Környezetállapot értékelés (Environmental assessment) Bulla Miklós Környezetpolitika

Környezetállapot értékelés Eredménye: megadja a környezet mindenkori állapotát, föltárja az ok-okozati összefüggéseket, jelzi a változások várható irányait. megadja a szükséges intézkedéseket

Környezetállapot-értékelési módszerek Sztochasztikus módszer – Klasszikus megközelítés A környezet elemeinek, a föld, víz, levegő, élővilág, valamint a táj és a települések állapotának ismétlődő felmérését (mintavételezését), rögzítését célozza, melyek alapján a változást két egymást követő állapotminta közötti különbség detektálásával lehet jellemezni. E módszer alapvető hiányossága, hogy a változást előidéző okokat nem tartalmazza, így prognózis készítésre, okszerű védelem vagy tervszerű fejlesztés megalapozására nem, vagy csak igen korlátozottan alkalmas.

Környezetállapot-értékelési módszerek Determinisztikus módszer Az előbbiekben említett hiányosság kiküszöbölhető a külső hatások, a károsító anyagok és/vagy hatások (zaj, rezgések, sugárzások) környezetbe kerülésének és ezek következményeinek feltárásával. E komplex vizsgálati módszer nem áll meg a fázishatároknál, a talaj-, víz- és levegőminőség-védelem választó-vonalainál, hanem az egész transzformációs folyamatot (és hatásait) igyekszik nyomon követni az információszerző (mérő-megfigyelő) és elemző tudás meglévő határáig. A módszer azonban így is analitikus, egyszerre csupán egyféle hatás követő jellegű vizsgálatára alkalmas. E hatások elvileg összegezhetőek, de a módszer így sem képes leírni az összes rendszer valóságos állapotváltozásait .

Környezetállapot-értékelési módszerek Holisztikus módszer Az elemzés-értékelés a különféle tevékenységek, beavatkozások, valamint az egyes vagy összes környezeti elemből álló rendszerek kölcsönhatásait vizsgálja a hatásterületen. A prognózis készítését, a következményeikben is ismert alternatívák és a megvalósításukhoz tartozó szabályozási, fejlesztési beavatkozások kidolgozását ez a módszer, illetve a hozzá tartozó mérő-megfigyelő, adatgyűjtő, információfeldolgozó és elemző-értékelő fázisok egységes technológiává szervezése teszi lehetővé. :

Megfogalmazni mindezt meglehetősen könnyű, mindenesetre lényegesen egyszerűbb, mint megvalósítani. Mindenekelőtt definiálni szükséges a környezeti elem, illetve rendszerek, valamint a vizsgált terület fogalmát, illetve kiterjedését. Egy adott területen az élővilág – benne az ember – állapotának elemzése ki kell terjedjen a szárazföldi, vízi ökoszisztémák, valamint a levegő vizsgálatára, míg a táj, illetve a települési környezet esetében mindez kiegészül még a környezet művi (épített) elemeivel. A választott területnagyságtól fog függni az elemzés fölbontóképessége, így a (kölcsön) hatások okszerű föltárásának lehetősége és pontossága

Környezetállapot-értékelés Célja: a megfelelő döntések megalapozása Az értékelés – a különféleképp civilizált társadalomban- általában három szempontból történik: Humánökológia (egészségügyi határértékek), Tájökológia, Gazdaság A változások lehetnek: Lassúak (akkumuláció) Gyorsak (katasztrófa)

A környezetállapot értékelés fázisai 1 Leíró fázis Statikus Dinamikus 2 Minősítő fázis 3 Szükséges válaszok megadása

Adatok típusai Környezet használaton alapuló adatforrások (vízkivétel, füst kibocsátás stb.) Környezet állapotát leíró adatforrások (térképes, környezetvédelmi mérések stb.)

Adatforrások Környezetvédelmi felügyelőségek Nemzeti parkok Talaj és növényvédelmi szolgálat ANTSZ Önbevallás Az egyes felügyelőségeknél gyűjtött adatok bekerülnek az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (OKIR) kezeli az adatokat.

Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer feladatai A környezet állapotára és terhelésére vonatkozó jellemzők nyilvántartása, Hatósági munkához szükséges jogi adatokat szolgáltatása. • A környezethasználók és a környezetvédelmi feladatokat ellátó önkormányzati és állami szervek számára lehetőség biztosítása az adatszolgáltatásra, Szakmai rendszerek és és az egyes környezeti elemek összhangot adatkezelése, Térinformatikai eszközök alkalmazása adatok térképi megjelenítése, Megkülönböztetett hozzáférési jogokkal biztosított adat elérés megvalósítása.

OKIR felépítése

2. Előzmények bemutatása Területhasználatok, vízhasználatok feltérképezése Szennyezés pontos helye, térképen megjelölve 3. Terület földtani és vízföldtani viszonyai Terület kőzettan, rétegtan és hidrogeológiai adottságok Szennyezőanyag fizikai, kémiai tulajdonságai, viselkedése

Tényfeltárási munkafázisok Előmunkálatok Engedélyek, terület lehatárolása 2. Geodéziai munkálatok Pontos helyszínrajz: épületek, útvonal, légvezetékek, kémény, közműhálózat, tárolótartályok, technológia berendezései stb. 3. Nyílt feltárás

Szennyezési veszély térkép

Környezet (állapot) használat jellemzők 1) CO2 kibocsátás (energia használat következtében): tömeg/GDP; tömeg/fő. 2) Üvegházhatású gázok kibocsátása: Σ/GDP; Σ/fő; év/év %. 3) SOx kibocsátás (összes): Σ/GDP; Σ/fő; év/év %. 4) NOx kibocsátás (összes): Σ/GDP; Σ/fő; év/év %. 5) Vízkészlet felhasználat(ok) vízkivétel: (a készlet %-ában). 6) Felszíni vizek minősége: [O2]; [NOx]. 7) Földhasználatok: típusa; aránya; változása; terület, szántóföld, erdők etc. index. 8) Természetvédelem: védett területek nagysága/aránya; (nitrogén) műtrágya használat trendje (tömeg/földterület egység).

9) Erdőgazdálkodás: erdősültség aránya; állomány-növekedés; éves kitermelés; a használat intenzitása. 10) Veszélyeztetett fajok: száma és aránya az ismert fajok %-ában. 11) Hulladékképződés: összes/veszélyes; települési hulladékok, ipari hulladékok, mezőgazdasági, veszélyes hulladékok (tömeg); összes, fejenként összes, fajlagos,veszélyes. 12) A "Jólét" alakulása: ISW index. 13) Energia intenzitás; fajlagos energiaigény; összes energia/GDP; összes/fő. 14) Energia ellátás primer forrásonként megújuló források aránya. 15) Közlekedés: közlekedési alágazatok teljesítménye/aránya. 16) Fajlagos környezetterhelés (ökológiai „Footprint”).

EU környezetterhelési modellje

Hatás-állapot-válasz rendszere

OECD modell rendszere

Környezeti indikátorokkal szemben támasztott követelmény (OECD modell) politikai relevancia, felhasználók igényeinek a kielégítése, megfelelően reprezentálják a környezeti feltételeket, -terheléseket és a társadalmi reagálást, egyszerűek, könnyen magyarázhatók legyenek, és az időbeli változásokat is képesek legyenek kezelni, mutassanak érzékenységet a környezet és az ezzel kapcsolatosan felmerülő emberi tevékenység változásaira, alapul szolgálhassanak nemzetközi összehasonlítás elvégzésére is, országos viszonylatban legyen lehetőség országos szintű áttekintésre, vagy akár regionális felhasználásra is, szükség van referencia vagy küszöb értékek meghatá-rozására is, hogy a felhasználók tudják a kapott értékeket mihez viszonyítani,

Környezeti indikátorokkal szemben támasztott követelmény (OECD modell) analitikus alaposság az elméleti megalapozottság tekintetében, érvényességük kialakítása a nemzetközi szabványokhoz és az országos szintű megállapodásokhoz kell igazodjon, kapcsolhatóság a gazdasági modellekhez, előrejelzésekhez és információs rendszerekhez, mérhetőség (az indikátor alapjául szolgáló adatokkal kapcsolatban felmerülő igények), vagy könnyen, vagy/és ésszerű költség/haszon arány árán elérhető adatokra van szükség, megfelelő dokumentáltság, a minőség ismerete, megbízható, rendszeres korszerűsítés.

Komplex környezeti értékelés A „környezeti indikátorok” felhasználásával készült tájékoztatók nem a hagyományos, ökológiai szempontú környezeti indikátorokra, hanem a társadalmi-gazdasági szféra célzottan kiválasztott környezeti mérőszámaira, mutatóira támaszkodnak. Az értékek trendszerű változásának grafikus ábrázolásával minimális szövegmelléklettel és magyarázattal egy rendkívül tömör, döntés-előkészítést és tájékoztatást egyaránt jól szolgáló rövid tájékoztató az eredmény. Az értékelés három szempontból – humánökológia, tájökológia, gazdaság – történhet.

(Táj)ökológia mint értékelési szempont: E szempont szerinti követelmény a (táj)ökológiai folyamatok természetes működésének biztosítása, az egyes környezeti elemek, illetve azok részei, egyedei egészséges fenntartása, használatuk során a megújulásuk biztosítása. Itt az elsődlegesség általánosan nem fogalmazható meg. Az adott területegység környezeti elemeinek állapota, terheltsége, illetve érzékenysége az, amely megszabja, hogy melyek a kritikus helyzetek, melyek megoldása elsődlegességet kell, hogy élvezzen.

Humánökológia mint értékelési szempont E szempontból követelmény az emberi egészség megőrzése feltételeinek biztosítása (levegőminőség, egészséges ivóvíz), valamint a XXI. századnak megfelelő életminőség biztosítása (emberléptékű környezet, kedvező zöldfelület arány, lakáskörülmények, szociális körülmények stb.). Legegyszerűbben a közegészségügyi határértékek fejezik ki ezen követelményeket.

Gazdaság mint értékelési szempont: A biológia mellett az embernek, mint társadalmi lénynek az igényei kielégíthetőségét is vizsgálni kell. Az állapot minősítésének ezért a környezeti elemek és főként rendszerek: táj, település, amelyben az ember él, amelyet „használ” változásának, mind készlet és (befogadó) potenciál változásának, mind gazdaságilag is kezelhető, használati érték változásának interpretálása is szükséges. E szempontból elsődleges a környezeti vagyon, a társadalmilag elfogadható környezetminőség leghatékonyabb biztosítása, megőrzése.

Információ szerzés Dokumentumok Bevallás Régóta ott levő dolgozók (kocsma) Helyi önkormányzat Helyi orvos

Fő csoportok A, Általános információk Legközelebbi lakott terület, közeli üzemek Történelmi múlt (sokszor a kutya el van hantolva) Beszerzendő okmányok és/vagy áttekint

Fő csoportok B, Az üzem környezetvédelmi jellege Geodézia, geológia, hidrológia, földrengés Inverzió kialakulása, Feltöltések Eddig végzett felmérések, aduitok eredménye Fontos a talajvíz

Fő csoportok C, Technológiák és gyártási folyamatok A termelési folyamatok főbb lépései A keletkezett hulladékok leírása A termelés mennyisége Milyen energiaforrás van a létesítménynél (múlt, jelen, jövő)

Fő csoportok D, Alapanyagok kezelése és tárolása A telepen jelenleg található alapanyagok listája (múlt jelen, jövő) Szállítás Az együtt nem tárolható anyagokat elkülönítik-e és címkézik-e Az üzem készített-e egy külön leltárt a veszélyes anyagokról? Tartályok, csővezetékek

Fő csoportok E, Termék kezelése és tárolása Előállított termékek listája (múlt, jelen, jövő) Tartályok, csővezetékek Csomagolás Szállítás

Fő csoportok F, Vízellátás Vízellátás forrása (ipari, ívó, oltó) A max./min. éves és időszaki felhasznált vízmennyiség A víz előkezelésére vonatkozó adatok

Fő csoportok G, Csapadékvíz A tartályok és/vagy szikkasztók leírása A csapadékvíz tartalmának, kezelésének és befogadójának leírása Elvezetés

Fő csoportok H, Szennyvíz Felelős személy A szennyvíz mennyiségének és eredetének listája, leírása. Analízisek, túllépések, bírságok Kezelések Befogadók Az iszap elhelyezési módja és lerakó helye Helyi korlátozások, engedélyek Érdemes a csatornába TV kamerát leküldeni

Fő csoportok I, Veszélyes hulladék tárolása, kezelése és elhelyezése Felelősök, szabályok, engedélyek A keletkezett veszélyes hulladék jellege Az üzem területén történő elhelyezés Történt-e talajvíz monitoring? Hogyan történik a hulladék szállítása a tároló depóniáról? Ismertessék a jelenlegi és a múltban használt hulladék lerakókat

Fő csoportok J, Különlegesen veszélyes hulladékok Ismertessék az üzemben keletkező veszélyes hulladékok forrását, mennyiségét, kezelési, tárolási és ártalmatlanítási, szállítási eljárásait. Azbeszt Poliklórozott bifenilek (PCBk) Radioaktív anyagok Gyártás során keletkező különlegesen veszélyes hulladékok

Fő csoportok K, Szivárgások Történt-e veszélyes hulladék szivárgás az elmúlt 3 évben? Ha igen, írja le a hulladék tipusát és az eset helyét Beérkezett panaszok (önkorm., lakóság, hatóság) Reagálások

Fő csoportok L, Levegőszennyező anyagok kibocsátása Az üzem emisszió forrásainak (kémények és szellőzők) teljes száma, amelyek a környezeti levegőbe bocsátanak ki szennyező anyagot Jellemezze az emisszió csökkentésére tett intézkedéseket, eljárásokat Készítsen kén mérleget, mely tartalmazza a kén újrahasznosítási egységet, ha az lehetséges

Fő csoportok M, Zaj Mekkora a megengedett zajszint napközben? Mekkora a megengedett zajszint éjszaka? Mérések, panaszok, túllépések

Fő csoportok N, Egyéb kérdések Rendelkeznek-e környezetvédelmi szabályzattal a telephelyen Auditok Van-e bármilyen hűtőtorony a telephelyen? (legionella)

Fő csoportok P, Munkabiztonság és munkaegészségügy Gondoskodik az üzem a dolgozók munkavédelmi és egészségügyi oktatásáról? Van-e orvosi felügyelet a dolgozók részére a telephelyen? Tartanak statisztikai kimutatást a telephelyen történt munkabalesetekről?

Fő csoportok Q, Havária tervek Rendelkeznek-e havária tervvel? Hogyan teszik a tervet naprakésszé? Van-e az üzemben mentőbrigád? Végeztek-e kockázati elemzést az üzem részére?

Fő csoportok R, Kapcsolattartás a hatóságokkal Mely ellenőrző hatóságok végeznek vizsgálatokat az üzemben és milyen gyakorisággal? Az üzemben végzett ellenőrzések története

Környezetközpontú irányítás A környezeti elemekbe történő kibocsátásokat nem elkülönülten kell szabályozni és ellenőrizni, hanem integrált módon. Amíg a kibocsátások szabályozása elkülönül, addig a szennyezés áthelyeződhet egyik környezeti elemből a másikba, viszont az integrált alapú megközelítés a környezet egészének védelmére irányul. Az integrált szennyezés - megelőzés és csökkentés ( Integrated pollution and Control – IPPC) érvényesítése érdekében az Európai Unió 1996-ban megalkotta az erről szóló direktívát Az IPPC irányelv hazai jogrendbe történő beillesztésére 2001-ben került sor.

Környezeti Hatásvizsgálat (KHV ) A KHV a beruházások környezeti hatásának a vizsgálatára irányul. A KHV alapvető sajátosságai a következők: Eredménye a tevékenység engedélyezését alapvetően befolyásoló tényezők közé tartozik, ami feltételezi, illetve célozza a környezetvédelmi szempontjainak egyenrangú figyelembevételét a döntéshozatalban. Rendszerszemléletű, magában foglal minden jelentős környezeti hatást és azok kölcsönös összefüggésit is; mindeközben figyelembe veszi, hogy a hatások ( és bekövetkezésük) valószínűségi események, azaz kockázati tényezőkkel számol a vizsgálat. Megállapításit nyilvánosságra hozzák, módot adva arra, hogy az érintett lakosság érdekei beépüljenek a vizsgálatba, figyelembe vehetők legyenek a döntésnél.

Az előzetes eljárásban nem adható ki a környezetvédelmi engedély, ha a tevékenység:  (i) nagyfokú környezeti kockázattal járna; (ii) országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatást válthat ki, továbbá ha a várható környezeti hatások (iii) jelentősége a rendelkezésre álló adatok alapján nem tisztázható; (iv) megállapításához valamely környezeti rendszer részletes vizsgálata szükséges.

Lakósági hozzáférés biztosított az OKIR adatbázishoz Xilol emissziós térképe az OKIR-ból

Az Európai Szennyezőanyag Kibocsátási Regiszter (European Pollution Emission Register, EPER) a KvVM honlapon (http://eper-prtr.kvvm.hu/) Az Európai Unió mintegy 50 légszennyező (benzol, CO, NOx stb.) nyilvántartásáról hozott végrehajtási határozatot (2000/479/EC), Az 1972-es stockholmi környezetvédelmi világkonferencián határozták el az egész Földre kiterjedő környezeti monitoring rendszer létrehozását. 1975-ben létrejött a Global Environmental Monitoring System (GEMS). A GEMS több ENSZ szervezettel is együttműködik, mint pl. a FAO (mezőgazdasági), WHO (egészségügyi) WMO (meteorológiai) világszervezetek. A GEMS célja, hogy az UNEP (United Nations Environment Programme, ENSZ környezetvédelmi program) keretében adatokat gyűjtsön a levegő, víz, élelmiszer és az óceánok állapotáról, az alábbi témakörökben:

SWOT (strengths, weakness, oppotunities, threats)

Swot szempontjai Sárvíz kistérség SWOT analízise

Értékek, erősségek

Problémák, gyengeségek

Megoldások, lehetőségek

Veszélyek, fenyegetések

Nemzetközi információs rendszerek Kétoldali (Magyar-szlovák határvíz egyezmény) Regionális (Osztrák-magyar-szlovák Környezetvédelmi Infolánc honlap) Kontinentális (Európai Szennyezőanyag Kibocsátási Regiszter (European Pollution Emission Register, EPER) a KvVM honlapon Globális együttműködés az egész Földre kiterjedő környezeti monitoring (GEMS, GRID) Atmoszféra és klíma figyelés: Szennyező források és anyagok figyelése:

Monitorozás

Monitorozás definíciója A környezet monitorozása, folyamatos figyelése során jutunk olyan adatokhoz, amelyek alkalmasak környezetünk állapotának értékelésére. Az értékelés (analízis) az adatok olyan csoportosítása, elrendezése, amely választ ad konkrét kérdésekre: pl. hogyan változik a városi levegő-szennyezése, milyen minőségű az ivóvíz, mennyi hulladék keletkezik évente stb. A monitorozási adatok egyformán alkalmasak hosszú távú tendenciák felismerésére, és havária esetén riasztásra.

Monitoring célja: A szennyezettség a potenciális szennyező forrás közvetlen körzetében észlelhető legyen és a szennyezett területen zajló folyamatok figyelemmel kísérhetők legyenek. Minden engedélyköteles tevékenység rendszeres ellenőrzést igényel!! Engedélyt a Felügyelőség ad és tartalmazza az ellenőrzés rendjét és előírja a kötelező adatszolgáltatást ( 30 napon belül). Az ellenőrzés szennyezettséget jelez indul a KÁRMENTESÍTÉSI MONITORING

A mérések és határértékek függnek az anyagok veszélyességétől és a veszélyeztettek körétől Kockázatos anyagok elhelyezésével kapcsolatos monitoring Kiindulás: 33/2000 (III. 17.)Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről //// helyette: 219/2004 (VII.21.) Kockázatos anyagok : Minden olyan anyag, amely a vízbe, talajba kerülve az emberi egészségre , a környezetre, illetve a környezethasználatra kockázatot jelentenek a toxikus anyagok akut , kronikus (karcinogén, mutagén, teratogén, hormonháztartást megzavaró). 10/2000 (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM- vízvédelmi határértékek

Érzékenységi besorolások Fokozottan érzékeny (ívóvíz bázis, játszótér) Érzékeny terület (lakóterület, legelő?) Kevésbé érzékeny terület (erdő, közút)

Szennyezettségi határérték: Felszín alatti vizeknél az ivóvízminőséget meghatározó koncentráció Kármentesítési célállapot határérték: Az alkalmazott technológiával elérendő koncentráció érték az emberi egészség, az ökoszisztéma és a környezeti elemek károsodásának megelőzése érdekében Egyedi szennyezettségi határérték Egy adott területre megengedett érték, ami nem lehet szigorúbb a szennyezettségi határértéknél

Monitoring informatikai szempontjai Decentralizált információrendszerek hálózata szükséges. Területi elven felépülő információs rendszerek szükségesek a csak ágazati és szakági kérdésekre válaszolni tudó rendszerek helyett. A többcélú felhasználás, a környezetvédelem és a megelőzés, valamint a területfejlesztés összehangolása stratégiailag is új lehetőséget teremt.

Környezeti adatforrások A környezet monitorozása, folyamatos figyelése során jutunk olyan adatokhoz, amelyek alkalmasak környezetünk állapotának értékelésére. Az értékelés (analízis) az adatok olyan csoportosítása, elrendezése, amely választ ad konkrét kérdésekre: pl. hogyan változik a városi levegő-szennyezése, milyen minőségű az ivóvíz, mennyi hulladék keletkezik évente stb.

Nem mérésen alapuló adatok A cégek önbevallásával megadott adatok. A technológia ismeretéből és a termelt anyag mennyiségéből számított adatok A modellezési számításokból kapott adatok.

Eseti monitoring kiinduló adatai Szennyeződés ideje, jellege Szennyezőforrás helye, tényfeltárási munkák helye – cím, pontos koordináták Ingatlan tulajdonosa, használója, kezelője adatai Felügyelőség megnevezése Tényfeltárást végző cég megnevezése, adatai

Jegyzőkönyvbe rögzitett kezdeti adatok Szennyeződés ideje, jellege Szennyezőforrás helye, tényfeltárási munkák helye – cím, pontos koordináták Ingatlan tulajdonosa, használója, kezelője adatai Felügyelőség megnevezése Tényfeltárást végző cég megnevezése, adatai

Tényfeltárási munkafázisok Előmunkálatok Engedélyek, terület lehatárolása 2. Geodéziai munkálatok Pontos helyszínrajz: épületek, útvonal, légvezetékek, kémény, közműhálózat, tárolótartályok, technológia berendezései stb. 3. Nyílt feltárás

Szennyezés monitorozása A szennyezőanyag koncentráció térbeli eloszlása, A szennyezőanyag koncentrációjának időbeli változása, A változásokat előidéző, illetve a változásokból eredően fellépő folyamatok mértékének és időbeli alakulásának nyomon követése (pl. bomlás- és anyagcseretermékek mérése, szorpció, hígulás, ioncsere, stb), A folyamatok értékelése alapján prognózisok készítése.

Kármentesítési monitoring: Környezeti elem meghatározott paramétereinek mérése, észlelése, megfigyelése Adatgyűjtés, feldolgozás, nyilvántartás, értékelés Adatszolgáltatás Értékelő tanulmány készítése

Tényfeltárás Felderítő Célja: Szennyezés tényének bizonyítása Forrása Típusa Kiterjedése

2. lépés: TEREPBEJÁRÁS Különös tekintettel: Hulladéktárolás Kazánház Üzemanyag Csővezeték Szennyvíz Veszélyes anyag

2. Részletes A felderítés során kapott adatok pontosítása Terjedés pontos térbeli behatárolása A tényfeltárás során kapott adatok alapján határozzák meg a kármentesítési szennyezettségi határértéket

Kármentesítési monitoring: Környezeti elem meghatározott paramétereinek mérése, észlelése, megfigyelése Adatgyűjtés, feldolgozás, nyilvántartás, értékelés Adatszolgáltatás Értékelő tanulmány készítése

Monitoring első lépése: TÉNYFELTÁRÁS Helyszíni vizsgálat, mintavétel és laborvizsgálat eredményei a tervezéshez szükséges adatokat szolgáltatják + modellezés Monitoring: Tényfeltárás Kockázatelemzés Terjedés modellezés részfolyamatokon alapuló tevékenység

A vizsgálatok megtervezése Mintavételezés helyének kijelölése- fúrások helye Kiterjedés felderítése - felszíni víz közelsége, felszíni lefolyások, bejutási lehetőség?????

Élő környezet monitoring felhasználása Ökotoxikológiai tesztek Egyes fajok kipusztulása Egyes fajok fajok elburjánzása Torzult egyedek (mutáció, betegség) Nemek eltolódása A állatok megváltozott viselekedése Egyes vegyületek felhalmozódása bizonyos fajokban,

Indikátor fajok Egyes élő szervezetek felhalmozzák a szennyezéseket (bioakkumuláció, biomagnifikáció stb) Egyes szervezetek sokkal érzékenyebbek bizonyos szennyezésekre

Folyami vándorkagyló

Biomonitoring a légszennyezés mérésére 2002-ben indult program BEL W3 dohányfaj – ózon Falevél – porszennyezettség vizsgálata

A monitorozás hitelessége Elvileg sem lehetséges olyan mérő, megfigyelő rendszer létrehozása, amely a tér minden pontján érvényes, teljes mértékben reprezentatív információkat szolgáltat. Ezen felül a környezet állapota és az arról való társadalmi vélekedés eltérő lehet. A tudományos és a laikus környezetminősítés és véleményezés tehát objektív és szubjektív okok miatt is különbözni fog helyenként és időnként. Az eltérés csökkentésére nem a rábeszélés, hanem az adatok megbízhatóságának és nyilvánosságának, egyszóval: hitelének növelése a megoldás.

Méréseknek hitelesnek kell lenni

Körmérések kiértékelése

A begyűjtött adatok feldolgozása A adatokat rendszerbe kell foglalni. Több terület és közeg adatait kell korrelálni. Az adatok időbeli változását követni kell. A tendenciák feltárásával a jövőbeli következményekre jóslást kell tenni. A begyűjtött adatokat különböző hozzáférési szintekre kell osztani, és elérhetővé tenni.

Magyarországi vízminőségi adatok feldolgozása

Nemzetközi információs rendszerek Kétoldali (Magyar-szlovák határvíz egyezmény) Regionális (Osztrák-magyar-szlovák Környezetvédelmi Infolánc honlap) Kontinentális (Európai Szennyezőanyag Kibocsátási Regiszter (European Pollution Emission Register, EPER) a KvVM honlapon Globális együttműködés az egész Földre kiterjedő környezeti monitoring (GEMS, GRID) Atmoszféra és klíma figyelés: Szennyező források és anyagok figyelése:

Környezeti átvilágitás alapjai MIKÉTA

A környezeti audit szükségessége A környezeti felelősség felvállalásának kockázata, a kockázati tényezők meghatározása; A környezeti kockázat felvállalásának, a kockázat csökkentésének gazdasági, pénzügyi számszerűsitése.

A környezeti audit fázisai Elsőfokú környezeti audit (Due Dilligence Environmental Audit – Phase I.) – bejárás és dokumentáció áttekintése, Második fázis: a kockázatot jelentő területek vizsgálata – (Hot spot identification), Harmadik fázis: a vizsgálati eredmények tükrében kárelháritási technológiák kidolgozása, kárelháritási terv, Negyedik fázis: a kárelháritási terv megvalósitása, az eredményesség meghatározása – (Pollution control, Remediation).

Beruházások tipusai Zöldmezős beruházások, (zöld területen történő épitkezés) Barnamezős beruházások, (már meglévő létesitmények átalakitása, bontása, bővités, funkció váltás stb.)

Zöldmezős beruházások Fontosabb szempontok Telek tulajdonjoga, Művelésből való kivonás, Korábbi tevékenységek, pl. növényvédő szerek tárolása, Régészeti feltárások, Természetvédelmi területek közelsége, Szomszédos területhasználatok, Védőtávolságok, Területi Szabályozási Terv

Barnamezős beruházások Fontosabb szempontok Telek tulajdonjoga, ingatlan(ok) tulajdonjoga Tevékenységi história az alapitásig visszamenően, Alkalmazott technológiák, felhasznált anyagok, Hulladékok, szennyvizek, hulldékgazdálkodás, Levegőminőséget befolyásoló tényezők, Zajforrások, sugárforrások Természetvédelmi területek közelsége, Szomszédos területhasználatok, Védőtávolságok, Területi Szabályozási Terv Balesetek, tűzesetek, haváriák

Auditálási jelentések fontosabb tartalmi elemei Általános fejezetek Telek tulajdonjoga, ingatlan(ok) tulajdonjoga Tevékenységi história az alapitásig visszamenően, Térképek és légifelvételek, Szomszédos területek és az ott folyó tevékenységek, Természetvédelmi területek közelsége, Védőtávolságok, Területi Szabályozási Terv Helyi korlátozások, egyéb információk

Auditálási jelentések fontosabb tartalmi elemei Levegőminőségi fejezetek Fűtés, HVAC, hűtőközegek, Technológiai emissziók, elszivások, Nem pontforrás emissziók, Környezeti levegőminőségi paraméterek, Helyi korlátozások, egyéb információk (pl. Legionella) Lakossági reagálás megitélése (pl. bűzhatás)

Auditálási jelentések fontosabb tartalmi elemei Vizellátáshoz kapcsolódó fejezetek Hálózati vizellátás lehetősége, (pl. hálózatfejlesztési hozzájárulás) Saját kút megléte, kialakithatósága, Felszini vizek közelsége, felhasználhatósága, Jogkövető magatartás követelményei, (pl. vizkészlet-gazdálkodási dij)

Auditálási jelentések fontosabb tartalmi elemei Szennyviz elhelyezéshez kapcsolódó fejezetek Közcsatornára bocsáthatóság lehetősége, (pl. közműfejlesztési hozzájárulás) Csapadékviz elvezetés, Saját szennyvizkezelő megléte, kialakithatósága, Potenciális befogadók, (papirnyár erdő telepitése, talajba injektálás, élővizekbe bevezetés stb.) Jogkövető magatartás követelményei, (pl. környezetterhelési dij) Lakossági panaszok kezelése,

Auditálási jelentések fontosabb tartalmi elemei Zaj- és vibráció kibocsátást taglaló fejezetek Zajvédelmi tervek, védendő területek, Vibrációs problémák, Munkaegészségügyi kérdések, Jogkövető magatartás követelményei, (pl. közterületen zajvédő falak épitése) Lakossági és NGO panaszok kezelése,

Auditálási jelentések fontosabb tartalmi elemei Ionizáló és nem ionizáló sugárforrások Izotópok alkalmazása, (pl. füstérzékelők) Röntgen sugárforrások, (pl. NDT labor) Kültéri megvilágitás, Munkaegészségügyi kérdések, Lakossági és NGO panaszok kezelése, (pl. a kültéri világitás zavarja a vasúti közlekedést, a madarak vándorlását, a szürke bálnákat stb.)

Auditálási jelentések fontosabb tartalmi elemei Anyaggazdálkodási fejezet Gyártott termékek (HISTORIKUSAN!!!) Felhasznált anyagok (HISTORIKUSAN!!!) Raktárak kialakitása, (pl. inkompatibilis anyagok tárolása) Anyagkezelés, szállitás, átfejtés stb. (pl. vasúti tartálykocsik lefejtése) Munkaegészségügyi kérdések, MSDS lapok kezelése Jogkövető magatartás biztosithatósága (engedélyek, jelentési kötelezettségek stb.)

Auditálási jelentések fontosabb tartalmi elemei Hulldékgazdálkodási fejezet Keletkezett hulldékok (HISTORIKUSAN!!!) Tárolók kialakitása, (pl. olajhulladék, savak, lúgok szeparált tárolása) Hulladékkezelés, szállitás, feldolgozás stb. (pl. engedélyes vállalkozók) Munkaegészségügyi kérdések, Jogkövető magatartás biztosithatósága (engedélyek, jelentési kötelezettségek, havária tervek, tűzvédelem stb.)

Auditálási jelentések fontosabb következtetései Kozkázati tényezők „hot spots” meghatározása Raktárak (HISTORIKUSAN!!!) Csatornák, szennyviztárolók, Hulladékkezelési, szállitási, feldolgozási problémák, Csatorna és csővezeték szivárgások, Munkaegészségügyi problémák, (pl. kártéritési perek) Balesetek, tűzesetek, háborús károk stb., Nem megfelelő jogkövető magatartás következményei, (pl. büntetések, kárelháritási kötelezettségek stb.)

Auditálási jelentések fontosabb következtetései Javaslatok, célkitűzések Talaj- és talavizminta vételezés, figyelőkutak kialakitása, Csatornák, szennyviztárolók, iszapminta vizsgálatok, olfaktometria stb. Feltáró árkok kialakitása a balesetek, tűzesetek, háborús károk környezetében, légifelvételek kiértékelése stb. Csatornák és csővezetékek CCTV- vizsgálata , Kártéritési perek fedezésére pénzügyi alap létrehozása, Oktatási, továbbképzési program kialakitása és végrehajtása(!) PR tevékenység, transzparencia

Hosszútávú tervek Kárenyhités, szennyezés terjedés megakadályozása, Kárelháritási technológiák kidolgozása, Kárelháritási Tervek kidolgozása, Cost-Benefit elemzés, fenntartható fejlődés meghatározása, engedélyeztetési eljárás, Kárelháritási program lebonyolitása, hatékonység elemzés, esetlegesen szükséges módositások végrehajtása, Best Environmental/Engineering Practice bevezetése, oktatás, lakossági és hatósági együttműködés, transzparencia elv alkalmazása.

Példa – Új iskola épitése – 2011-es állapot Trafóház Romos raktár Romos műhely Parkoló Romos műhely patak

Példa – A terület – 1988-as állapot Trafóház TSZ melléküzemág Raktár Reszelőműhely Parkoló Zsanér gyártó patak

Példa – A terület – 1964-es állapot Trafóház TSZ központ Műtrágya raktár Üres műhely Növényvédő bekeverő patak

Példa – A terület – 1942-es állapot Mocsaras terület Wecker Óraüzem patak

Példa – Egyéb események Bombázás - 1944 Trafóház Tűzeset - 1968 Romos raktár Romos műhely Parkoló Romos műhely Tartálykocsi baleset - 1989 patak