A szakképzés helyzete Nógrád megyében Salgótarján, május 27.

Magyarország népességének korpiramisa, 2001, 2021

Nógrád megye népességének korpiramisa január 1-én

Nógrád megye lakónépességének száma, valamint annak trend szerint várható alakulása

Szaporodási és a vándorlási mutatók Nógrád megyében

14 éves korosztály létszámának alakulása Nógrád megyében

Előrejelzések Korcsoport Változás 2006-tól 2021-ig ,08% ,96% ,06% ,33% ,30% ,73% ,47% ,07% ,06% ,90% Végösszeg ,32%

9 Munkaerő-piaci helyzetkép Nógrád megyében, 2007–  Évről évre folyamatosan nőtt a regisztrált álláskeresők létszáma ( : fő, : fő, : fő).  Legnagyobb létszámban a megyeszékhelyen regisztráltatták magukat (2009. novemberében fő)  A legsúlyosabb munkaerő-piaci helyzet a Szécsényi (17,95% mnk. ráta), a Bátonyterenyei ( 16,69% mnk. ráta), valamint a Salgótarjáni (15,73% mnk. ráta) kistérségben van.  Magas az inaktívak száma a megyében ( fő, II. negyedév végén).  Az aktivitási ráta a Pásztói (47,3%) és a Rétsági (48,3%) kistérségekben a legalacsonyabb.

Regisztrált álláskeresők összetétele  A regisztráltak mintegy fele 8 általános iskolai végzettséggel, vagy még ezzel sem rendelkező – szakképesítés nélküli – álláskereső (46,09%; fő)  Nagyon magas a középfokú (szakiskola, speciális szakiskola, szakmunkásképző) végzettségű álláskeresők aránya (30,08%; fő).  Legnagyobb létszámban a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások (7.270 fő), az ipari és építőipari foglalkozások (4.660 fő), valamint a szolgáltatási jellegű foglakozások (2.378 fő) FEOR – főcsoportokhoz köthető foglalkozások, szakmák képviselői regisztráltatták magukat a kirendeltségeken. (A szakképzettek közül legtöbben: kereskedelemi, vendéglátó-ipari foglalkozások (1.843 fő) és vas- és fémipari foglalkozások (1.784 fő) FEOR – csoporthoz köthető foglalkozások, szakmák képviselői regisztráltatták magukat a kirendeltségeken.)

Pályakezdő álláskeresők helyzete  A regisztrált álláskeresők száma évről-évre folyamatos növekedést mutat.  Minden ötödik pályakezdő az Észak-magyarországi Régióban keres állást ( : fő)!  Legnagyobb létszámban minden évben augusztus és szeptember hónapokban keresik fel a munkaügyi kirendeltségeket.  Elhelyezkedési esélyeik nem térnek el a nem pályakezdő álláskeresőktől; munkaerő-piaci érvényesülésük az országos átlaghoz képest nehéznek mondható.  A munkáltatók gyakran csak támogatással (Munkaügyi Központnál igényelhető bértámogatással) alkalmazzák a fiatalokat; a támogatás lejárta után a tovább-foglalkoztatás gyakran nem valósul meg.

Nógrád megye gazdasági, munkaerő-piaci helyzetére vonatkozó konklúziók Nógrád megyében az ipari termelés visszaesése (a nehézipari jelleg megszűnése) ellenére még mindig erősek az ipari tradíciók. Alacsony a megyében az aktivitási ráta. Az alacsony aktivitási ráta nem jelent különös vonzerőt a befektetők számára. A helyi gondok – a gazdaság alacsony teljesítőképessége (hozzáadott értéke és termelékenysége) miatt – változatlanok, a felzárkózás folyamata nagyon lassan indul meg.

Nógrád megye gazdasági-, munkaerő-piaci helyzetére vonatkozó konklúziók Az átképzések egy része – mint azt a munkaerő-piaci adatok is alátámasztják – nem járult hozzá a munkaerő-piac potenciáljának növeléséhez. A megyében a munkanélküliség mértéke nagyobb az országos átlagnál, ami egyes társadalmi szektorhoz tartozó fiatalok esetében nem növeli a tanulási hajlandóságot („Miért tanuljak, úgysem lehet elhelyezkedni?”).

Szakmacsoportos tanulólétszám alakulása

Szakmakínálat

Szakmakínálat értékelése I. Az egy szakmára jutó tanulók számát tekintve a legmagasabb létszámot a fodrász, a hegesztő és a szakács mutatja. (A vizsgált időszak alatt 400 fő feletti tanuló.) Magas a tanulók száma a kőműves és az asztalos szakmákban. (A vizsgált időszak alatt tanuló.) A fős tanulólétszámú szakmák közé nyolc szakma tartozik, közülük négy az informatikai szakmacsoport, egy-egy pedig az egészségügy, a gépészet, az építészet és az ügyvitel szakmacsoportban található.

Szakmakínálat értékelése II. A fős tanulólétszámú szakmák közé 17 szakma tartozik, melyből négy-négy a gépészet és az ügyvitel, három a vendéglátás-idegenforgalom, kettő a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, egy- egy pedig az informatika, az építészet és a közgazdaság szakmacsoportban található. A fős tanulólétszámú szakmák közé 29 szakma tartozik, a további 59 szakmát pedig az 50 fő alatti létszám-kategóriába soroljuk.

Szakmakínálat értékelése III. TISZK szakmakínálatának legnagyobb tanulólétszámmal rendelkező szakmái közül csupán egy szakma volt nem támogatott (ez is csak ban), a nagy tanulólétszámmal rendelkező szakmák mindegyike a kiemelten támogatott és a támogatott szakmák közé sorolódott.

Párhuzamos képzés A legnagyobb számú párhuzamos képzés a gépészet, az informatika, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokban található. A legnagyobb arányú párhuzamos képzés az informatika szakmacsoportban látható, amelyben két szakma esetében is 3-3 képzési helyen van képzés. Kiemelendő, hogy a fentebb jelzett legnagyobb számú párhuzamos képzések éppen a kiemelt szakmacsoportokat, illetve a kiemelt szakmacsoportos fókuszokat érintik.

Vállalati kapcsolatok I.

Vállalati kapcsolatok II.

Szakképzési rendszer kihívásai Drasztikusan fogyó gyereklétszám A szakképzés vonzerejének, társadalmi megbecsülésének csökkenése Torzult iskolaszerkezet Képzés minőségének romlása minden iskolatípusban Maradékelv érvényesülése, magas lemorzsolódás a szakiskolákban Romló finanszírozási helyzet Összehangolatlan működés

Szakképzési rendszer kihívásai Gazdasági válság eredményeként romló foglalkoztatási helyzet, magas munkanélküliség A munkaerő-piac kereslet nem megfogalmazott A tanulók szakmaválasztását nem a munkaerő-piaci igények határozzák meg Nincs összhang a munkaerő-piaci kereslet és kínálat között A kapcsolat a gazdálkodó szervezetek és az intézmények között nem elég sokrétű és rendszeres A szakképzési rendszer fejlesztési elképzeléseinek összehangolatlansága

Stratégiai célterületek

Szakmastruktúra fejlesztése I. Stratégiai célindikátor érintett folyamat (ok)FelelősDöntéshozó I. 1 Szakmakínálat fejlesztése az iskolarendszerű szakképzésben A stratégia időszakában 10%-kal növeljük a szakképzésben résztvevők arányát gimnázium tanulók száma / szakképzésben tanulók száma (2010 = 100%) 100%105%110%beiskolázásigazgatóTársulási Tanács I.1.2 A stratégia időszakában kiemelt szakmacsoportok: gépészet, építészet, kereskedelem, marketing, vendéglátás, idegenforgalom és az informatika. I A tanulólétszám alakulását figyelembe véve csökkenteni kell a kínálatban szakképesítések számát szakképesítések száma (2010 szakmák száma = 100%) 100%95%90%beiskolázásigazgatóTársulási Tanács I A stratégia időszakában megszüntetjük a szakképző évfolyamokon folyó párhuzamos képzéseket párhuzamos képzések száma25120beiskolázásigazgatóTársulási Tanács I.1.3 A szakképzési hozzájárulásból befolyt összeg 5%-t a szakmakínálattal összefüggő tananyagfejlesztésre és tanártovábbképzésre használjuk Fejlesztési forrásból tananyagfejlesztésre és tanártovábbképzésre fordított összeg / aránya az össz fejlesztési forrásokon belül 05% fejlesztési források felhasználása igazgatóTársulási Tanács I A fejlesztési források felhasználásával kapcsolatos döntésekkel a kiemelt szakmacsoportok (szakképesítések) fejlesztése valósul meg - a fejlesztési források eszközbeszerzésre fordítható összegének 60-80%-a erejéig A kiemelt szakmacsoportokra (szakképesítések) fordított fejlesztési forrás / aránya az össz fejlesztési forrásokon belül 60%80% fejlesztési források felhasználása igazgatóTársulási Tanács I A decentralizált alapra történő pályázással a kiemelt szakmacsoportok (szakképesítések) fejlesztését valósítjuk meg benyújtott pályázatok / nyertes pályázatok 100% forrásbővítésigazgatóTársulási Tanács

Szakmastruktúra fejlesztése II. I A nem kiemelt szakmacsoportokra (szakképesítések) fejlesztésére az eszközbeszerzésre fordítható fejlesztési források 40-20%-a használható fel. Ezek felhasználása pályázati formában valósul meg Felhasznált fejlesztési forrás összege / arány a fejlesztési forrásokon belül 40%20% fejlesztési források felhasználása igazgató Társulási Tanács I.1.4 Kiemelt szakmacsoportokban egységes módszertannal elkészülnek a központi képzőhelyen oktatott tananyagelemek tananyagtervei, a tanulási útmutatók és a gyakorlati vizsgatevékenységekhez tartozó gyakorlati tételek központi képzőhelyen oktatott tananyagelemek száma / központilag megtervezett tananyagelemek, 050%100% tartalomfejlesztésszakmai vezető TISZK menedzsme nt elkészített tanulási útmutatók száma szükséges tételsorok száma / központilag kidolgozott tételsorok száma 0100% I.2Iskolarendszeren kívüli képzés I.2.1 A kiemelt szakmacsoportokban igényfelmérés alapján alakul ki a felnőttképzési kínálat igényfelmérés megtörténik nii Felnőttképzés szakmai vezető I.2.2 A gazdálkodó szervezetekkel kialakítjuk a technológia fejlesztésre épülő humánerőforrás fejlesztés rendszerét Gazdálkodó szervezetekkel megkötött megállapodások száma Felnőttképzés, tananyagfejlesztés, bemutatóközpont szakmai vezető I.2.3 Létrehozzuk a Felnőttoktatási és Felnőttképzési Központ portfólióját, ezen belül a Társulás intézményei és a központi tanműhelyek kapacitásainak 25%-ban az iskolarendszeren kívüliképzést valósítjuk meg. elkészült portfóliónii szakmai vezető Társulási Tanács tanműhelyi kapacitás / felnőttképzésre használt kapacitás na15%25% I.2.4 Folyamatosan javítjuk a felnőttképzésre kiadott és a saját szervezésben megvalósított képzésekre használt helységek arányát, elérjük a saját szervezésben az 50%-os arányt. Felnőttképzésre kiadott helységek kihasználtság mutatója és a saját szervezésű képzések aránya na25%50% Felnőttképzés szakmai vezető Társulási Tanács

Belső szolgáltatások I. II.1 A hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű illetve tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztésére létrehozandó módszertani központ működtetése II.1.1 A hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű illetve tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztésére módszertani központ működtetése elkészült szakmai programok szám pályaorientáció, beiskolázás, nyomonkövetés, tájékoztatás, vállalati kapcsolatok szakmai vezető Társulási Tanács bevont szakemberek száma II.1.2 A HH/HHH és az SNI tanulók képzését, egyéni fejlesztését segítő jelzőrendszer működtetése a lemorzsolódás és év vesztés nélkül szakmát szerzett tanulók száma/ összes HHH és SNI tanulók száma na80%90% pályaorientáció, beiskolázás, nyomonkövetés, tájékoztatás, vállalati kapcsolatok szakmai vezető Társulási Tanács II.1.3 Mentorálási és az egyéni tanulási utak támogatási rendszerének működtetése mentorált tanulók számana pályaorientáció, beiskolázás, nyomonkövetés, tájékoztatás, vállalati kapcsolatok szakmai vezető Társulási Tanács mentorok számana2550 II.1.4 A tanulószerződés-kötés és a védett munkahelyhez jutás rendszerének működtetése tanulószerződések száma/ védett munkahelyhez jutott tanulók száma na5%10% beiskolázás, nyomonkövetés, szakmai vezető II.2 TISZK kulcskompetencia mérési-értékelési rendszerének működtetése II.2.1 A 9. évfolyamos tanulók bemeneti mérési rendszerének működtetése összes 9. osztályos tanuló / mérésben résztvevő 9. osztályos tanulók száma, na100% mérés - értékelés, nyomonkövetés szakmai vezető TISZK menedzsmen t II.2.2 A szakma gyakorlásához szükséges kompetenciák mérési rendszerének működtetése a 9. osztályos tanulók esetében összes 9. osztályos tanuló / mérésben résztvevő 9. osztályos tanulók száma, na100% mérés - értékelés, nyomonkövetés szakmai vezető TISZK menedzsmen t

Belső szolgáltatások II. II.2.3Szociális és társas kompetenciák mérési rendszerének működtetése összes tanuló / mérésben résztvevő tanulók száma, 050%100% mérés - értékelés, nyomonkövetés szakmai vezetőTISZK menedzsment II.2.4 A kompetencia alapú képzési erősítésével, a méréseken alapuló fejlesztésekkel az országos kompetenciamérés eredményei javuló tendenciát mutatnak a TISZK intézményeiben a bevezetéstől számított 5 éven belül a kompetenciamérések átlageredményei javulnak (évi 2- 3%) 2010-es eredmény = 100% 100%102%103% mérés - értékelés, nyomonkövetés szakmai vezető II.3 Közös és egységes pályaválasztási-, pályaorientációs; karrier- tanácsadási - továbbtanulási rendszer működtetése II.3.1 A stratégia időszakában a jobb hozzáférés érdekében bővítjük a pályaválasztási-, pályaorientációs-, karrier-tanácsadási szolgáltatásokat Összes tanuló / pályaválasztási-, pályaorientációs-, karrier- tanácsadási szolgáltatást igénybevevő tanulók 60%80%90% Közös szolgáltatások működtetése szakmai vezetőTISZK menedzsment II.3.2 A pályaorientációs tevékenység fejlesztésére a szakképzési hozzájárulásból elkülönített részének (pedagógus-továbbképzés (HR), tartalom-fejlesztés: 5%) 10%-át pályaorientációs tananyagfejlesztésre fordítjuk Fejlesztési forrásból tananyagfejlesztésre és pedagógus-továbbképzésre fordított összeg / pályaorientációs tananyagfejlesztésre fordított összeg 05%10%Tartalomfejlesztésszakmai vezetőTársulási Tanács II.3.3 A karrier-tanácsadás rendszer kiépítésével is csökkentjük a végzés után nem a saját szakmájukban elhelyezkedők arányát Végzett tanulók száma / pályaelhagyó tanulók száma 29%25%20%Utókövetésszakmai vezetőTISZK menedzsment II.3.4 A hiányszakmára való ösztönzéssel növeljük a hiányszakmákba belépő tanulók arányát. összes jelentkező / hiányszakmákra jelentkezők száma (2010-ben hiányszakmát választók száma = 100% 100%110%120%Beiskolázásszakmai vezetőTársulási Tanács II.3.5 A pályaorientációs tevékenységben, a TISZK-en belüli egyéni tanulási utak bemutatásával ösztönözzük a tanulókat a TISZK-en belüli továbbtanulásra Továbbtanulók száma / a TISZK intézményeiben továbbtanulók száma (2010-ben a TISZK-en belül továbbtanulók száma = 100%) 100%20%25% Utókövetés / beiskolázás / felnőttképzés szakmai vezetőTársulási Tanács

Külső szolgáltatások III.1Vállalati kapcsolatok fejlesztése III.1.1A kapcsolattartás személyességének, hatékonyságának emelése Vállalati kapcsolattartók száma01530 továbbképzésigazgató TISZK menedzsmen t Vállalati kapcsolattartók száma / képzésben részt vettek száma 0100% III.1.2 A vállalti kapcsolatok erősítése eredményeként 20%-kal nő a vállalati kapcsolatok száma A TISZK és intézményeivel kapcsolatban lévő gazdasági szervezetek (Vállalati kapcsolatok száma 2010-ben = 100%) 100%110%120% igazgató III.1.3 A vállalti kapcsolatok erősítése eredményeként 20%-kal nő a vállalatok által befizetett szaho Befizetett szaho (2010 = 100%100%110%120% igazgató III.1.4 A vállalati partnerek számára folyamatos információs rendszer létrehozása nem működik, működik nmmmtájékoztatásigazgató III.1.5A frissen végzett tanulók kiajánlása a munkaadóknak végzett tanulók száma / kiajánlott tanulók száma 015%30%utókövetésszakmai vezető III.1.6 A vállalati kapcsolatrendszer hatékony működésével a tanulószerződések, együttműködési megállapodások számának növelése szakképesítésben részvevők száma / tanulószerződéssel együttműködési szerződéssel oktatottak száma (2010 = %63%nyomonkövetésszakmai vezető III.1.7 A TISZK csúcstechnológiáinak és a munkaadók igényeinek az összehangolása munkaadói igények felmérése (i/n) nii eszközfejlesztésszakmai vezető egyeztetett eszközbeszerzés megvalósul nii III.1.8A tananyagfejlesztés összekötése a munkaadói igényekkel kifejlesztett tananyagok száma / munkaadók bevonásával fejlesztett tananyagok száma 025%50%tartalomfejlesztésszakmai vezető IIII.2Egyéb külső kapcsolatok III.2.1 Folyamatos szakmai együttműködés kialakítása a régiós TISZK- ekkel Közös rendezvények (események) száma 0510 igazgató III.2.2 Rendszeres kapcsolattartás a szakképzésben meghatározó szerepet vállaló szervezetekkel (Munkaügyi központ, kamarák és munkaadói érdekképviseleti szervek) Közös rendezvények (események) száma 0510 igazgató

Szervezetfejlesztés IV.1 A TISZK hatékony működését biztosító szervezeti keret kialakítása és működtetése IV.1.1Tartalomfejlesztési rendszer működtetése szakmai bizottságok száma 1755 szakmai vezető kifejlesztett tananyagok száma IV.1.2Belső szolgáltatások rendszerének működtetése Belső szolgáltatások száma 035 szakmai vezető össz tanulólétszám / szolgáltatásokat igénybe vevők száma a szolgáltatásokat igénybe vevők száma 2010-ben = 100% 100%125%150% IV.1.3Minőségirányítási rendszer működtetése IV.1.3.1A közös folyamatok működtetéseközös folyamatok száma010 igazgató Társu lási Tanác s IV.1.3.2A szakmai fejlesztések az egységes önértékelésre épülnek önértékelésre épülő szakmai fejlesztések száma 0510önértékelésigazgató TISZ K mene dzsm ent IV.2 A TISZK és az intézményi menedzsment és az intézmények vezetői felkészültek a folyamatos innovációra és az ezekhez szükséges források bővítésére érintettek száma /menedzsmentképzésen részt vettek száma (évente) 050%100%továbbképzésigazgató TISZ K mene dzsm ent

Köszönöm a figyelmet! Telekné Dézsi Piroska