„Sombereki Caritas Központ kialakítása” elnevezésű ROP mintaprojekt zárókonferenciája Somberek, június 12. Marketing szemlélet nonprofit szervezeteknél munkacsoport munkájának bemutatása dr. Pavluska Valéria egyetemi docens, PTE

A szakértői munkacsoportok célja „A Sombereki Caritas Központ további működtetése, illetve szolgáltatásainak, feladatainak fejlesztése és bővítése, valamint újabb források igénybevétele érdekében egy stratégiai terv kidolgozása a program fenntarthatósága, folytatása érdekében, valamint további, a projekthez kapcsolódó pályázatok előkészítése” A nonprofit marketing munkacsoport célja: a szakterülethez kapcsolódó programjavaslatok a SCK projekt fenntarthatósága és fejlesztése érdekében

Közreműködők Balogh Anikó Mocsolád-Civilház Kht ügyvezetője Dina Miletta egyetemi tanársegéd, PTE Kárpáti Árpád ifjúsági referens, Baranya Ifjúságáért Kht ügyvezetője dr. Pavluska Valéria egyetemi docens, PTE

A feladat értelmezése 1. Megkívánja a fogalmak tisztázását „Nonprofit”  nemcsak az anyagi érdekeltség hiányát jelenti;  ismert értelmezése magába foglalja az államtól való távolságtartást, az önkormányzatiságot, az aktív társadalmi (civil) részvételt (önkéntességet), a közhasznúságot, a pártpolitikától való elkülönülést is A program jövője szempontjából a javaslat erőteljesebben érinti a társadalmi részvétel kérdését

A feladat értelmezése 2. „Marketing”  nem csak kommunikáció, meggyőzés és befolyásolás  modern értelmezése szerint a marketing a szervezeti/projekt célok elérését a fontos célközönségek megnyerésén, megtartásán, bővítésén keresztül szolgálja  a gyakorlatban a marketing az ezt megvalósító komplex elemzési, tervezési, megvalósítási és ellenőrzési folyamat A program jövője szempontjából a javaslat a marketingszemléletnek megfelelően fogja át a projekt ajánlatainak (szolgáltatások), forrásszerző tevékenységeinek, illetve szűkebb és tágabb környezeti kapcsolatainak kérdését

A programjavaslat keretmodellje A projekt szervezete Szolgáltatások igénybevevői Forrásbiztosítók Helyi társadalmi környezet Versenytársak Tágabb társadalmi környezet Kooperációs partnerek

Helyzetelemzés (MIR) 1. Általános helyzetelemzés, a jelen trendjei és a várható változások (a mikrotérség településeire)  Demográfiai helyzet  Gazdasági helyzet  Társadalmi szerkezet, értékek, hagyományok  Szociális térkép  Civil háttér (szervezetek, infrastruktúra, eredmények)  Természeti adottságok, infrastruktúra  Mikrotérségi kohéziós erők (gazdasági, kulturális, infrastrukturális)  A mikrotérség kapcsolódása a tágabb környezethez (kistérség, megye, régió)

Helyzetelemzés (MIR) 2. Igénybevevői információk (a mikrotérség településeire) feedback az eddigi szolgáltatásokról (szociális, munkaerőpiaci, közösségi) – jól használható, releváns kvantitatív és kvalitatív mutatók alapján  teljesítménymutatók, igénybe vétel  a projekt eddigi kommunikációjának értékelése  elégedettségvizsgálat  hatásvizsgálat  image-vizsgálat  benchmarking igényfelmérés  meglévő szolgáltatások módosítása, kiegészítése  újabb szolgáltatások beemelése  önkéntes feladatvállalás felmérése  szolgáltatások díjfizetése előrejelzés

Helyzetelemzés (MIR) 3. Forrás oldal információi (a mikrotérség településeire) erőforrástérkép  gazdasági erőforrások - pénzügyi források, infrastruktúra  humán tőke - helyi tudástár  társadalmi tőke - közös normák, szívesség bank  meglévő és várható külső források együttműködési politika  közösségi tervezés – mikrotérségi önkormányzatok, helyi civil társadalom  lobby-erő

Stratégiai döntések, célok Stratégiai prioritások kijelölése  Főbb szolgáltatási területek meghatározása (szakmapol.)  Társadalmi részvétel erősítése  Lehet-e részleges önfinanszírozás?  Mikrotérségi együttműködés Célcsoportok meghatározása  Egyes szolgáltatások célcsoportjai  Forrásbiztosítók célcsoportjai Pozícionálási stratégiák  Az egyes célcsoportokra irányuló szolgáltatások, tevékenységek főbb jellemzőinek meghatározása

A társadalmi részvétel erősítésének stratégiája 1. A „Csele-völgye” identitás kialakítása  történelmi hagyományok  az „új együttműködés” mint közös érték Az identitás erősítését szolgáló közösségi tervezés (teljes területi lefedettséggel)  önkormányzatok és intézményeik  vállalkozások  civil szféra (formális és informális is)  szakértők (facilitálók), fórumok, munkacsoportok  TÁMOP pályázati lehetőség

A társadalmi részvétel erősítésének stratégiája 2. A társadalmi részvétel infrastruktúrájának, intézményeinek megteremtése  települési közösségi terek létrehozása (Internet hozzáférés)  mikrotérségi elektronikus kiadványok (közös honlap, hírlevél)  „Csele-völgye” civil térkép elkészítése, karbantartása  mikrotérségi forrásközpont létrehozása (Caritas?)  „Csele-völgye” tájékoztató, mindentudó, eseménynaptár  civil honlap  civil aktivitást erősítő képzési lehetőségek Civil aktivitást erősítő programok  mikrotérségi civil hálózatépítés és működtetés  civil kerekasztal működtetése  „Csele-völgye” közösségi rendezvény(ek) hagyományteremtő szándékkal

Kommunikációs stratégia A „Csele-völgye” identitás kommunikációs eszközrendszerének kialakítása  Név (Caritas  Csele-völgye)  logo Folyamatos kommunikáció  honlap  sajtókapcsolatok  Informális csatornák Kommunikációs kampányok  mikrotérségen belül  mikrotérségen kívül

Köszönöm a figyelmet!