A hallgatói szerződés és intézményrendszerének bevezetése a felsőfokú szakképzésben Dr. Szilágyi János

Európai szakképzési modellek tapasztalatai Szakképzés szolgáltatásként funkcionál: sikeres gazdaság munkaerő-piaci igényének kielégítése, egyén számára karrierlehetőség biztosítása Oktatás célja: a sikeres, hatékony és versenyképes munkavállaló kiképzése Vállalkozásoknál a fő motiváló erő: leendő munkavállaló magas színvonalú kiképzése: hosszú távon hoz hasznot munkaadójának és magának Nagy érték a gyorsan munkába állítható munkaerő Iskola: Mindenkinek kötelező élet közeli helyzetben, gyakorlaton részt venni. Iskolai tanműhely felkészít és kiegészít a vállalati gyakorlatra

Paradigma váltás a felsőoktatásban és az FSZ képzésben Fő kérdés: a végzősök milyen aránya szerez versenyképes gyakorlati ismereteket A felsőoktatás és a gazdaság közötti strukturált keretek közötti intézményes együttműködésének felértékelődése A munkaerő-piaci igények és a felsőoktatási képzési programok közös platformok kibocsátását teszik szükségessé A rendszer két leggyengébb láncszeme: Bsc és az FSZ képzés közös elemzése, megoldási módok FSZ képzés veszített vonzerejéből: államilag finanszírozott keret felét sikerült betölteni

Paradigma váltás a felsőoktatásban és az FSZ képzésben Sürgető igény: a szakmai gyakorlat megszerzésének egységes keretrendszerbe történő integrálása Felsőoktatás képzési és beiskolázási szerkezetének munkaerő- piaci trendekkel történő összehangolása Merítési bázis jelentősen lecsökkent: felvételizők száma 130 ezer főre csökkent Új tendenciák: pályakezdő diplomás munkanélküliség, diplomások 30%-a középfokú végzettségben, 3%-a szakmunkás végzettségben, elhelyezkedési és kereseti esélyekben közelítés

FSZ hallgatók/tanulók aránya

A problémák fontossági sorrendje (MKIK GVI felmérés alapján 2001.) Hiányosságok-problémák OKJ szakképzettséggel Főiskolai végzettek Egyetemi végzettek Érettségi nélkül Érettségivel Önálló munkavégzés képességének hiánya 1. 2. Gyenge szakmai gyakorlati jártasság 4. Munkafegyelmi problémák 3. 3-4. 7. Munkakultúra hiányosságai általában 5-6. 6. Gyenge szakmai elméleti alapok 5. 9. Rossz együttműködési készség 8. Gazdasági ismeretek hiánya 11. Számítógépes ismeretek hiánya 12. Idegennyelv-tudás hiánya 13.

Szakképzett fizikai dolgozó Középfokú végzettségű szellemi dolgozó Munkáltatói szempontok munkaerő-felvételkor Pályázói csoportok Előnyt jelent Közömbös Hátrányt jelent Szakképzett fizikai dolgozó Az illető pályakezdő 9,3 57,2 33,4 Fiatal, de gyakorlattal rendelkezik 85,9 12,8 1,3 20-30 éves tapasztalattal rendelkezik 61,3 34,5 4,2 Középfokú végzettségű szellemi dolgozó 10,2 50,3 39,5 86,8 11,9 58 35,7 6,2 Forrás: MMSZ vizsgálat (1995.)

A tanulószerződés intézményrendszere A munkával egybekötött szakképzés – munkára szocializálás A munkatapasztalatokra épülő gyakorlati képzés – sikerélmény A szakképzés vonzerejének növelése: amiben tehetségesek A munka világába történő átmenet segítése A fizikai szakmák társadalmi presztízsének a növelése Szociális státusz, anyagi függetlenség, munkabér-teljesítmény 41 ezer fő a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszerben Évente kb. 7 milliárd Ft juttatás a tanulóknak A tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája

A alternáló gyakorlati képzés előnyei A fiatal tanonc szempontjából nézve: · A szakmában történő magasabb arányú elhelyezkedés · Gyakorlatorientált minőségi képzés · Cégek részére hozzáértő, azonnal működőképes munkaerő ·  Tanulószerződés: Munkaszerződés és munkabér · Szociális státusz és anyagi függetlenség A cég szempontjából nézve: ·   A cég versenyképességének javítása ·   A foglalkoztatás színvonalának és minőségének javítása · A cég kvalifikációs és kompetencia igényeinek megfelelő képzés ·  A betaníttatás költségeinek megspórolása · A téves foglalkoztatás veszélyének minimalizálása

A tanuló szerződés kiterjesztésének perspektívái A hallgató szerződés jogszabályi feltételeinek megteremtése: A tanulószerződés rendszerével azonos elbírálás Egy szemeszter összefüggő formában a gazdálkodók igényei szerint A gyakorlati képzés eltérő sajátosságai (a tanulószerződéstől) MKIK elkészítette a módszertani útmutatót a végrehajtáshoz MKIK elkészítette a szerződésmintát és a teljes dokumentációt Elkészült a teljes on-line informatikai felület az ISZIIR Reális esély a 10 ezer fő FSZ hallgató 30%-nak beemelése Új lehetőség a Bsc képzésben lévők fél éves gyakorlatának hallgatói szerződés keretei közötti bevonására: A gyakorlati képzés költségei elszámolhatók a szakképzési alap terhére: éves szinten 30-40 ezer fő bevonásának lehetősége

A tanulószerződés ösztönzését támogató változtatások, illetve gondok A tanuló és a szülő: kötelező minimum felemelése a minimálbér 15%-ról 20%-ra, hiányszakma esetében 50%+ 20% juttatás is elszámolható Gazdálkodó: Adminisztrációs költség elszámolhatósága, 15 ezer Ft./év/tanuló Gazdálkodó: Anyagköltség elszámolhatósága, minimálbér 20%/év/ tanuló, hiányszakma esetében 20%+20% Legnagyobb gond a visszaigénylés szabályai kontra produktívak: Nagy cégeket sújtja: Danubius szállodalánc Két prioritás kioltja egymást (tanuló és saját dolgozó képzése) Tanuló költségeinek visszaigénylése már 1%-os bérköltségeknél

FSZ hallgatói szerződés 2007. évi törvénymódosítások: hallgatói szerződés egyenjogúsítása tanuló szerződés FSZ tanuló szerződés FSZ hallgatói szerződés: 2007. szeptember 1-től A hallgatói szerződés általánossá tétele: meghatározott feltételeknél gazdálkodónál csak hallgató szerződéssel lehet gyak. Képzés Az új OKJ: összefüggő szakmai gyakorlat minimum 3 hónap: alkalmazási gyakorlat, munkahelyi projektek munkavállalói kompetenciák tevékenységek, feladatok, kompetenciák Tanügyi dokumentumok: SZVK, szakképzési program, munkaterv, tanulói munkanapló

a) a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél, 19. § (1) A tanuló gyakorlati képzése a szakképzést folytató intézmények (szakképző iskola, gazdálkodó szervezet) közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha a) a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél, b) a gyakorlati képzés szervezője szakképző iskola, és az összefüggő szakmai gyakorlatra gazdálkodó szervezetnél, c) a gyakorlati képzés szervezője csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére - a művészeti szakképesítések kivételével - a gyakorlati képzési idő legfeljebb ötven százalékában más, ugyanazon gyakorlati képzést szervezőnél, d) a tanuló gyakorlati képzésére több gazdálkodó szervezet által közösen működtetett üzemközi tanműhelyben, e) a tanuló gyakorlati képzésére az állami felnőttképzési intézmény által működtetett tanműhelyben, f) a tanuló gyakorlati képzésére központi képzőhelyen kerül sor. Együttműködési megállapodás alapján folytatható gazdálkodó szervezetnél a tanuló gyakorlati képzése akkor is, ha a gyakorlati képzés aránya a képzési idő negyven százalékánál kevesebb.

Gyakorlati képzés óraszáma Magyarországon 2517 2517 2210 1645 1596 1596 kőműves szobafestő kereskedő élelmiszer-eladó

élelmiszer vegyiárukereskedő Gyakorlati képzés óraszám arányának alakulása Németországon és Magyarországon óraszám 4288 4288 4288 1596 1645 1144 fémforgácsoló kőműves élelmiszer vegyiárukereskedő

FSZ hallgatói szerződés A rendszer alanyai és feladataik: Gazdálkodók: Szerződés kötése, Bejelentkezés, Munkaterv, Szakmai gyakorlat szempontsora, Értékelés, Igazolás, Visszajelzés FSZ hallgató: Szerződéskötés, Tanügyi dokumentumok, Munkanapló vezetése, Értékelő lap kitöltése Kamarák: Hallgatói szerződés, Képzőhely alkalmassága, Ellenőrzés Képző int.: Gyakorlatért felelős tanár, Gazdálkodóval együttműködés, Munkanapló és értékelő lap értékelése, FSZ hallgató értékelése NSZFI Ig.: Bejelentkezés, Elszámolás, Visszaigénylés

FSZ hallgatói szerződés FSZ hallgatói szerződés, kontra tanulószerződés: Azonosságok: Eljárásrend, elszámolás szabályai Különbségek: Szakmai gyakorlat célja, tartalma, tervezése és értékelése Dokumentumok: Gyakorlati igény bejelentése, Kamarai határozat, Hallgatói szerződés, Szempontsor a munkatervhez, ill. a munkanaplóhoz, Igazolás, Értékelő lap, Értékelő kédőív

Köszönöm a figyelmet!