MAGYAR IRODALOM 7. OSZTÁLY

Tartalom: A korszak jellemzői A reformkor költői A REFORMKOR IRODALMA Tartalom: A korszak jellemzői A reformkor költői

A reformkor (1825 -1849) Reform-változás, újítás A reformkor feladata: nemzeti függetlenség kivívása jobbágyfelszabadítás sajtószabadság közteherviselés törvény előtti egyenlőség

A korszak vívmányai: A magyar nyelv hivatalossá válik 1830 - az Akadémia létrehozása, Széchenyi István felhívására 1836 – a Kisfaludy Társaság létrehozása 1837 – Nemzeti Színház megalakulása Megindul az Athenaeum folyóirat Megszületik a magyar regény: Fáy András: A Bélteky-ház

KÖLCSEY FERENC Verseit hazafias érzés hatja át. Himnusz (1823) – Erkel Ferenc zenéjével Huszt Emléklapra - epigrammái Parainesis – Kölcsey Kálmánhoz

Vörösmarty Mihály feleségéhez az emberiség sorsa A magyar romantika legnagyobb alakja. A Zalán futása (1825) - első sikere Szép Ilonka- Perczel Etelka emlékére Szózat (1836) – zeneszerző: Egressy Béni A merengőhöz Késő vágy Gondolatok a könyvtárban A vén cigány - utolsó verse Csongor és Tünde - mesedráma feleségéhez az emberiség sorsa

PETŐFI SÁNDOR (1823-1849) Legnagyobb forradalmi költőnk. Szülei „A jó öreg” „a legszeretőbb anya” A költő szülőháza

aszódi gimnázium Itt kezd verselni Itt lesz először szerelmes Itt színészkedik először

Az Alföld a szabadság jelképe: ”börtönéből szabadúlt sas-lelkem…” Vígeposza: A helység kalapácsa

A költő felesége A mézesheteket gróf Teleki Sándor koltói kastélyában töltötték. Szerelmi költészete: Minek nevezzelek? Reszket a bokor, mert… Szeretlek, kedvesem Szeptember végén Szendrey Júlia

Művein érezhető a népköltészet hatása Népies helyzetdalai: Megy a juhász a szamáron… Falu végén kurta kocsma János vitéz

Forradalmi költészete Pilvax kávéház- a márciusi ifjak találkozóhelye Nemzeti Múzeum- itt szavalja el a költő a Nemzeti dalt. Forradalmi versei: Föltámadott a tenger A nép nevében Akasszátok föl a királyokat !

Petőfi és Arany barátsága 1847-ben a Toldi megjelenése után életre szóló barátságot kötnek. Petőfi Aranyra bízza feleségét és kisfiát, amikor elindul Bem seregébe. Petőfi rajzai

„ Dicső neve költő-fiadnak, „Anyám, soká, örökkön él.” ( Jövendölés)

ARANY JÁNOS A balladaírás mestere Arany János emlékmúzeuma szülővárosában, Nagyszalontán, a Csonka- toronyban

Tanulmányait a debreceni kollégiumban végzi. 1846-ban megnyeri a Kisfaludy Társaság pályázatát a Toldival. Országos hírnévre tesz szert.

1851-1860- a nagykőrösi gimnázium magyar- latin szakos tanára. Itt írja balladái zömét. 1857-ben Ferenc József császár Magyarországra látogat. Aranyt felkérik üdvözlő vers írására, A walesi bárdokkal válaszol. Balladái: V. László Szondi két apródja Tetemre hívás Tengeri- hántás Híd-avatás

Folyóiratot indít Koszorú címmel. Utolsó verseit „kapcsos könyvébe” írta ,Őszikék” címmel.

Élete utolsó éveit a fővárosban tölti. Szívesen üldögél a Margitszigeten.

„ Az életet, ím megjártam, Nem azt adott, amit vártam: Néha többet, Kérve, kellve, kevesebbet.” (Epilógus)

STAMPAY J. ALAPISKOLA KÖBÖLKÚT Készítette: Mgr. PINTÉR ÉVA STAMPAY J. ALAPISKOLA KÖBÖLKÚT