vizuális kommunikáció vizuális kultúra vizuális kommunikáció VIZUÁLIS MEGISMERÉS tanár: Sándor Zsuzsa
vizuális kultúra: azok az ember által felhalmozott értékek, amelyek létrehozásában és értelmezésében a látás kulcsfontosságú
A vizuális kultúra szerkezete. érzékelhető tárgy- és jelenségvilág elérésük és létrehozásuk (használat) a használatra vonatkozó felkészültségek (érintetlen természet) vizuális-esztétikai értelmezés, befogadás (természeti) anyag- és tárgy/látvány értelmezési képesség, befogadóképességek, Ismeretek, esztétikai érzékenység humanizált természet természeti tárgy/látvány alakítása és átalakítása egyéni és társadalmi célok érdekében (természeti) anyag- és tárgy alakítási/átalakítási képesség és kompetencia, ismeretek emberalkotta, (egészében és részben) vizuális jelenségvilág: 1. objektív képek, 2. tárgyi-környezeti (funkcionális), 3. kifejező és képzőművészeti (autonóm) alkotó- és befogadó tevékenység - mindhárom területen alkotó- és befogadó tevékenységekhez szükséges képességek, kompetenciák és ismeretek A vizuális kultúra szerkezete. (Szellemi előzmény: Miklós Pál definíciója, átalakítás/ábra: Sándor)
vizuális kommunikáció: 1. látás útján történő kommunikáció 2. látás útján történő önértelmezés b) kapcsolatteremtés embertársakkal és a világgal c) vizuális kultúra tárgy- és jelenségvilágának használata
a kommunikáció első értelmezése: tranzaktív kommunikáció (Weaver hírtovábbításon alapuló modellje, 1940-es évek)
a műalkotás kommunikációs rendszere (Hankiss Elemér az irodalmi mű kommunikációs rendszeréről szóló ábrájának átalakításval Sándor Zsuzsa)
a vizuális kommunikáció tranzaktív modellje ábra: Sándor (forrás: A vizuális nyelv képi világa, Miskolci Kiadó, 2003)
a társadalmi keretekben zajló vizuális kommunikáció kapcsolatrendszere A és B – EGY TÁRSADALMI SZERVEZŐDÉS KÉTFÉLE SZEREPE: mint vizuális alkotó és mint befogadó A – VIZUÁLIS ALKOTÓ SZEREP (vizuális alkotó tevékenység) B – VIZUÁLIS BEFOGADÓ SZEREP (vizuális befogadó/értelmező tevékenység) KM – KÉP - „MAG”