szakmai környezetvédelem megújuló energiák 1. KIP MSc 2009

energiafogyasztás

energiafogyasztás, MK végfelhasználók lakosság 38% ipar 35 % kommunális 18% végfelhasználás mechanikai 15% hő 65% fűtés 50% villamos

villamos energia

megújuló energiaforrások nem megújuló (fosszilis, hasadó) „kimeríthetetlen” napsugárzás geotermikus megújuló vagy megújítható biomassza szél víz (folyó, tenger) szerves hulladékok hatékony energiatermelő- és fogyasztói rendszerek

felhasználás

miből mit?

Energia átalakító rendszerek mechanikai mechanikai elektromos kémiai potencialis fuel water Diesel Engine 30% Generator 80% Electric motor 80% Water pump 60%

Elsődleges energia források Biomassza: elhalt élő szervezetek tömege (kivéve az emberi test) növényi eredetűek fa (ág, gally, törzs, kéreg) nem fa jellegűek (fű, levelek stb.) mezőgazdasági melléktermékek (szalma, trágya, stb.,) állati eredetűek

Elsődleges energia források Napenergia: a nap közvetlen, vagy szórt sugárzásának hasznosítása passzív aktív Kollektor Elem Vízenergia: álló és folyóvizek energiájának hasznosítása

Elsődleges energia források 4. Szélenergia áramló levegő energiájának hasznosítása 5. Geotermikus energia

Elsődleges energia források Óceánok energiája hullámzás árapály Hőenergia Élőlények energiája emberek állatok

Elsődleges energia források 7. Nem megújuló energiaforrások fosszilis energiahordozók Szén, kőolaj, földgáz nukleáris energiaforrások

A primer energiafelhasználás szerkezete Magyarországon

Magyarország energiafelhasználásának szerkezete

Az energiafelhasználás arányai az átlagos magyar háztartásban (közlekedés nélkül)

BIOMASSZA

Biomassza csoportosítása Primer: Fotoszintézissel létrejövő anyagok (növények, fa, szalma) és azok feldolgozásának maradéka Szekunder: Primer biomasszák és élőszervezetek közreműködésével létrejövő szerves anyagok (állati zsírok, fehérjék stb.) Tercier: Primer és/vagy szekunder biomasszák hasznosítása során létrejövő anyagok (trágya, szerves hulladékok, szennyvíziszap, cefre stb.)

Primer biomasszák eredetük szerint Erdő gazdasági Mezőgazdasági Ültetvény (pl. energia ültetvények)

Biomassza energetikai hasznosítása termikus hasznosítás Tüzelés pirolízis biogáz előalítása

Legfontosabb anyagjellemzők a tüzeléshez kémiai, vegyi összetétel nedvességtartalom égéshő, fűtőérték hamutartalom

Jellemző nedvességtartalom fáknál Élőnedves 40-47 % Természetes száraz 25-30 % Légszáraz 15-20 % Szárított 7-12 % Absz.száraz 0 %

Fa és más lignocellulózok fűtőértéke légszáraz állapotban. Megnevezés A légszáraz melléktermék fűtőértéke GJ/t Szalma 13,0-14,2 Kukoricaszár 10,5-12,5 Napraforgószár 8,0-10,0 Erdei apríték 12,0-14,5 Faipari hulladék 13,0-16,0 Szőlőnyesedék Gyümölcsfanyesedék 10,0-11,0

Hamutartalom A biomassza elégetése során visszamaradó ásványi anyagok összessége Értéke: 0,2 – 14 %-ig

Előkészítés tüzeléshez darabolás aprítás őrlés tömörítés bálázás kötegelés brikettálás pelletálás

Biomassza tüzelés és a környezet kapcsolata

Kétaknás kiskazán

Nagykazán tüzelőanyag-betoló primerlevegő ventillátora mozgórostély-tér salakürítő lap salakkamra terelőlap és szekunderlevegő - fúvókák hőcserélő

Biogáz Fermentáció során keletkezik Gáz (CH4, CO2) 23 MJ/m3 Fermentáció: anaerob körülmények közötti biológiai lebontás Fermentáció során keletkezik Gáz (CH4, CO2) 23 MJ/m3 Maradék szilárd anyag

Gázgyártás alapanyagai kommunális hulladékok kommunális szennyvíziszap élelmiszer ipari hulladékok vágóhídi hulladékok