Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Centralizáció és decentralizáció a kormány és az önkormányzatok együttműködésében Dr. Zongor Gábor főtitkár Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

A MÚLT A politikai rendszerváltozás megcélozta, hogy a centralizációt a decentralizáció váltsa fel. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a közhatalom demokratikus decentralizációjára törekedett. Feladatok, hatáskörök, felelősségek decentralizációja megtörtént, miközben az önkormányzatok gazdasági alapjai nem teremtődtek meg. Az önkormányzatok konfliktus konténerekké váltak.

A MÚLT (2) Az önkormányzati gazdasági autonómia korlátozottsága miatt a fejlesztési források is korlátosan álltak rendelkezésre. A terület- és sok tekintetben a településfejlesztés meghatározója a kormányzat maradt. 1990 és 1996 között érdemi forrásdecentralizáció nem történt.

FORDULAT A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény áttörést jelentett a fejlesztéspolitikában. A magyar törvényi szabályozásban érvényesültek az európai uniós alapelvek: a szubszidiaritás – a decentralizáció – a partnerség – a tervezés és a programozás – a koncentráció és az addicionalitás. Kialakult a területfejlesztés megyei intézményrendszere és önkéntesen a regionális fejlesztés intézményi csírája, valamint elindult a kistérségi szerveződés.

ÚJABB FORDULAT A területfejlesztési törvény 1999-es módosítása egyrészt rögzítette a megyei és a regionális intézményrendszert, másrészt két pólusúvá tette a tanácsokat. A gazdaság szereplői (kamarák, munkaügyi tanácsok) kikerültek a szavazati jogú tagságból, csökkent az önkormányzati szereplők száma (kistérségek képviseletének korlátozása). Új elemként növelte az állami szereplők számát (Földművelésügyi hivatal, RIB) és a kormányzati szakmai képviselőket felváltották a minisztériumokat uraló politikai pártok helyi „reprezentánsai”.

ÚJABB FORDULAT (2) A regionális fejlesztési tanácsokban a kormányzati túlsúly biztosítása. A megyei területfejlesztési tanácsokban a kormányzati befolyás növelésére való törekvés. Kistérségekben 2000-től kormány alkalmazott kistérségi megbízotti hálózat kiépítése. A térségfejlesztésben a direkt pártpolitikai szempontok erősödése.

KÍSÉRLET A FORDULATRA Medgyessy kormány kudarcos kísérlete a területfejlesztés decentralizálására. A területfejlesztési törvény módosításával nem történt meg a regionális fejlesztési tanácsok „kormánytalanítása”. Kormányprogram célkitűzésévé vált a regionális önkormányzat létrehozatala és a kistérségi társulás kötelezővé tétele.

A JELEN Gyurcsány kormány markánsan hozzálátott az önkormányzati és ezzel a területfejlesztés intézményrendszerének strukturális átalakításához. Elmaradt az alkotmány és alkotmányos törvények szükséges módosítása, megmaradt a strukturális átalakítás kényszere. A dekoncentrált állami hivatalok regionalizációja nem a decentralizációt, hanem a centralizációt erősíti

A JELEN (2) A kormányzati befolyás garantálása érdekében a regionális fejlesztési tanácsok elnöklésének kormányzati képviselőkkel való betöltése. A kistérségi megbízotti hálózat lebegtetése. Csökkenő mértékű elosztható regionális és megyei forrás a jövő évben.

A JÖVŐ A területpolitikai és területfejlesztési döntések nem nélkülözhetik a partnerséget. Újra kell építeni a politikai szereplők közötti bizalmat. A decentralizáció mértéke nem függhet a pillanatnyi politikai szereposztástól. A szakmai szereplők befolyását erősíteni szükséges.

A JÖVŐ (2) A felelősség mellett a források decentralizálása is elkerülhetetlen. A szakmai tudás decentralizálása szükséges (kistérségi megbízottak, vidékfejlesztési menedzserek, NFT házhoz jön munkatársak.) A decentralizáció erősödését szolgálná a fejlesztéspolitikai törvény megalkotása az uniós és a hazai források felhasználásának rendjéről, az intézményrendszer stabilitásának megalapozásáról. Csak közös akarattal és együtt, valamennyi felelős szereplő részvételével sikerülhet.

Kérdéseikkel forduljanak hozzám bizalommal! KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Kérdéseikkel forduljanak hozzám bizalommal! eMail: zongor@toosz.hu