Gazdasági Tanácsok a felsőoktatási intézményekben január 13.

2 Magyar Universitas Program – a felsőoktatás átfogó reformja 1.A képzési rendszer átalakítása 2.Az intézményi finanszírozás és gazdálkodási szabályozás reformja 3.Az intézményi irányítási rendszer reformja 4.Hallgatói jogok, támogatások bővülése 5.Intézményfejlesztési program magántőke bevonásával – PPP

3 A gazdasági autonómia-bővülése 1. Finanszírozási garancia A törvény az új képzési szerkezet teljes kiépülésének idején (kb ben is) garantálja az intézményi támogatás reálértékének megőrzését, ezért a képzési támogatás a KSH által meghatározott mindenkori nemzetgazdasági átlagkeresethez viszonyítva kerül megállapításra. 2. A gazdálkodási szabályozás reformja az előirányzatok közti átcsoportosíthatóság, a maradványok megtartása és akkumulálása, a saját bevételek külön számlán történő kezelése, a befizetési kötelezettségtől mentes vállalkozási tevékenység, a fejlesztési célra fordítható ingatlanértékesítés, a saját ingatlan hasznosítása, a vállalkozás, a gazdasági társaság, alapítvány létrehozásának joga; kockázati alap létesítése, a beruházási feladatokhoz a hitel törlesztésének kötelezettségvállalása, a korlátokhoz kötött hitelfelvétel biztosítása és az állampapír-jegyzés lehetősége szellemi termék feletti rendelkezés joga

4 A felsőoktatási intézmény stratégiai döntés- előkészítő és a végrehajtás ellenőrzésében közreműködő szerve. Delegáltak (7-9 fő):3-4 fő: a szenátus jelöltje (ebből 1 HÖK jelölt) 2-3 fő: az oktatási miniszter jelöltje. Hivatalból tagja a rektor és a gazdasági főigazgató. A felsőoktatási intézmény vezetője A felsőoktatási intézmény döntéshozó és a döntés végrehajtását ellenőrző testülete. A felsőoktatási intézmény irányítása Rektor Gazdasági Tanács Szenátus

5 A Gazdasági Tanács 1. A Gazdasági Tanácsok március 1-én kezdik meg működésüket. 2. A Gazdasági Tanács tagjai nem visszahívhatók és nem utasíthatók. 3. A megbízatás ideje 5 évre szól, egyszer meghosszabbítható. Főbb összeférhetetlenségi szabályok Nem lehet a Gazdasági Tanács tagja, aki n köztisztviselő, vagy polgármesteri tisztséget tölt be, n a Kormány tagjai és az államtitkárok, n politikai pártban tisztséget tölt, illetve töltött be, fizetett pártalkalmazottként foglalkoztatták vagy foglalkoztatják, feltéve, hogy a kizáró ok megszűnése óta még nem telt el legalább öt év, n önkormányzati, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, n tagja a szenátusnak, n tagja más felsőoktatási intézmény gazdasági tanácsának, n az állami felsőoktatási intézmények kivételével, az oktatási miniszter felügyelete alatt álló költségvetési szervvel közalkalmazotti jogviszonyban áll.

6 A Gazdasági Tanács főbb feladatai Közreműködik a szenátus döntéseinek előkészítésében: n költségvetés, n intézményfejlesztési terv (egyéb fejlesztések), n gazdálkodó szervezet alapítása, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzése, gazdálkodó szervezettel történő együttműködés, n ingatlan vagyon hasznosítása, elidegenítése, n hitelfelvétel, n a felsőoktatási intézmény szervezete, szervezeti egységének létesítése, átalakítása, megszüntetése, n az intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság érvényesítése – a fenntartóhoz fordulhat n a Szenátus bizonyos jogosítványait átruházhatja a Gazdasági Tanácsra. Rendszeresen - de évente legalább két alkalommal - áttekinti a felsőoktatási intézmény működését, gazdálkodását.

7 Kormányzati delegáltak Országos viszonylatban 69 kormányzati delegált tag. A delegált tagok között kiemelkedő számban vannak a gazdasági élet vezető személyiségei, köztük n 5 volt pénzügy- illetve gazdasági miniszter n a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége elnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és alelnöke n a Befektetői Tanács 4 tagja n 6 bankvezető n 27 vállalatvezető