A magyar nyelvtörténeti kutatások forrásai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
SZTE Klebelsberg Könyvtár
Advertisements

Hieroglifák.
A nyelvek eredete, nyelvtípusok
A vizsolyi Biblia.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV „A felsőoktatás.
Nyelvemlékek Bemutató óra a 8. osztály számára
Reformáció. Reformáció Kérdés: milyen vallásokat ismertek?
A publicisztikai és tájékoztató műfajok
A REFORMÁCIÓ ÉS HATÁSA A MAGYAR MŰVELŐDÉSBEN
A Biblia és a könyvnyomtatás
Szövegértés-szövegalkotás
A Biblia keletkezése, nyelvei és fordításai
BB Biblia-kör.
Mátyás corvinái, könyvtára
Tudományos és publicisztikai szövegtípusok
Középkor ,,A sötét középkor’’.
A középkor.
A magyar nyelvtörténeti kutatások forrásai
A magyar nyelvtörténet korszakai
A REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON
Tematika 9. évfolyam irodalom.
Nyelvemlékek elemzése
A nyelv történeti vizsgálatának forrásai
Stílus és jelentés /társalgási stílus, publicisztikai stílus, tudományos-szakmai stílus, hivatalos stílus /
Középmagyar kor(1526–1772) 1526-tól a mohácsi vésztöl 1772-ig a felvilágosodás koráig tartott. Az ország ekkor: -török vész -három részbe szakadt
Ómagyar Mária-siralom
Halotti Beszéd és Könyörgés
Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára
Régi magyar nyelvemlékek
Keletkezése 1192 és 1195 közöttre tehető III.Béla korába
A Biblia ma is a világ egyik legkelendőbb könyve: a teljes Biblia 275 nyelven olvasható, az Újszövetséget további 495 nyelvre ültették át. A különböző.
A szófajok.
Szótárak: fajták és tipologizálás
AZ ÍRÁS Ókori Róma írása.
A Római világ és a barbárok
A középkori művészet / 7.osztály/
A kommunikáció nem nyelvi kifejezőeszközei
A kommunikációs folyamat funkciói és tényezői
A nyelv, mint jelrendszer
Összeállította: Dóber Valéria
A magyar nyelv történetének főbb korszakai
A szövegszerkesztés menete
Összeállította: Dóber Valéria
Összeállította: Dóber Valéria
Kicsoda Isten? 4. prédikáció
Apokalipszis 12/C.
A román kor (romanika) művészete
Irodalmi nyelvünk kialakulása és a nyelvújítás
A „barbárság” fogalma Móricznál és általában
Szókincsünk bővülésének forrásai
Ómagyar kor ( ).
Nicsak, ki beszél – már a számítógépek is... Szita István Eötvös Collegium.
Földrajzi nevek helyesírása
Brassó Belvárosi Református Egyházközség A magyar reformáció nagy alakjai Előadás sorozat 2011 esztendő Reformáció nagyhetében.
A „vér” a Bibliában (Ó- és Új Testamentum), a Koránban és a Talmudban
SZTE OPAC, adatbázisok A szakirodalmi keresés kezdő lépései Aranyi Zoltán SZTE Klebelsberg Könyvtár
MÉDIAISMERET Közlési rendszerek
"Adjatok egy fix pontot, és kimozdítom a Földet"
AZ ISTEN ÁLTAL ADOTT KÖNYVTÁR
A zsidóság nyelvei Biró Tamás május 12.
A főnév Mgr. Jakubecz Erika.
Makovecz-program Jakabné dr. Szalai Krisztina Pécs, augusztus 31
A stílus.
Elektronikus szótárhasználat
A küzdelmes XII. század.
Digitális tankönyvtár
A magyar írásbeliség évszázadai
A MORPHOLOGIC - BME EGYÜTTMŰKÖDÉSEK
AZ ISTEN ÁLTAL ADOTT KÖNYVTÁR
KERESZTÉNY FUNDAMENTUMOK
Előadás másolata:

A magyar nyelvtörténeti kutatások forrásai Összeállította: Dóber Valéria

A nyelvemlékek típusai 1. A nyelvtörténeti kutatások fontos forrásai az elmúlt korokból ránk maradt írott emlékek Fajtáik: I. Az írás módja szerint 1. kéziratos emlékek 2. nyomtatott emlékek

A nyelvemlékek típusai 2. II. aszerint, hogy milyen nyelvi anyagot őriznek: 1. szórványemlékek 2. glosszák 3. szójegyzékek 4. szövegemlékek, kódexek

A szórványemlékek Idegen nyelven írt szövegben szórványosan, elszórtan szerepelnek magyar szavak, főleg földrajzi nevek, személynevek

A legjelentősebb szórványemlékek 1. 950 körül – Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom Kormányzásáról 1018/1109 – A veszprémvölgyi apácák adománylevele (görög/ latin nyelvű változat, dunántúli magyar helynevek) 1055 – A tihanyi apátság adománylevele Az első magyar mondat: „feheruuaru rea meneh hodu utu rea = Fehérvárra menő hadútra és tulajdonnevek, köznevek

A szórványemlékek 2. 1200 körül – Anonymus, valószínúleg III. Béla király jegyzője: Gesta Hungarorum Személynevek, helynevek: saruar/sárvár; satmar/szatmár; matra/mátra

A glossza Jelentése: Nem szerves része a szövegnek,hanem a szövegek megértését szolgáló lapszéli vagy a sorok közé beírt jegyzet. Eredetileg a latin szöveg olvasóját segítette az egyes szavak, szókapcsolatok megértésében

A legjelentősebb ránk maradt glosszák 1410 körül – Marosvásárhelyi sorok és glosszák 1490 körül – Szalkai glosszák 15. sz. – Sermones Dominicales (prédikációs gyűjtemény)

Szójegyzékek Jelentése: az ómagyar korban a szótárak elődjeként használták; a szavakat még fogalomkörök szerint csoportosították; a latin nyelvű szavak fölé jegyezték be a magyar jelentést Két fontos szójegyzékünk: 1. 1395 körül – Besztercei szójegyzék 2. Schlagli szójegyzék

A szövegemlékek Jelentése: olyan nyelvemlékek, amelyek már összefüggő magyar nyelven írt szövegek Lehetnek: hosszabbak vagy rövidebbek; Kéziratosak vagy nyomtatottak; Egyházi vagy világi témájúak

A legjelentősebb szövegemlékek Halotti beszéd és könyörgés-1195 Ómagyar Mária-siralom- 13.sz. Margit-legenda-1310/1510 Sylvester János: Új Testamentum-1541 Károli Gáspár: Vizsolyi Biblia-1590