Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága Az almásfüzitői vörösiszap-tározók rekultivácója Farkas Béla, Környezetvédelmi igazgató Tatai Környezetvédelmi Zrt. 2012. március 27. This presentation demonstrates the new capabilities of PowerPoint and it is best viewed in Slide Show. These slides are designed to give you great ideas for the presentations you’ll create in PowerPoint 2011! For more sample templates, click the File menu, and then click New From Template. Under Templates, click Presentations.

Az Almásfüzitői Timföldgyár 1950 és 1997 között üzemelt Magyarország és Közép-Európa legnagyobb timföldgyára volt Fénykorában 2300 dolgozója volt, leállásakor 700 Elsősorban hazai bauxitot dolgozott föl Kezdetben évi 60.000, idővel 360.000 tonna timföldet állított elő Egy tonna timföld előállításákor 1,5-2 tonna különleges kezelést igénylő, lúgos vörösiszap keletkezett

Vörösiszap-tározók Az első tározókat a gyár területén alakították ki, majd a Duna mentén terjeszkedve nyolc kazettát építettek: I-II. 11,4 ha terület, 6 m átlagos vastagságban 648.000 m3 vörösiszap III. 20,9 ha, 8 m 1.672.000 m3 vörösiszap IV-V. 27,9 ha, 6 m 1.674.000 m3 vörösiszap VI. 30,2 ha, 9 m 2.718.000 m3 vörösiszap VII. 76,6 ha, 11 m 8.426.000 m3 vörösiszap Összesen: 172 hektár területen 16.850.000 tonna vörösiszap. A neszmélyi VIII. tározóról pontos adatokkal nem rendelkezünk (osztrák tulajdonban van). Rekultivációja kötelezések ellenére sem indult meg.

Az almásfüzitői vörösiszap-tározók átnézeti képe Duna

A neszmélyi tározó kiporzása 2011-ben, a Duna túloldáláról

Talajszennyezés a tározók területén kívül Vörösiszap szennyezés a tározókon kívül is kimutatható: Kezdetben a gyár területén rakták le a vörösiszapot, ami ott is jelentős, máig ható talaj és talajvíz szennyezéssel járt. A kazetták kialakítása után a tározók feltöltésekor, vészleürítésekor a tározótéren kívülre is jutott iszap. A tározókban a főképp a hullámtörők megépítéséig a vörösiszap áthabolódott a gátkoronán, elszennyezte a rézsűket, rézsütalpakat és az árkokat is. A retúrlúgot szigeteletlen, földmedrű csatornákban vezették vissza a gyárba, kilométereken át szennyezve a talajt. Az ülepedő és szálló por káros hatása is jelentős területet, nagy számú lakosságot érintett. A műszaki lehetőségek keretein belül a tározóterek közvetlen környezetében a felsorolt problémákat a cég mára helyreállította.

A rekultiváció kezdetei A timföldgyár a nyolcvanas évekig szinte semmit nem tett a környezeti károk mérséklése érdekében. Az első vörösiszap kezelési- és lefedési kisérletek a III. kazettán kezdődtek: a Komáromi Kőolajipari Vállalat fehérolaj gyártás melléktermékeként keletkezett savgyantát és cekompozt helyzett el. Záray professzor kutatásai bizonyítják, hogy a kisérlet nem volt sikeres. a Georgikon Egyetem 10-30 cm-es talajfedési kisérletet végzett. A terület rövid idő után leromlott, kiszikesedett, a növények kipusztultak.

A Tatai Környezetvédelmi Zrt. Almásfüzitőn 1986-ban a Timföldgyár és a Tatai Környezetvédelmi Zrt. szerződést kötött a tározók porzásmentesítésére. A szerződés értelmében a Tatai Környezetvédelmi Zrt-nek teljesítenie kellett a Timföldgyárral szembeni porzásmen-tesítési környezetvédelmi hatósági kötelezéseket. Mivel a Timföldgyár csupán eseti, ad-hoc méréseket folytatott, ezért első feladatunk - a levegő, a talaj és az élővíz részletes állapotfelmérése - és folyamatosan működő monitoring rendszer kiépítése volt.

A Bizottság tevékenységünkkel kapcsolatban három kérdést tett fel: Megfelelő-e az alkalmazott technológia? Okoz-e a tározó talajszennyezést veszélyzeteti-e a Dunát? Az engedélyek megfelelnek-e az európai uniós előírásoknak?

Megfelelő-e az alkalmazott technológia? A Bizottság első kérdése: Megfelelő-e az alkalmazott technológia?

A tározók környéke a porzásmentesítés előtt

Feladatunk 1986 óta változatlan Porzásmentesítjük a felhagyott vörösiszap-tározókat. Ezt biodegradációs hulladékhasznosítással és kapcsolódó rekultivációs tevékenységgel végezzük. Az alkalmazott technológia 1986 óta finomodott, de lényegét tekintve a kezdetivel azonos ma is.

Az alkalmazott technológia: biodegradáció A mesterséges talaj előállítása nem klasszikus (kiskerti) komposztálással történik, hiszen ez nem biohulladék kezelés. (A biohulladék kezelés külön jogszabály alá tartozó tevékenység.) Mesterséges talaj R3 hasznosítási kódú biodegradáció révén jön létre. Biodegradáció során megfelelő körülmények biztosítása esetén a szennyező anyagok a természetben is lezajló, végbemenő folyamatok szerint, de annál intenzívebben bomlanak le. A folyamat intenzifikálásához megfelelő összetételt többlet tápanyagot oxigént biztosítunk a mikroszervezetek számára.

Az alkalmazott technológia: mesterséges talaj Különböző anyagok (hulladékok és nem hulladékok) felhasználásával olyan keveréket állítunk elő, ami végső összetételét tekintve hasonló a talajokhoz. A létrejött mesterséges talaj PH-ja, fizikai szerkezete, levegőzöttsége, vegyi összetétele megfelel a talaj paramétereinek és lehetővé teszi a mikrobák és magasabb rendű növények életét. A megcélzott összetétel alapján válogatjuk össze a komponenseket.

Milyen vastag a fedőréteg? A vörösiszapra a talajvédelmi szakhatóság szakvéleménye alapján egy-másfél méter vastagságú fedőréteget helyezünk. A hazai éghajlati viszonyok között ez a vastagság képes befogadni, egyensúlyban tartani a csapadékkészletet, melyet a vegetációs időszakban a telepített növényzet felhasznál. Ezzel kapcsolatban liziméteres vizsgálatok történtek.

Mit teszünk a vörösiszappal? Semmit. A vörösiszapot csupán befedjük, porzásmentesítjük - nem keverünk hozzá semmit - nem alakítjuk át szerkezetét, összetételét - a mesterséges talajt a vörösiszaptól elkülönítetten állítjuk elő. A vörösiszap érintetlenül marad mindaddig, amíg gazdaságosan ki lehet nyerni belőle fontos összetevőit vagy más módon lehet felhasználni.

Az alkalmazott technológia megfelel az EU előírásoknak Folyamatosan ellenőrzött technológiánk mindenben megfelel az EU irányelveknek valamint a hatályos magyar törvényeknek, előírásoknak is. Az MTA Agrokémiai Kutató Intézete szerint: „a biodegradációs hulladékkezelések és kapcsolódó rekultivációs, remediációs tevékenység, így a Tatai Környezetvédelmi Zrt. által alkalmazott technológia is, korszerű, az EU-ban és világszerte elfogadott, ajánlott és alkalmazott hulladékkezelési gyakorlat.”

Tájbaillesztés A mesterséges talajjal fedett területet speciális gyeptársulással vetjük be, hogy felgyorsítsuk a szukcessziós folyamatokat. Évente kétszer tisztító kaszálást végzünk. A terület új növény- és állatfajokkal gazdagodik: a talajlakó szervezeteken kívül megjelent a gerinces fauna védett fajai is. A területen nyulak, őzek, rókák, a közvetlen környéken hód és még számos egyéb állat él. Rendszeresen megfigyelhetőek gázlómadarak, kiskócsag, szürkegém, nyáron gólyák. Partifecskék próbáltak megtelepedni a munkaterületen, ezért részükre a rekultivált területen fészkelőhelyet létesítettünk.

Szürkegém a VII. tározó rekultivált területén

Mesterséges fészkelőhely partifecskéknek a VII. tározón

Élővilág a VII. tározó rekultivált területén

A technológia kialakításában részt vettek Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet Szarvasi Öntözési Kutató Intézet Komárom megyei Növényegészségügyi és Talajvédő Állomás Fejér megyei Növényegészségügyi és Talajvédő Állomás Tatai Vízgazdálkodási Társulat Liziméter Telepe tanácsokkal segített az egykori Környezetvédelmi Hatóság

Az engedélyek megfelelnek-e az európai uniós előírásoknak? A Bizottság tevékenységünkkel kapcsolatban feltett második kérdése: Az engedélyek megfelelnek-e az európai uniós előírásoknak?

Engedélyek 1986-87 1986: kísérleti engedélyt kaptunk a VI. tározó ipari komposztálással előállítandó mesterséges talajjal történő porzásmentesítéséhez. (OKTH 1094-4/1986) Az engedély nem hulladékkezelésre, hanem hulladék felhasználásával történő porzásmentesítésre, hulladékhasznosításra szólt. 1987: végleges engedély a folytatásra, más termelőktől olajos iszapok átvételére és rekultivációs céllal történő ártalmatlanítására. (OKTH 1856-4/1987) A hulladékok paramétereit az ÉDUKÖFE H-7944-3 számon pontosította.

Engedélyek 1998-2003 1998-ban az ÉDUKÖFE korábbi engedélyünket 3 évre meghosszabbította. (H-50532-5/1998.I.) Évi 50.000 t veszélyes hulladék átvételére és kezelésére adott engedélyt. (H-53.034-4/1998.I., 54.880-8/1998., H-11370-5/2000. sz. határozatok) Tételesen meghatározták az átvehető hulladékfajtákat először „V” szám, majd EWC kód szerint. A módosítás alapja a Környezetgazdálkodási Intézet által kidolgozott környezetvédelmi teljesítményértékelés volt. 2003-ban az ÉDUKÖFE 110.000 t/év veszélyes és ugyanannyi nem veszélyes hulladék hasznosítására adott ki engedélyt (H-20222-3/2003.I.)

Engedélyek 2004-2010 2004-ben az ÉDUKÖFE az I, II. és V-ös tározókra valamint a VII. tározóra egységes környezethasználati és egyben működési engedélyt ad ki. (H-13910-16/2004) 2009-ben engedélyezi a telepen előállított ipari komposzt használatát a VII tározón kívüli, roncsolt területek fedőrétegeként is. (11030-25/2009) A nem veszélyes hulladékok kezelhető mennyisége évi 280.000, a veszélyes hulladékoké 132.000 tonnára változik.(H-789-9/2007 és a 789-16/2007 sz. módosított környvéd. műk. engedély módosítása 11030-25/2009 sz. határozattal.) 2010 Az alap engedély felülvizsgálata, kiegészítése (ÉDUKÖFE 392-6/2010 sz.)

Az engedélyek EU megfelelősége Egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezünk. Az Unió hulladékgazdálkodását átfogó, egységes szerkezetbe foglalt 12/2006/EK EU Parlamenti és Európa Tanácsi irányelv, valamint a 97/C 76/01 tanácsi állásfoglalás alapozza meg a 2000. évi XLIII. Törvényt. Engedélyünk e törvény 4. Melléklete alapján „Hulladékhaszno-sítást szolgáló műveletek, R3 oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása (beleértve a komposztálást és más biológiai átalakítási műveletek is).” Tevékenységünk a hatályos EU normáknak megfelel. Ez fedőréteg előállítására vonatkozik, mint több más hazai hasonló engedély esetében, melyek szintén R3 kóddal rendelkeznek.

Okoz-e a tározó talajszennyezést, veszélyzeteti-e a Dunát? A Bizottság tevékenységünkkel kapcsolatban feltett harmadik kérdése: Okoz-e a tározó talajszennyezést, veszélyzeteti-e a Dunát?

Monitoring tevékenység a tározókon A tevékenységünket monitoring rendszer üzemeltetésével ellenőrizzük, illetve más szervek ellenőrzik. A monitoring kiterjed a talajvíz, a levegő, a fedőréteg és az élővilág állapotára egyaránt.

Monitoring kutak kiépítése A talajvíz állapotát monitoring kút hálózat rendszerével ellenőrizzük. 1996 óta vízjogi és üzemelési engedéllyel rendelkező megfigyelő kút hálózattal rendelkezünk. A saját létesítésű kúthálózaton kívül a Vízügyi Igazgatóság független kúthálózata is ellenőrzi a tározó térségét.

A monitoring kutak elhelyezése A kutak tervezésekor figyelembe kell venni a talajvíz áramlási viszonyait a potenciális szennyező forrásokat a szennyezőanyag összetételét, jellegét a szennyezőanyag mozgását. A fentiek alapján 11 db figyelőkutat telepítettünk. Két háttérkút is a monitoring hálózat részét képezi. Hidrológeológus szakértők által meghatározott és hatóság által jóváhagyott elhelyezésük alapján megfelelő mértékben monitorozható velük a terület talajvize.

Figyelőkút a dunai oldalon Hidrológeológiai szakvélemények szerint a dunai oldalon figyelőkút kialakítása értelmetlen, hiszen magas vízszint esetén a Duna felől gravitáló víz jelenik meg benne így nem a talajvíz, hanem a Duna állapotát jellemzi. Mivel civil környezetvédelmi szervezetek nem fogadják el a hidrogeológusok szakmai érveit, önként vállaltuk a Duna és a tározók között új kút telepítését. A létesítés jelen pillanatban folyamatban van.

A talajvíz állapota a tározók térségében A talajvíz a tározók környezetében több évtized alatt jelentős szennyeződést szenvedett. A tározók rekultivációja és a felhagyásukat követő állapot-rendezés következtében a tározók környezetének szennyező komponens koncentrációja jelentősen csökkent vagy stagnál. A talajvíz állapota kapcsán a timföldgyár által okozott tevékenységet el kell különíteni a lefedési tevékenységtől. A fedőréteg előállításának nincs hatása a tározótéren kívül. A lefedési tevékenységnek nincs káros hatása. A lefedés hatására csökkennek a vörösiszap által korábban okozott környezeti problémák.

A talajvíz szennyezettsége jelentősen csökkent

A tározók nem szennyezik a Duna vizét 2011 telén rendkívül alacsony vízszint mellett kisebb barnás foltok jelentek meg a Duna meder szélén. Hasonló elszíneződések más hazai Duna szakaszokon is láthatóak voltak. Akkreditált mintavétel bizonyítja, hogy ezt a talajból kiázó huminsav okozta. A szlovák környezetvédelmi miniszter is vizsgálatot rendelt el, ami bizonyította, hogy a Duna nem szennyeződött a tározóktól.

Innen indultunk 1986-ban…

Itt tartunk 2012-ben

A munka 80%-a elkészült A Tatai Környezetvédelmi Zrt EU-konform engedélyekkel rendelkező tevékenysége jelentősen javította Almásfüzitő környezeti állapotát. A hatósági kötelezettségeket teljesítettük, a vörösiszap kiporzás okozta levegőterhelés több mint 10 éve határérték alatti. A szálló por mennyisége a harmincadára csökkent, a talajvíz állapota is folyamatosan javul. A tevékenység a Dunára nincs mérhető hatással. Az egykor halott táj életre kelt.

Köszönjük a figyelmüket!