A társadalmi kohézió, a társadalmi tőke népegészségügyi jelentősége Dr. Skrabski Árpád

1.A társadalmi tőke 2.Módszertan: ökológiai és egyéni szintű elemzések 3. A társadalmi tőke népegészségügyi jelentősége

Társadalmi tőke Antropológiai Pszichológiai Szociológiai Gazdasági Politika, nevelés Egészség Közösségiség Közös normák, alacsony anómia. Társas támogatás, alacsony ellenségesség, bizalom, kölcsönösség, vallásosság Szoros családi kötődés (bonding) Barátokkal, kollégákkal hidak (bridging) Társadalmi csoportok között (linking) Bizalom, szövetkezeti gondolat, együttműködés, korporatív felelősség Demokrácia: Bizalom, kölcsönösség, civil szervezetek, közösségi hatékonyság Bizalom, részvétel (öngyógyítás), közösségiség gyógyító ereje

BOURDIEU COLEMAN FUKUYAMA * PUTNAM KAWACHI

Civil szervezetek az olasz tartományokban Putnam: Making Democracy Work legtöbb közepes legkevesebb

A civil szerveződés és a gazdasági teljesítmény mértéke az olasz tartományokban gazdasági teljesítmény civil szerveződés r=0.92

Szignifikáns 0.05 alatti szinten

Vizsgálatok az USA államaiban: Ichiro Kawachi (Harvard University) szerint a társadalmi tőke nagyfokú csökkenése az idő előtti egészségromlás fontos összetevője (Kawachi et al:Am J Public Health,87,9, )

Korra standardizált halálozási arányok kapcsolata a szociális bizalmatlansággal az USA államaiban (Kawachi) Korra stan- dar- dizált Halálo- zás Azok %-os aránya, akik úgy vélik, hogy „a legtöbb ember kihasználja a másikat, ha erre alkalma adódik”

Megyei, férfi halálozási arányok kapcsolata a szociálisbizalmatlansággal (B= 16,125, Std. error=0,390, β=0,345, t=41,301, Sig=0,000)

Szig=0.000 Férfi halálozási arányok kapcsolata a szociális bizalmatlansággal Magyarország kistérségeiben (Skrabski, Kopp)

Megyei női halálozási arányok kapcsolata a kölcsönösséggel (B= -9,256, Std. error=0,234, β=0,332, t=-39,575, Sig=0,000)

Társadalmi tőke Kulturális tőke Anyagi tőke Egészség tőke Halálozás* Egészségi állapot önbecslése, depresszió Egy főre SZJA alap*, Saját jövedelem Iskolaév*, Koherencia, vagy az élet értelme, Kompetencia Társadalmi bizalom, Alacsony versengés, Kölcsönösség, Közösségi hatékonyság, Civil szervezeti tagság, Vallásgyakorlás * KSH adatok Anyagi, kulturális és társadalmi tőke modellje

Társadalmi tőke Iskolázottság Humán tőke Önhatékonyság Koherencia Halálozás Bizalom - együttműködés Kölcsönösség Civil szervezetek Közösségi hatékonyság Társas Támogatás Vallás Alacsony anómia Megbirkózás

MÓDSZERTAN: ÖKOLÓGIAI ÉS EGYÉNI SZINTŰ ELEMZÉSEK

Hungarostudy országos reprezentatív felmérések: A felmérések a magyar népességet életkor, nem, megyék és kistérségek szerint képviselték 18 év felett 1988: személy 1995: személy 2002: személy 2005: 5200 személy követéses vizsgálata Több mint 120 kérdéscsoport Szociális-gazdasági, demográfiai jellemzők. Szükségletek, elégedettség, pszichológiai mutatók. Egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzői.

Egészségi mutatók és életmód WHO jólléti skála SRH egészségi állapot önbecslése SRD munkaképesség csökkenés önbecslése Becsült betegnapok száma Életmód: Dohányzás Kóros alkoholfogyasztás Drogfogyasztás

Felhasznált országos KSH adatok Megyei és kistérségi korcsoportos, halálokonkénti, halálozási adatok, a és időszakra. (KSH Demográfiai adattár)

A középkorú (45-64) férfiak és nők megyei halálozása ezer főre ben férfiak (45-64) nők (45-64)

Halálozás ( ) kistérségenként, százezer főre férfiak (45-64) nők (45-64)

Társadalmi-gazdasági helyzet jellemzői: Iskolázottság, Szülők iskolázottsága, Saját és családi jövedelem, Viszonylagos anyagi helyzet megítélése, Anyagi helyzet romlása, javulása Gépkocsi, személyi számítógép, ingatlan Lakóhelyi környezet

Társadalmi tőke mutatók Társadalmi bizalmatlanság (Kawachi et al, 1997, Skrabski et al, 2003), Versengés, rivalizálás (Cook-Medley, 1954 Ellenségesség kérdőívből, Skrabski et al, 2004) Megbízhatóság (Crumbaugh es Macholick,1964 Életcél kérdőívéből, Kopp et al, 1998) Kölcsönösség (Kawachi, 1997, Skrabski et al, 2003) Civil szerveződésben való részvétel (Skrabski et al, 2004), Közösségi (szomszédsági) hatékonyság (Sampson és mtsai, 1997, Skrabski et al,2004), Társas támogatás (Caldwell 1987, Kopp et al, 1998) Vallásgyakorlás (Skrabski et al, 2005) Anómia- értékvesztés, hosszútávú tervezés képtelensége (Andorka, 1996, Kopp et al, in press) Skrabski Á, Kopp, M., Kawachi,I: Social capital and collective efficacy in Hungary: Cross-sectional associations with middle-aged female and male mortality rates, (2004) Journal of Epidemiology & Community Health, 58, Skrabski Á, Kopp MS, Kawachi I (2003) Social capital in a changing society:cross sectional associations with middle aged female and male mortality rates, Journal of Epidemiology and Community Health,57,

A társadalmi bizalmatlanság válto- zása az években

A megbízhatóság változása az években

A kölcsönösség változása években

Segítség amire a férfiak szomszédtól, munkatárstól, iskolatárstól számíthatnak

Segítség amire a nők szomszédtól, munkatárstól, iskolatárstól számíthatnak

Segítség amire a férfiak partnerüktől számíthatnak

Segítség amire a nők partnerüktől számíthatnak

Segítség amire a férfiak gyermekeiktől számíthatnak

Segítség amire a nők gyermekeiktől számíthatnak

Az anómiás lelkiállapot jellemzői: Andorka Rudolf szerint az ország anómiás állapota Durkheim: Az anómia társadalmi tény (társadalmi változó), ugyanakkor egyéni esemény is (egyéni változó) Andorka Rudolf kérdőíve: 1. aki vinni akarja valamire, rákényszerül, hogy egyes szabályokat áthágjon. 2.Az ember egyik napról a másikra él, nincs értelme terveket szőni. 3. Minden olyan gyorsan változik, hogy az ember azt sem tudja már, miben higgyen. 4. Manapság alig tudok eligazodni az élet dolgaiban.

Anómia és halálozás megyei értékei:

Miért van szükség és mit jelent az ökológia szintű elemzés? A korai (45-64 év közötti) halálozási adatok csak megyei illetve kistérségi szinten vannak meg, így a különbségek elemzése csak ezeken a közösségi szinteken lehetséges Másik lehetőség: követéses vizsgálatok

A TÁRSADALMI TŐKE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI JELENTŐSÉGE

Gunnar Ågren 2001 The Swedish National Institute of Public Health Gunnar Ågren, Director General, Swedish National Institute of Public Health

Gunnar Ågren A svéd kormány egészségpolitikai célkitűzései, fő területek 1.Social power and participation 2.Social and economic security 3.Secure and good growing-up conditions 4.A healthy working environment 5.A good environment and safe products 6.Health promoting health services 7.Protection against infectious disease 8.Safe sexuality 9.Increased physical activity 10.Good eating habits and safe food 11.Reduced tobacco and harmful alcohol consumption. A drug-free society. Struggle against doping and harmful gambling

MÓDSZERTAN: ÖKOLÓGIAI SZINTŰ ELEMZÉSEK

Az idő előtti halálozás meghatározása Általában a 65 év alatti halálozás valószínűségét értik alatta

A társadalmi tőke és a megyei középkorú (45-64 éves) halálozás összefüggései A középkorú férfiak megyénkénti halálozási különbségeit elsősorban a társadalmi-gazdasági helyzet különbsége magyarázza, ezt követik a társadalmi tőke változók, a szociális bizalmatlanság, a civil szervezettől várt segítség. A nők esetében viszont a középkorú halálozási arányok különbségeit elsősorban a társadalmi tőke változók, nevezetesen a nők között tapasztalható bizalom és kölcsönösség magyarázza.

Az együttműködés a nők között a férfiak számára is védőfaktort jelent, amelyet a nők között tapasztalható kölcsönösség és a férfiak halálozási arányai között fennálló negatív összefüggés bizonyít A civil szervezetekben való részvétel a nők számára is jelentős védőfaktor. Skrabski, Á, Kopp, M, Kawachi, I.(2003): Social capital in a changing society: cross sectional associations with middle aged female and male mortality, J. Epidemiology & Community Health, 57, 2, Az egyik nem társadalmi tőke változóinak hatása a másik nemre a megyei középkorú halálozás tükrében

Útelemzés AMOS program segítségével (CFI=0.99,CMIN/Df=3.02 )

A korrigált 150 kistérségi, középkorú halálozás és a társadalmi tőke változók A férfiaknál a nőkhöz képest négyszeres védőfaktor az iskolázottság. Mindkét nemnél védőfaktor a közösségi hatékonyság, a kölcsönösség és a civil szervezetekben való részvétel. Mindkét nemnél veszélyeztető tényező az anómia és a szociális bizalmatlanság. A férfiaknál veszélyeztető tényező a versengés. A nőknél védőfaktor a vallásgyakorlás és a családi társas támogatás, a közösségi hatékonyság

A férfiak fokozott veszélyeztetettségének okai: A férfiak számára sokkal jelentősebb veszélyeztető tényező a viszonylagos társadalmi-gazdasági lemaradás a rivalizálás, versengés, társadalmi bizalmatlanság, a civil szervezetek hiánya a nők szoros szociális hálója, kölcsönös segítségnyújtása kevésbé sérült Skrabski Á, Kopp, M., Kawachi,I: Social capital and collective efficacy in Hungary: Cross-sectional associations with middle-aged female and male mortality rates, Journal of Epidemiology & Community Health, 58, , 2004.

A két nem kölcsönhatása, a nők beállítottságának fokozott védő és kockázati szerepe: Korrelációs együtthatók, középkorú férfiak halálozása

A nemek közötti kölcsönhatások szerepe az idő előtti halálozással összefüggésben Kistérségenként a középkorú férfiak korai halálozásával szorosabb kapcsolatban van a nők végzettsége, jövedelme, megelégedettsége (SSS) mint a férfiak paraméterei. a férfiak felelősnek érzik magukat a nők, a család anyagi helyzetéért, ez állandó önértékelési zavart eredményezhet számukra A nők esetében kevésbé jellemzőek ilyen szignifikáns kölcsönhatások

Összefoglalás Ökológiai szinten a férfiaknál a nőkhöz képest négyszeres védőfaktor az iskolázottság. A középkorú férfi halálozást elsősorban a társadalmi-gazdasági lemaradás magyarázza. A férfiaknál rizikófaktor a társadalmi bizalmatlanság és a versengés, rivalizálás, amíg a nőknél védőfaktor a vallásgyakorlás és a kölcsönösség. A nők végzettsége, jövedelme, megelégedettsége (SSS) jelentősebb védőfaktor a férfi halálozás szempontjából mint a férfiak végzettsége, jövedelme, megelégedettsége. Individuális szinten az „élet értelme” igen jelentős egészségvédő faktor.

Fontosabb tudományos publikációk ( ): Skrabski Á: Társadalmi tőke és egészségi állapot az átalakuló társadalomban, Hét Szabad Művészet Könyvtára, Corvinus Kiadó,(2004) Budapest, Skrabski Á, Kopp, M., Kawachi,I: Social capital and collective efficacy in Hungary: Cross-sectional associations with middle-aged female and male mortality rates, Journal of Epidemiology & Community Health, 58, , Skrabski Á, Kopp MS, Kawachi I : Social capital in a changing society:cross sectional associations with middle aged female and male mortality rates, Journal of Epidemiology and Community Health,57, , Skrabski Á, Kopp MS, Sándor Rózsa, János Réthelyi, Richard Rahe: Life meaning: an important correlate of health in the Hungarian population, Int J. Behavioral Medicine,12,2, 78-85,2005. : Kopp,M., Skrabski, Á., Szántó, Zs., Siegrist, J. : Psychosocial determinants of premature cardiovascular mortality differences within Hungary, J ournal of Epidemiology & Community Health, 60, , Skrabski Á., Kopp M.,Rózsa S., Réthelyi J.): Koherencia, az élet értelme, mint az életminőség fontos dimenziója. In: A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Szerk.: Kopp M.Kovács M, Semmelweis Kiadó, Budapest, Skrabski Á: The unique role of the mutual societies in Hungary. In:The Budapest meeting, EU accession amd its consequences for candidate countries'health system ed. André Den Exter.European Centre for Advanced Legal Studies in Healthcare. Erasmus University Press. (2004)