„A Földet nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön.” Környezetvédelem „A Földet nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön.”

A FÖLD FÉNYSZENNYEZÉSE AZ ŰRBRŐL NÉZVE forrás: http://www.geocities.com/kayleelayne/images/earthlights_dmsp_big.jpg

Ésszerű csökkentések

Környezet I. térnek az élőlényt illetve élőlények csoportjait körülvevő, körülhatárolható része, amely szervezet életfolyamataira közvetve vagy közvetlenül káros vagy előnyös hatással van Oda - vissza hatás a szervezet és a környezet közt, vagyis állandó anyag- és energiaforgalmi kölcsönhatásban vannak

Környezet II. Többféle értelmezés: legszűkebb élettér (otthon,lakóhely, munkahely) tágabb kör (település, régió, megye, ország) Föld (annak élettelen és élővilága) természeti környezet társadalmi, gazdasági folyamatok összessége és ezek kölcsönhatása Mindegyik értelmezés helyes, ui. a környezetről alkotott képünk sok dologtól függhet

Természeti környezet: ún. geo-biokémiai rendszer: összetett kölcsönhatásokra épülő rendszer

Környezet – Geo-biokémiai rdsz. Talaj Kőzetek,ásványok Barlangok Termőföldek Domborzat 2. Víz Felszín alatti vizek Felszíni vizek 3.Levegő Alsó légkör Felső légkör 4. Az élővilág Növényvilág Állatvilág Mikroorganizmusok

Környezet V. 5. Táj 6. Települési környezet Lakóterületek Iparterületek Mezőgazdasági területek Közlekedési útvonalak 5. Táj természetes,v. érintetlen természet közeli befolyásolt, urbánus

Környezetvédelem III. „A környezetvédelem életcentrikus tevékenységi rendszer, amelynek alapvető célja az élővilág és az ember életének és egészséges fejlődésének megőrzése, a környezet megóvása a pusztítástól és a szennyeződéstől, végső soron az egész földi rendszer stabilitásának, zavartalan működésének biztosítása.” /Kerényi, 2003/

Környezetvédelem I.: elsődleges célja: ember egészségének és fennmaradásának biztosítása megfelelő életkörülmények kialakítása és védelme természet és tájvédelem mesterséges környezet védelme: környezeti ártalmak kiküszöbölése (hulladék, zaj, fény, káros sugárzások, por) környezetszennyezések megszüntetése

Környezetvédelem II. Természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás Legjobb védekezés: a megelőzés Egyszerre van szükség ökológiai, műszaki, jogi, gazdasági beavatkozásra Ezen tudományterületek együttes alkalmazása lehetőséget ad arra, hogy környezetünket megőrizzük a jelen és a jövő számára

Környezetvédelem- interdiszciplináris tudomány Ökológia Földtudomány Kémia, biológia, orvostudományok Fizika, műszaki tudományok Matematika, számítástechnika Agrártudományok Közgazdaságtan, jogtudományok Politológia, szociológia, demográfia Pedagógia

A gazdasági rendszer által létrehozott ökológiai terhelés meghatározó tényezői a világ népességének mérete a világ népességének átlagos életszínvonala az életszínvonal mögött meghúzódó fogyasztás szerkezete a termékeket, szolgáltatásokat előállító technológiák hatékonysága

A világ népességének alakulása i.e. 10000-től „napjainkig” 1750 1000 millió fő

A világ népességének alakulása 1950-2050 között 2011. 10. 31:=7 mrd 2025 8 mrd 2x: 1959 (3 mrd) to 1999 (6 mrd) 2100: ~12 mrd

http://populationaction.org/Articles/Whats_Your_Number/

Föld népessége 2010.02.07 15:46 Forrás: http://www.worldometers.info/

Föld népessége 2011.02.06 19:02 Forrás: http://www.worldometers.info/

Föld népessége 2012.02.01 13:13 Forrás: http://www.worldometers.info/

Föld népessége 2013.02.07 14:47 Forrás: http://www.worldometers.info/

2013.02.10. 2012.02.01 Forrás: http://www.worldometers.info/

A Föld és az élet története I. Földünk 4,6 milliárd éves története Ember kialakulása: mintegy 4 millió évvel ezelőtt kezdődött A természet történetének nagy része, az ember nélküli világ története

A „kozmikus óra". Egy napba összesűrítve a Föld 4,6 milliárd éves korát, a földművelés kifejlődésére éjfél előtt 0,2 másodperccel került sor, az ipari forradalomra pedig éjfél előtt 0,01 másodperccel.

A Világ tudósai figyelmeztetik az Emberiséget Mi alulírottak, a Világ vezető tudósai, ezennel óva intjük az Emberiséget attól, aminek elébe kell néznie. Amennyiben nem akarjuk, hogy megszámlálhatatlan embertömegek életkörülményei nyomorúságossá váljanak és meg akarjuk akadályozni, hogy globális hazánk, a Föld jóvátehetetlenül megkárosodjék, gyökeresen változtatnunk kell azon, ahogyan jelenleg a Földdel és a Földön kialakult élettel gazdálkodunk.

A Föld és az élet története II. Évmilliók során a kölcsönhatások rendszere változott→ezekre a rendszer folyamatosan és érzékenyen reagált Dinamikus egyensúlyban lévő (folyamatosan megújuló) világ alakult ki Dinamikus egyensúly: a természeti világ rugalmas, a mindenkori feltételekhez alkalmazkodni képes rendszert alkot

A Föld és az élet története III. Nagyon súlyos behatás pl. természeti katasztrófa: állat vagy növényfajok kipusztulása (pl. jégkorszakok, dinoszauruszok kihalása) Jelentősebb módosulások→új egyensúlyi állapotban a rdsz. továbbra is működőképes

A környezetvédelem története A környezetvédelem előtörténete A rádöbbenés korszaka (1960-as évek) A környezetvédelem intézményesülésének, hivatalos elismerésének korszaka (1970-es évek) A hatékony intézkedések, programok, nemzetközi együttműködések korszaka (1980-as évektől)

Történelmi korok

Őskor Szoros kapcsolat az élővilággal Életmód: Vadászat Halászat Gyűjtögetés Barlangrajzok Egyszerű eszközök

Őskor Lokális környezeti változások – kompenzáció Tűz megismerése: ragadozókkal szembeni védelem, a tápláléktartósítás és táplálékkészítés eszköze Természettől való függés csökkentése

Ókor Növénytermesztés Szántóföldi művelés Állattartás Ércbányászat Fémkohászat

Ókor Súlyosabb környezetterhelés A növénytermesztés feltétele, hogy az ember az eredeti növénytakarót kiirtsa, és az általa hasznosnak ítélt növényeket szaporítsa el és tartsa fenn, miközben az eredeti növénytakaró regenerációját lehetetlenné teszi Élővilág élőhelyének megváltoztatása

Ókor Az első szántóföldi kultúrák a termékeny folyóvölgyekben alakultak ki (Nílus, Tigris, Eufrátesz, Sárga-folyó) Erdőkiirtás, talajfeltörés, felesleges víz elvezetése csatornákkal Védtelen talaj pusztulása a szél és víz romboló hatására

Ókor Természet folyamataiba való beavatkozás Máig ható változások: Salamon király idejében hatalmas cédruserdők ma már csak foltokban lelhetők fel. A Római Birodalom idején a Bagdadtól Damaszkuszig vezető utat erdő szegélyezte  ma ott sivatag található

Ókor Az ókori civilizációk környezetkárosító hatása már regionális szintű volt Korszak előnyös alkalmazásai: Teraszos földművelés Felismerték a szervestrágyázás talajjavító hatását A szennyvízzel való öntözést már a babiloni birodalomban is alkalmazták Vízvezetékrendszer, és Rómában ekkor építették az első zárt csatornát a mocsarak és szennyvizek levezetésére

A népesség növekedéséből eredő környezeti probléma megjelenése A népesség városokba koncentrálódott. Megjelentek a nagyvárosi környezeti problémák: Szemétkezelés Vízellátás problémája Szennyvízelvezetés problémája Higiéniai gondok Jeruzsálemben és Rómában vízvezeték rendszert építettek ki.

Középkor és korai Újkor Alacsony higiéniai színvonal Fertőzött víz Járványok Erdőirtás folytatása Mocsarak lecsapolása Bányászat, kohászat fejlődése Az ember környezet-átalakító hatása az ókorhoz hasonlóan a középkorban is főleg a talajt és az élővilágot érintette, és ezen keresztül hatott a vizek és a levegő állapotára regionális

Újkor Az első ipari forradalomtól 1960-as évekig Az 1960-as évektől napjainkig

Az első ipari forradalomtól 1960-as évekig Az ipari termelés gyors ütemű fejlődése (gőzgép, széntüzelésű kazánok) eredményezte, hogy a városok levegőjét kéntartalmú füst és por szennyezte, csökkent a napfényes órák száma (szmog), káros egészségügyi következményei voltak (pl. angolkór), hatalmas mennyiségű ipari és kommunális szennyvíz került a városokon átfolyó folyókba. légszennyezés és a vízszennyezés is egyre súlyosabb környezeti ártalomként jelentkezett súlyosak voltak, még nem váltak globálissá, a bioszféra egyensúlyát nem veszélyeztették

Minamata-öböl Chisso vegyi üzem higanytartalmú szennyvizet bocsátott az öbölbe. A kialakuló metil-higany felhalmozódott a halakban, az ott élők táplálékában. Következmény: 1022 haláleset 753 súlyos higanymérgezés születési rendellenességek

Minamata-öböl II. A higanymérgezés főbb tünetei: izületi fájdalmak, reuma izomgyengeség, Alzheimer-kór Parkinson-kór daganatok autizmus

A környezetvédelem története A környezetvédelem előtörténete A rádöbbenés korszaka (1960-as évek) A környezetvédelem intézményesülésének, hivatalos elismerésének korszaka (1970-es évek) A hatékony intézkedések, programok, nemzetközi együttműködések korszaka (1980-as évektől)

A rádöbbenés korszaka (1960-as évek) A lakosság környezeti értékelésében az 1960-as évek elején következett be változás általánosan alkalmazott rovarirtó szerek (DDT, HCH) hosszú időn keresztül nem bomlanak le, így az élő szervezetekben (köztük az emberben is) felhalmozódnak és egészségkárosodást, súlyosabb esetben rákot okoznak

DDTdiklór-difenil-triklór-etán 1940-es évektől: Virágkor Ígéretes rovarirtó szer: Malária visszaszorítása Tífusz-járvány megakadályozása 1960-as évek: Fordulat A hasznos rovarokat is megöli Perzisztens, akkumulálódik Bekerült a táplálékláncba  madarak, emlősök esetében a szaporodási képességet Karcinogén

HCH Rovarirtó szer: hexaklór-ciklohexán (Lindán, gamma HCH) Hazánkban 2001-ig forgalomban volt Nehezen bomlik le, rákkeltő

Contergan-botrány Contergan: egy terhes nők számára javasolt nyugtatószer több mint 10.000 sérült (elsősorban végtaghiányos) gyermek született Nyugat-Európában Ok: sztereoizomerek

Római Klub Problémák globálissá váltak Aurelio Peccei olasz közgazdász létrehozta 1968-ban a Római Klubot Cél: Az emberiség veszélyeztetett helyzetének, a világproblematikák feltárása, megoldási javaslatok, jövőképek, problémák, katasztrófák előrejelzése Szemléletváltás elindítása (a Föld eltartó képessége nem korlátlan!)

Az 1960-as évektől napjainkig Rohamosan nő a népesség száma. Rohamosan nő a városok száma és mérete. Energiahordozók és nyersanyagok felhasználása exponenciálisan nő. Hatalmas méreteket ölt az erdőirtás mértéke. A műanyagok elterjedése az élet minden területén. A közlekedés kapacitása nő.

Az 1960-as évektől napjainkig Új környezeti ártalmak: Zajszennyezés Sugárszennyezés Fényszennyezés Hőszennyezés Toxikus anyagok A régiek mellett: Vízszennyezés Talajszennyezés Levegőszennyezés Élővilág pusztítása A környezeti károk a tudományos-technikai forradalom hatására globálissá váltak

Civilizációs ártalmak I. Gyomorfekély, mint népbetegség Hipertónia egyre fiatalabb korban Infarktusos halál gyakorisága Érelmeszesedés fiatalabb korban Neurózis gyakorisága Balesetek növekedése

Civilizációs ártalmak II. Fogszuvasodás Daganatos betegségek Foglalkozási betegségek Allergia Halláskárosodás Idült légúti betegségek Fejlődési rendellenességek

A környezetvédelem előtörténete Történelmi kor Környezeti hatás Károsodó elemek Energiaforrás Tevékenység Őskor lokális élővilág, állatok emberi gyűjtögetés, vadászat Ókor regionális élővilág, talaj emberi, állati mg. Középkor állati, víz, szél Újkor levegő, víz, talaj, élővilág, épített környezet szén, víz, szélipar, mg.,szolgáltatás Legújabbkor népesség 1987: 5 mrd ma: >6,7 mrd globális gáz, olaj, atomipar, szolgáltatás

A környezetvédelem története A környezetvédelem előtörténete A rádöbbenés korszaka (1960-as évek) A környezetvédelem intézményesülésének, hivatalos elismerésének korszaka (1970-es évek) A hatékony intézkedések, programok, nemzetközi együttműködések korszaka (1980-as évektől)

I. Környezetvédelmi Világkonferencia, 1972. Stockholm Tudatosítani a természeti környezetet fenyegető veszélyeket. Tudatosítani azok globális jellegét. Jogi-igazgatási megoldásokat kidolgozni. Preventív és korrelatív intézkedések megtételére ösztönözni.

I. Környezetvédelmi Világértekezlet, 1972. Stockholm Összesen 26 irányelvet fogadtak el. Ezek közül a következők emelhetők ki: Az embernek joga van a megfelelő minőségű környezethez. A Föld természeti erőforrásait meg kell őrizni a jelen és a jövő nemzedékek számára. „A Földet nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön.” Minden országnak joga van, hogy kiaknázza saját erőforrásait, de nem okozhat kárt más országok környezetében. (Nemzetközi konfliktusok megelőzése!)

Eredmények A környezetvédelem az érdeklődés homlokterébe került, hivatalos elismerést nyert. Szinte minden ország létrehozta környezetvédelmi szerveit, és megalkotta környezetvédelmi törvényeit Létrejöttek a környezetvédelem nemzetközi szervezetei is, több nemzetközi megállapodás is született A tiszta környezethez való jog számos ország alkotmányába is bekerült (Mo. 1972)

Környezetvédelem IV. Hazánkban a törvényi szintű szabályozásra a környezet védelmében 1976-ban került sor (1976. évi II. tv.), a föld, a vizek, a levegő, az élővilág, a táj, a települési környezet, a zaj és a sugárzás elleni védelemmel kapcsolatos 1977 - a környezetvédelmi feladatok ellátására megalakult az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal

A környezetvédelem története A környezetvédelem előtörténete A rádöbbenés korszaka (1960-as évek) A környezetvédelem intézményesülésének, hivatalos elismerésének korszaka (1970-es évek) A hatékony intézkedések, programok, nemzetközi együttműködések korszaka (1980-as évektől)

1980-as évek A 70-es években tehát nem sikerült a környezet leromlását megállítani Súlyos üzemi balesetek is figyelmeztették a közvéleményt és a szakértőket, hogy nincs minden rendben szükségessé vált a környezetvédelmi kutatások intenzitásának növelése és a gazdaságosan megvalósítható technológiák kidolgozása,

Mikor Hol Mi Hatás 1976 Seveso (Olaszo.) vegyiüzem robbanás lakosság kitelepítése 1984 Bhopal (India) növényvédőszer-gyárból gázkiszabadulás 2.000 ember meghalt >20.000 ember súlyosan megbetegedett (sokan megvakultak) 1986 Bázel (Svájc) Sandoz üzeme kigyullad elszennyezte az egész Rajnát Csernobil (SZU) atomerőmű robbanás 35.000 ember meghalt

Seveso, 1976 rovarirtó szereket előállító gyár vegyiüzemében a reaktor túlhevülése miatt a biztonsági szelep működésbe lépett A biztonsági berendezés a mérget egy kéményen keresztül a levegőbe bocsátotta A sűrű triklór-fenol felhő, amely több mint 2 kg dioxint tartalmazott, a város felé sodródott. A gyártelep tulajdonosai a baleset után csak hét nappal értesítették erről a helyi hatóságokat

Bhopal 1984. december 2. Union Carbide – peszticidgyártó üzem 40 tonna metil-izocianát  40 km2-nyi területet és félmillió embert érintett. 8.000 „azonnali” halott. Napjainkig további 20.000 halott. 120.000 helybeli lakos esetében maradandó károsodás (vakság). Mai napig magas koncentrációban jelen van: idegrendszeri, máj- és vesekárosodást okoz, valamint örökletes betegségeket. A baleset után nem mentesítették a területet azóta se, a helyi lakosok a szennyezett ivóvizet isszák. Folyamatos egészségromlás tapasztalható.

Bhopal képekben

Sandoz-gyár Bázel 1986 festéket töltöttek, azt vákuumfóliázással zárták le A műanyag fóliát lángszóró készülékkel melegítették mérgező gázok - szén-dioxid, kén, foszfor, nitrogén – került a levegőbe Rajna néhány nap alatt vérvörösre színeződött kiderült, hogy az oltáshoz használt 15000 m3 víz korábban növényvédő szerrel (dioxin) fertőződött

Csernobil – 1986. 04.26. Felelőtlen emberi beavatkozás Robbanás és tűz Radioaktív felhő Mai napig tartó hatás Erőmű közvetlen közelében mutáció a növény- és állatvilágban

I. Összeurópai Környezetvédelmi Tanácskozás, 1979. Genf Genfi egyezmény a nagy távolságokra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezés korlátozásáról Kapcsolódó dokumentumok: 1985 Helsinki: I. SO2-jegyzőkönyv 1985 Bécs: O3-egyezmény 1987 Montreal: O3-jegyzőkönyv 1988 Szófia: NOX-jegyzőkönyv 1992 - ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (CO2 egyezmény) 1994 Oslo: II. SO2-jegyzőkönyv 1999 Göteborg: a Genfi-egyezmény jegyzőkönyve

Brundtland Bizottság, 1984.-1987. a stockholmi folyamatok nyomon követése, elemzése: volt-e eredmény a 80-as évek környezeti állapotának felmérése ajánlás új, hatékonyabb stratégiára Közös jövőnk c. jelentés

Brundtland Bizottság fenntartható fejlődés (sustainable development) feltételeinek megteremtésében látta a környezet-leromlás megállításának lehetőségét A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely a természeti készletek racionális felhasználásával úgy elégíti ki a jelen nemzedék igényeit, hogy az ne akadályozza a jövő nemzedékek képességét saját igényeik kielégítésében.

II. Környezetvédelmi Világértekezlet - Föld Csúcsértekezlet, 1992 II. Környezetvédelmi Világértekezlet - Föld Csúcsértekezlet, 1992. Rio de Janeiro Nyilatkozat a környezetről és a fenntartható fejlődésről Feladatok a XXI. századra Nyilatkozat az erdőkre vonatkozó elvekről Biológiai sokféleség egyezmény Éghajlat változási keretegyezmény

Kiotói konferencia 1997 a riói Éghajlatvédelmi Keretegyezmény áttekintése volt Sikerült CO2-kibocsátás csökkentésére vonatkozóan konkrét megállapodásokat kötni 2008 és 2012 között - 1990-hez képest - átlagosan 5,2 százalékkal csökkentik hat, üvegházhatást okozó gáz kibocsátását

III. Környezetvédelmi Világértekezlet, 2002. Johannesburg Felmerülő problémák: Esőerdők kipusztítása Növény és állatvilág pusztulása Ivóvízhiány Fertőző betegségek(régi és új betegségek) Kommunikációs rendszerünk, idegrendszerünk károsodása Vegyi anyagok nagymértékű kibocsátása

III. Környezetvédelmi Világértekezlet, 2002. Johannesburg Eredményei: Politikai Nyilatkozat Megvalósítási Terv (2015-ig) Partnerségek

Részletek az elfogadott tervből I. Vízellátás:csökkenteni azok számát, akik nem jutnak megfelelő minőségű ivóvízhez Energia:megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban nem sikerült konkrét célokat meghatározni Halászat:újra kell szaporítania kipusztulással fenyegetett halfajtákat

Részletek az elfogadott tervből II. 4. Vegyi anyagok: emberi egészségre és a természetre nem ártalmas módszerekkel állítsák elő 5. Megelőző magatartás: minden ország felelőssége, gazdag országoknak nagyobb terheket kell vállalniuk 6. Egészségügy: szegény országok akár nem szabadalmaztatott gyógyszerekkel is gyógyítsanak

Részletek az elfogadott tervből III. 7. Segélyek:gazdag államok jövedelmük 0,7%-át utalják át a fejlődő országoknak demokratikus intézmények a korrupció visszaszorítására, ide lehet utalni Jelenleg a szegénység a legnagyobb globális kihívás Szolidalitási alap létrehozása

Részletek az elfogadott tervből IV. 8. Globalizáció: Világgazdaság növekedése és magasabb életszínvonal elérése A fejlődő országok hiányt szenvednek 9.Kereskedelem: amik ellentétben állnak a környezetvédelemmel, módosítani kell

18. ENSZ Klímaváltozási Konferencia -2012 200 állam képviselői tanácskoznak két héten át az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséről szóló Kiotói Jegyzőkönyv folytatásának feltételeiről Az útitervnek 2015-re kellene elkészülnie, és az alapján 2020-tól már egy jogilag kötelező, globális, végrehajtható rendszerként kellene majd működnie

Rio+20 ENSZ-konferencia Három cél: első egy közös dokumentum, amely a nemzetközi együttműködésre hívja fel a figyelmet a fenntartható fejlődés területén második a civil szervezetek ajánlásaiból összeálló lista, a harmadik lista pedig az egyes országok fenntartható fejlődési kezdeményezéseit és vállalásait tartalmazza WWF szerint kudarc

A tárgyalótermen kívül szerencsére sikerült néhány eredményt, vállalást elérni. Mozambik elnöke például meghirdette az ország útitervét a zöld gazdasághoz.   A terv több nemzeti stratégiát fog össze, amelyek meghatározzák a városok, a mezőgazdaság, az energetika és a természeti tőke fenntartható kezelésének alapjait. A Maldív-szigetek bejelentette, hogy létrehozza a világ legnagyobb tengeri természetvédelmi területét. Így 2017-re az ország szigetei közül 1192 védett terület lesz.

A tárgyalótermen kívül szerencsére sikerült néhány eredményt, vállalást elérni A brit kormány bejelentése szerint Nagy-Britannia lesz az első ország, amelyik kötelezi nagyvállalatait, hogy mérjék szén-dioxid-lábnyomukat. A szabály több mint 1000 vállalatot fog érinteni. Indonézia elnöke komoly vállalásokat tett, hogy országa a fenntartható fejlődés útjára léphessen. Pénzügyi és politikai változások, az intézményi keretek megerősítése, a trópusi országok együttműködése a kulcselemek.

A nemzetközi környezeti együttműködés főbb állomásai és eredményei 1972. június, Stockholm: I. Környezetvédelmi Világértekezlet (113 tagállam) 1979. Genf: I. Összeurópai Környezetvédelmi Tanácskozás 1983.: Brundtland Bizottság megalakulása: Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága 1992. Rio de Janeiro: ENSZ II. Környezetvédelmi Világértekezlet (Föld Csúcsértekezlet) 1997. Kiotó: Kiotói jegyzőkönyv (az Éghajlatváltozási keretegyezmény jegyzőkönyve) 2002. Johannesburg: III. Környezetvédelmi Világértekezlet (Környezet és fejlődés) 2009. Koppenhága Klíma konferencia 2012- Rio de Janeiro: 20+ ENSZ Konferencia

Mit tehetünk? Hogyan védjük meg környezetünket? Egyéni és társadalmi felelősség Környezettudatosság Nemzetközi együttműködés szükségessége Tájékozódás, tájékoztatás

A jövő feladatai A szegénység felszámolása Fenntarthatatlan fogyasztási és termelési minták megváltoztatása Természeti erőforrások védelme és kezelése Fenntartható idegenforgalom támogatása (ökoturizmus) Egészségügyi helyzet javítása Öröklött szennyezések (régi lakótelepek, gyártelepek, régi lerakók felszámolása)

Környezetvédelem helyzete Magyarországon Magyarországon az állami természetvédelmi feladatokat a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) és természetvédelmi területi szervei, a nemzeti park igazgatóságok, valamint a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség látják el. Hazánkat 12 környezetvédelmi felügyelőségre, valamint 10 nemzeti park igazgatóságra osztották fel

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (ANPI), Jósvafő; Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI), Veszprém; Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI), Eger; Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI), Pécs; Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI), Budapest; Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (FHNPI), Sarród; Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI), Debrecen; Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI), Kecskemét; Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI), Szarvas.