A mérnök szerepe a természetvédelemben Dukay Igor Természetvédelmi szakértő Természetvédelmi mérnök BME, Mérnökökológia 2014. április 15.

Műszaki, mérnöki vonatkozások 1. A szerepvállalás térszínei: Tervezés Kivitelezés Fenntartás, üzemeltetés Döntéshozatal Oktatás A tervezés, kivitelezés, fenntartás, döntés tárgya, pl.: Út, híd Épület (a családi lakóháztól a lakótelepen át az iparcsarnokig, bevásárlóközpontig, szennyvíztisztító telep, zajvédő fal, stb.) Egyéb műszaki megoldások, technológiák Terv (településrendezési, kezelési, …) Hatósági tevékenység (engedélyezés)

Műszaki, mérnöki vonatkozások 2. A környezetvédelmi célú beavatkozások egy része ritkán szándékosan, számos közvetve természetvédelmi célokat is szolgál. Egyesek hatása nem egyértelmű, sőt ellentétes. Példák: Kerékpárút – ha védett, Natura 2000 területen halad Szennyvíztisztító – ha a kibocsátott vízminőség ront a felszíni víz minőségén A hatásokat a maguk komplexitásában kell átlátni, kezelni. A lehetőség a kezünkben van/lehet!

A természetvédelem szükségessége 1. Élőhelyek nagy arányú szűkülése, térvesztése Települési környezet Művelt területek (szántók, gyepek) Infrastrukturális elemek (utak, hidak, ipari területek, bányák) térbeli növekedése Élőhelyek degradációja (minőségi leromlása) Szerkezetük, fajkészletük elszegényedése Fajok cseréje Zavartság A talaj, a levegő, a vízminőség romlása Egyes fajok „túlhasználata” Vadászat Halászat Gyűjtés

A természetvédelem szükségessége 2. Az élettelen környezeti, természeti elemek megszűnése, csökkenése, állapotromlása A tájak, a tájkép megváltozása, elszegényedése Mindezek a lokálistól a globális léptékig!

Élőhelyek térvesztése Kis területi kiterjedés  Kisebb terület – kisebb élőhelyi változatosság – kevesebb faj Különösen a specialista fajok vannak veszélyben. A terület-körvonal-arány eltolódása = sérülékenység, Szegélyhatás Zavarás Elszigeteltség, ökológiai kapcsolatok hiánya  Terepi (és egyéb, pl. genetikai, viselkedési) kutatások fontossága A szemlélet- és tudatformálás szerepe A hatékony terület- és értékvédelem szerepe

A tájhasználat változásának okai Általánosságban: az ok a társadalmi és gazdasági igények növekedése, csökkenése (változása) (+ technológiai kérdések) Utóbbi évtizedekben: TSZ-ek megszűnése Általános pénzszűke EU-kvótarendszer Kényszerművelés Mg-i művelés  Mg-i művelés  A táj regenerálódása, diverzitásának növekedése Újra átgondolni

Útkeresés Területi védelem „Jogi védelem” Egyes fajok védelme Oktatás, nevelés Ökológiai kapcsolatok megőrzése, kialakítása Élőhely-rehabilitáció

A természetesség kérdése 1. Természetes-e vagy sem adott élőhely? „Eredetiség” Mesterséges élőhelyek?! Települések, bányatavak, kanalizált patakok, …. Fokozatok: pl. az ÁNÉR (Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer) szerinti 5 fokozatú élőhely-minősítés Fő szempontok: Táji adottságokra való jellemzőség Fajszám Érzékeny fajok megléte …

A természetesség kérdése 2. A természetvédelmi törény 4. paragrafusa alapján: „c) természetes állapot: az az élőhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy - helyreállításuk kivételével - alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi; d) természetközeli állapot: az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak;”

A természetvédelmi törvény 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről „Az Országgyűlés felismerve, hogy a természeti értékek és természet területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk javítása, a jelen és jövő nemzedékek számára való megőrzése, a természeti erőforrásokkal történő takarékos és ésszerű gazdálkodás biztosítása, a természeti örökség és a biológiai sokféleség oltalma, valamint az ember és természet közötti harmonikus kapcsolat – nemzetközi Kötelezettségvállalásainkkal összhangban történő - kialakítása, mint az emberiség fennmaradásának alapvető feltétele, a természet hatékony védelmének létrehozását igényli, ezért a következő törvényt alkotja: …”

A Tvt. rendelkezik Például: A táj általános védelméről Az élőhely és fajok általános védelméről Fajok és élőhelyek (területek) védetté nyílvánításáról A földtani értékek védelméről A természetvédelmi kezelésről Az önkormányzatok szerepéről Külön jogszabályok rendelkeznek, például A védett fajokról, pénzben kifejezett természeti értékükről Konkrét területek védetté nyilvánításáról (országos, helyi) A kezelési terv tartalmáról

A természetvédelem hazai szervezete Nemzeti Park Igazgatóságok Felügyelőségek Polgári természetőr Jegyző

Védett természeti területek „28. § (1) A védett természeti terület a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően lehet: a) nemzeti park, b) tájvédelmi körzet, c) természetvédelmi terület, d) természeti emlék.”

Nemzeti Parkok és Nemzeti Park Igazgatóságok Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság NPI ǂ NP NPI ǂ hatóság = Környezet- és Természetvédelmi, Vízügyi Felügyelőség NPI = állami szervezet; országos jelentőségű természetvédelmi területek kezelője, vagyongazdálkodója NP = országos jelentőségű védett terület

Tájvédelmi körzetek Például (közel 40 db): Bihari-sík Tájvédelmi Körzet Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet Budai Tájvédelmi Körzet Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet Gerecsei Tájvédelmi Körzet Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet

Országos jelentőségű természetvédelmi területek Például (kb. 170 db): Adonyi természetvédelmi terület Alcsúti arborétum természetvédelmi terület Attyai-láprét Természetvédelmi Terület Babócsai Basa-kert természetvédelmi terület Bácsalmási Gyapjas Gyűszűvirág Termőhelye Természetvédelmi Terület Bakonygyepesi zergebogláros Természetvédelmi Terület

Ex lege-védelem A törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár.

„Egyéb védelem” Egyedi tájérték Magyar természeti Értékű területek Helyi természetvédelmi terület IBA MAB – Ember és Bioszféra

Nemzetközi természetvédelmi egyezmények 1971: „Ramsari Egyezmény”, „A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, …” 1972: Párizs, „Világörökség Egyezmény” 1973: Washington, Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről 1979: Bern, Egyezmény az európai vadon élő növények és állatok természetes élőhelyeinek védelméről 1979: Bonn, Egyezmény a vándorló fajok védelméről 1992: Rio de Janeiro, Egyezmény a biológiai sokféleségről

A fajok védelme Védettségi szintek, típusok, pl.: Védett fajok Fokozottan védett fajok Natura 2000 jelölő fajok IUCN besorolás Nem természetvédelmi okból történő védelem Korlátozottan hasznosítható fajok „védett időszakok”, pl. halak ívási időben

Élőhelyek (élőhely-típusok) védelme „Magyar Vörös Könyv” (1999): Védelemre javasolt Fokozott Védelemre javasolt EU - Natura 2000: Jelölő élőhelyek

Az élettelen természeti környezet védelme Barlangok (pl. Aggteleki-karszt, Budai-hegység, Bakony) Sziklakibúvások, sziklaképződmények (pl. „Napóleon-kalapja a Kő-hegyen) Kőzetréteg-feltárások Források Vízesések (pl. a Szinva patakon, Ördögmalom-vízesés/Visegrád) Ősmaradványok, ősélőhelyek (Ipolytarnóc, Vértesszőlős) …

Nemzeti és nemzetközi ökológiai hálózatok 1 Nemzeti és nemzetközi ökológiai hálózatok 1.: Nemzeti Ökológiai Hálózat Hármas „szint”: Magterület Ökológiai folyosó Pufferterület

Nemzeti és nemzetközi ökológiai hálózatok 2.: EU – Natura 2000 Magyarország területének 20 %-a Alapjai: Madárvédelmi direktíva Élőhelyvédelmi direktíva Ún. jelölő fajok és élőhelyek alapján kerültek kiválasztásra a területek

Ökológiai hálózatok: egy példaterület

Természetvédelmi tervezés Környezeti és előzetes hatástanulmányok természet- és tájvédelmi fejezete Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció Természetvédelmi kezelési terv Rendezési tervek természetvédelmi fejezete

A természetvédelmi kezelési terv és a természetvédelmi kezelés Jogszabály írja elő a terv a tartalmi és formai követelményeit személyi feltételeit Egyedei értékekre, helyi és országos védettségű területekre vonatkozhat 10 évre vonatkozik, felül kell vizsgálni Össze kell hangolni más szakterületekkel, szakpolitikákkal, pl. erdészet és egyéb mezőgazdasági ágazatok, vízgazdálkodás, kulturális értékek (ld. Világörökség) – de saját szakterületen belül is az egyes élőlények esetleg ellentétes ökológiai igényei miatt

Világörökségi területek Kijelölés oka lehet Természeti Kulturális ok, illetve Mindkettő BME Budapest világörökségi helyszínei Hollókő ófalu és táji környezete (1987. Kulturális) Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995. Természeti) – Szlovákiával közös Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996. Kulturális) Hortobágyi Nemzeti Park – Puszta (1999. Kulturális – kultúrtáj) Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000. Kulturális) Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (2001. Kulturális – kultúrtáj) – Ausztriával közös Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék (2002. Kulturális – kultúrtáj) További VÖ-várományos területekkel bővül a lista.

Egy világörökségi példa természetvédelmi vonatkozásai: Hollókő, 2014

Hollókő: kultúrtáj és a szukcesszió

Natura 2000 hatásbecslés Célja: Adott beruházás hatásainak bemutatása egy vagy több Natura 2000 terület élőhelyeire, fajaira vonatkozóan A Környezetvédelmi Felügyelőség határozatban szólítja fel a beruházót az elkészítésére, elkészíttetésére A beruházó által felkért tervező készíti el megadott szempontok alapján: Jogszabály adja meg tartalmi és formai követelményeit A szakértő felé való elvárásokat Főbb tartalmi részei: A Natura 2000 terület általános bemutatása (hol van, élőhelyei, fajai) Élőhelyek és fajok bemutatása általában és a beruházással összefüggésben (hatások elemzése, mértékük becslése) Károk csökkentésének lehetőségeit és a kompenzációt is vizsgálni kell

EU - Víz Keretirányelv Kulcsfogalom a „jó ökológiai állapot” vagy a „jó ökológiai potenciál” elérése Minden víztérre vonatkozik Óriási természetvédelmi jelentősége (lenne)

Az oktatás és nevelés szerepe és lehetőségei a természet védelmében Természetismereti táborok Kutató- és építőtáborok Oktatóközpontok (nemzeti parki, civil, iskolai) Ökoiskolák Szakkörök Tanösvények Kiállítások Skanzen ….

Tanösvények Különböző fokú és típusú kiépítettség Csak Pest és Nógrád megyében megközelítőleg 100 darab Önállóan vagy vezetéssel Gyalogosan, kerékpárral, lóval

Ökoszisztéma szolgáltatások Levegő minőség javítása („porfogás”, O2-termelés, CO2-lekötés) Zajvédelem Vízminőség javítása Remediáció Rekreáció Kedvező lélektani hatás

Híres természetvédők Például: Jane Goodall Dian Fossey Konrad Lorenz David Attenborough Gerald Durrell Jacques Cousteau Hermann Ottó Chernel István Csörgey Titusz

„Nem menthetünk meg mindent, amit szeretnénk, de sokkal többet megmenthetnénk, mint akkor, ha soha meg se próbáltuk volna.” Sir Peter Scott, a WWF egyik alapítója

Köszönöm a figyelmüket!