A nyelv, mint jelrendszer Összeállította:Dóber Valéria

Jelek és jelrendszerek Életünk során nagyon sok jellel találkozunk A jelek eligazítanak, tájékoztatnak Mindent jelnek tekintünk, aminek jelentése van, s amit érzékszerveinkkel felfoghatunk A jel mindig valamilyen jelrendszerbe tartozik

Jelek és jelrendszerek 2. A jel észlelője számára mindig többet, mást jelent, mint ami a megjelenésekor közvetlenül felfogható A jelek jelentése többnyire az emberek közötti megegyezésen alapszik Fontos, hogy a kommunikációs folyamat részeként üzenetet hordoznak

A jelek fajtái 1. 1. eredetük szerint A, természetes jelek (villámlás – a vihar, az égdörgés jele, elpirulás a zavar jele, a füst a tűz jele stb.) B, mesterséges jelek (nyelvi jelek, térképjelek, közlekedési jelek stb.)

A jelek fajtái 2. Kapcsolódó fogalmak: jelölő: ami a jelentést hordozza, pl. egy hangsor, egy kép, Jelölt: az a fogalom, amelyet maga a jel felidéz Jelentés, jeltárgy: az aktuális tárgy, fogalom stb. amire éppen akkor vonatkozik

A jelek fajtái 3. A jelölő és a jelölt viszonya alapján: Ikonikus jel pl.: egy telefonfülkét jelölő rajz, amely kép felidézi a hasonló tárgyat; a jelölő és a jelölt közötti hasonlóságon alapszik a jelentés Szimbolikus jel: a felidézett jelentés, a jelölt és a jelölő közötti kapcsolat jelképes; minden nyelvi jel szimbolikus

Példa az ikonikus jelekre Jelölő: maga a látott kép Jelölt: telefonálni lehet Jelentés: itt telefonálhatsz

Példa a szimbolikus jelekre Jelölő: Közlekedési, tájékoztató tábla Jelölt: Magyarország@pont Jelentés, jeltárgy: itt, a táblával jelzett épületben internetezési lehetőség van

A nyelvi jelek A nyelv is jelrendszer:egyedi, csak az emberre jellemző A nyelvi jelek és a hozzájuk kapcsolódó szabályok bonyolult összefüggések, elvont gondolatok, érzések megfogalmazását is lehetővé teszik A legkisebb nyelvi jel a szóelem=morféma (a legkisebb nyelvi jel, amelyiknek már önálló jelentése van

A nyelvi jelek 2. A morfémák tő - és toldalékmorfémák lehetnek A tőmorfémának fogalmi, a toldalékmorfémának viszonyjelentése van Jelnek tekintjük a szavakat (lexémákat) is Tágabb értelemben nyelvi jel a szószerkezet (szintagma) és a mondat is

A nyelvi jelek 3. A nyelvi jel is jelöltből és jelölőből áll A kommunikációban mindig a konkrét jeltárgyra, a valóság egy részletére, egy konkrét jelentés kifejezésére használjuk az adott nyelvi jelet A nyelvi jelek többsége szimbolikus jel Kivétel: hangutánzó és hangulatfestő szavak; itt a jelölő és a jelölt között valamilyen valóságos összefüggés van

Példa a nyelvi jel értelmezésére Házam jelölő: a h-á-z-a-m hangok sora Jelölt. Egy emberi lakóhely ( a fogalmi jelentés) Jelentés, a jeltárgy: a szövegösszefüggésben felidézett konkrét ház, a mely a beszélő tulajdona A szó végén találkozunk egy toldalékmorfémával, amely járulékos jelentést hordoz, E/1 személyű tulajdonosra utal