Kocsy Lola : A testőrírók

A nemesi testőrség Mária Terézia idején nemesi testőrség létrehozása, kb. 100 tagja van célja: a magyarok hétéves háborúban tanúsított hűségének megjutalmazása Testőrírók: a magyar felvilágosodás első képviselői Bessenyei György Báróczi Sándor Barcsay Ábrahám

Bessenyei György (1747–1811) Bessenyei Zsigmond megyei táblabíró és Ilosvay Mária fia 1755-1760: a sárospataki kollégium diákja Házi taníttatásban volt része 1765: a nemesi testőrség tagja lesz 1773: megválik a testőrségtől

Bessenyei György 1775: megvonják tőle a fizetését a református superintendetiák 1779: a katolikus hitre tér, hogy megélhessen 1782: visszatér a szülőfalujába 1785: átveszi a Bihar megyei pusztakovácsi örökségét remeteélet 1810. nov. 27.: súlyos betegen végrendeletet ír 1811. febr. 25.: felbontják ekkor már nem él

Művei 1772 – Ágis tragédiája 1777 – A magyar néző 1777 – A filozófus 1778 – Magyarság 1779 – A holmi 1781 – Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék 1799 – A természet világa 1804 – Tarimenes utazása

Báróczi Sándor (1735–1809) Apja Báróczy Sándor megyei adószedő volt Iskoláit Nagyenyeden végezte, majd Nagyszebenben az erdélyi kancelláriánál alkalmazták 1760. szeptember 20-án felesküdött nemesi testőrnek Ő is a magyar irodalom fellendítésén munkálkodott Később alkímiával kezdett foglalkozni 1806. július végén a magyar testőrök ezredeseként vonult nyugalomba

Főbb művei Kassándra Calprenede után Erkölcsi mesék Erkölcsi levelek A védelmeztetett magyar nyelv Teremtőhöz való fohászkodás

Barcsay Ábrahám (1742–1806) Kemény János erdélyi fejedelem leszármazottja 1742-ben az erdélyi Piskiben született Tanulmányait a nagyenyedi református kollégiumban végezte 1761: felesküdött nemesi testőrnek 1767: kapitányként átlépett a dragonyos ezredbe 1777: áttért a római katolikus hitre 1778: feleségül vette Bethlen Zsuzsanna grófnőt

Barcsay Ábrahám 1788: a török háborúban ismét hadba szállt Lasci regementjében ezredesnek választották 1788 áprilisában Szabácsnál, augusztusban Dubovánál, 1789 októberében Nándorfehérvárnál harcolt 1790. december elején, a békekötés után magyar testőrezredessé nevezték ki 1794: visszatért Marossolymosra 1784: a lázadó románok az ő házát sem kímélték

Művei A télnek közelgetése A kávéra A Poétákhoz Ányos Pálnak Testamentum

Barcsay Ábrahám: A Poétákhoz Papirosan ugró rendek koholóji, Addig nem lehettek nemzet tanítóji, Miglen egy vagy más láb nyűgözvén versetek, Fülnek tetsző hangtól üres éneketek. Hát a szív hol vagyon? szökéssel nem nyerik, Ámbár a battutát sorok-ütve verik. Ha a képzelődés ragyogó tűkörét Félre-tesszük s a hang hódító műszerét; Apolló chorusát hijában dícsérjük, S Parnasszus tetejét haszontalan mérjük, Mert a természetben ami erőltetett, Kivált ember előtt kedvet nem nyerhetett