Turizmus gazdaságtan 4.

Szálláshely-statisztikai megfigyelések Előny Helyettesítheti a határstatisztikai megfigyeléseket (részben) Legtöbb országban kötelező a vendégek nyilvántartása Megállapítható a vendégéjszakák száma Lehetséges a turizmus területi megoszlásának vizsgálata Alkalmas a belföldi turizmus mérésére

Szálláshely-statisztikai megfigyelések 2. Hátrány Nem mutatja a kiránduló forgalom alakulását Nem mutatja a szálláshelyek feketeforgalmát Nem vizsgálja a passzív forgalom alakulását Az „érkezések száma” halmozódást takarhat

Szálláshely-statisztikai adatok Regisztrált érkezések száma Vendégéjszakák száma Átlagos tartózkodási idő hossza Állandó lakóhely szerinti küldő ország Forgalom időbeni és területi Forgalom szállástípus szerinti megoszlása Szobafoglaltság Átlagár, szobaárbevétel

Kötelező olvasmány Probáld, Á – Virág, E. (2004): Szállodai mutatószámok: valóban gyors KSH adatok a szállodai forgalomról; Turizmus Bulletin 2004/1, pp – Szakmai oldalak – Piackutatások és Turizmus Bulletin – Turizmus Bulletin és egyéb kiadványok – Archívum – 2004/1

Bevételek és kiadások számbavétele Bevételek A nemzetközi közlekedési kiadások kivételével a fogadó országban (közvetlenül vagy közvetve) külföldi valutában megjelenő, külföldi látogatók által saját célra fordított összeg Kiadások Az adott ország lakosainak külföldi utazásaik során felmerül kiadásai a nemzetközi közlekedési kiadások kivételével

Bevételek és kiadások számbavétele Adatgyűjtési módszerek Központi banki módszer Megkérdezéses módszer (turisták/turisztikai szervezetek) Kombinált módszer Turizmus szatellit számla rendszer

Banki (közvetlen) módszer Turisztikai célra történő valutavétel Helyi valuták külföldre történő átutalása Helyi valutában külföldről történő utalás Látogatók valuta-beváltása Külföldiek készpénz-fizetése Információk pontossága? Euró bevezetésének hatása? Feketepiac hatása? Információszolgáltatás köre?

Banki módszer Előnyei Meglévő információs rendszer Nem „zaklatja” a turistát Nem igényel egyéb adatokat Hátrányai Turisztikai célú tranzakciók elkülönítése Nem képes a teljes forgalom regisztrálására Nem képes kimutatni a költés szerkezetét A valutáknak csak származási ország szerinti osztályozására alkalmas

Megkérdezéses módszer a költés becslésében Átlagköltés – megkérdezés alapján Látogatók kiadásai = Turisztikai bevétel = vendégéjszakák száma*átlagköltés

Megkérdezéses módszer a költés becslésében 2. Előny Tényleges turisztikai költés kimutatása A teljes turisztikai fogyasztás becsülhető Képet ad a költés szerkezetéről is Szegmentált vizsgálat lehetősége

Megkérdezéses módszer a költés becslésében 2. Hátrány Egyéb statisztikai alapadatokat igényel Szubjektivitás, költés alulbecslése Válaszok visszaérkezése bizonytalan

A turizmus mint gazdasági ágazat Összetett iparág Komplex termék Turizmuson kívüli tényezők hatása a minőségre Egységes iparág vagy számos önálló ágazat? Együttműködés vagy verseny más ágazatokkal

Turizmus mint gazdasági ágazat 2 Láthatatlan export Láthatatlan –Megfoghatatlan, szállíthatatlan termék –Országon belül létrejövő külkereskedelmi tranzakció Export –Nemzetközi fogyasztó –A turista utazik a termékhez Exportálhatatlan/más módon értékesíthetetlen termékek megvásárlása Kiskereskedelmi értékesítés

Turizmus mint gazdasági ágazat 3. Szezonális, rendkívül érzékeny kereslet Politikai, természeti kockázat Árfolyamkülönbségek Szezonalitás hatása –Maximális/optimális igénykielégítés –Overbooking Időbeni koncentráció mérséklése

Turizmus mint gazdasági ágazat 4. Motivációk/igények sokfélesége Magas ár- és jövedelemrugalmasság Fogyasztói hűség? –Törzsvendég, törzsutas Pénzügyi eszközök hatása (árfolyam, duty free)