Régiófinanszírozás Kovács Róbert
A kurzus 1. blokk A környezet: a közigazgatás rendszere és finanszírozása 2. blokk A területfejlesztés rendszere 3. blokk Az EU területfejlesztési rendszere, finanszírozása
Kötelező irodalom Vigvári András: Közpénzügyeink, önkormányzati pénzügyek, KJK, Süli-Zakar István: A terület- és településfejlesztés alapjai, DC, , , 3.6, fejezetek Rechnitzer J.-Lados M.: A területi stratégiától a monitoringig, DC, , 4. fejezet
Ajánlott irodalom Horváth Gyula: Európai regionális politika, DC, I., IV-VII. fejezet Losoncz Miklós: Európai Uniós kihívások és magyar válaszok, Osiris, Rechnitzer János: Területi stratégiák, DC, Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Tegyük sikeressé Magyarországot Országos Területfejlesztési koncepció
Jogszabályok XXI/1996. tv. Területfejlesztésről… LXV/1990. tv. Az önkormányzatokról XV/1997. tv. A helyi önkormányzatok európai chartájáról
Dolgozat témák 1. Régió: decentralizáció vagy centralizáció 2. Helyi feladatellátás: esélyegyenlőség a hozzáférésben és / vagy versenyképes szolgáltatás 3. Közigazgatás és versenyképesség 4. Régiók Magyarországon 5. A Közép-Magyarországi régióval kapcsolatos dilemmák 6. Megye vagy régió 7. NFT 2: Miben más mint az NFT 1 8. Egy konkrét magyarországi régió fejlesztési programja 9. Változások az EU fejlesztési politikájában 10. Közösségi kezdeményezések: a Leader program
Dolgozatok leadása, értékelése Prezentációk, leadás a határideje: október 6. Terjedelem: dolgozat3-5 oldal prezentáció5-10 perc Értékelés szempontjai: –Problémaértés:10 pont –Szakirodalom, háttéranyagok felhasználása:10 pont –Artikulált saját vélemény, személyes hozzájárulás:10 pont –Világos szerkezet, átlátható gondolatmenet:10 pont –Kidolgozottság gondossága, helyesírás:10 pont –ÖSSZESEN, MAXIMUMUM:50 pont –+ szóbeli prezentáció+ 5 pont Osztályzás, ponthatárok: –5-ös % pont –4-es 81-90% pont –3-as 71-80% pont –2-es 51-70% pont –1-es -50%-25 pont
1. blokk: A környezet: a közigazgatás rendszere és finanszírozása Bevezetés Közigazgatás és területfejlesztés – fogalmak Állam és önkormányzatok – elmélet Helyi feladatellátás és területfejlesztés – hazai gyakorlat
1. Bevezetés Bemutatkozás A kurzus szerkezete A mai nap Számonkérés
1.1 Koncepció
Szubszidiaritás Területfejlesztés Támogatási rendszerek Közigazgatás Vidékfejlesztés Forrásabszorpciós képesség 1.2 Közigazgatás és területfejlesztés – fogalmak I.
1.3 Állam és önkormányzatok – elmélet A közösségi szektor közgazdaságtana: –Az állam helye, szerepe, finanszírozási kérdések. –Állami beavatkozás oka, feladatok, –Piaci- és közszolgáltatások, monopóliumok Közszektor finanszírozása: források, formák A közigazgatás területi szintje / NUTS-szintek
1.3.1 A javak típusai
1.3.2 A javak természete és a közösségi finanszírozás lehetőségei
Az állam gazdasági funkcióinak mátrixa I.
Az állam gazdasági funkcióinak mátrixa II.
Szolgáltatásból való kizárás lehetősége Versengő fogyasztás Közérdek Közszolgáltatás Externáliák Természetes monopólium Fogalmak II.
Területi statisztikai egységek
A NUTS 1, 2 és 3 területi egységek mérete - lakosságszám
A NUTS 3-as szint (megye) alapján kirajzolódó területi rendszer
Egy főre jutó GDP (vásárlóerő paritáson, 2002)
1.3.5 Helyi feladatellátás és területfejlesztés – hazai gyakorlat A helyi szint autonómiája, mozgástere Települési önkormányzat és a kistérségi szint Helyi közfeladatok Település- és területfejlesztés Önkormányzati finanszírozás Helyi fejlesztési források Pályázás: előnyök, problémák A tervezés helye az önkormányzati szektorban –Fejlesztési programok és helyi feladatellátás
2. blokk: A területfejlesztés rendszere Magyarországon Bevezetés – emlékeztető A területfejlesztés rendszere –Területfejlesztés és közigazgatás –Törvények: a XXI./1996. évi a területfejlesztésről és a CVII./2004. évi a többcélú kistérségi társulásról Nemzeti fejlesztési terv Programozás fejlesztési projektek
2.1 Bevezetés / emlékeztető Legfontosabb kérdések: –Közigazgatás és területfejlesztés –Kistérség (TcKT) és régió („dekók”) a közigazgatásban –Szubiszidiaritás és hatékonyság: a rendőrség hozzáállása –Feladatok és források: szabadon felhasználható források Életképes közigazgatási középszint garancia –a hatékonyságra és –az önrendelkezésre
2.2.1 Területfejlesztés I. Mi a területfejlesztés célja?
Mi a területfejlesztés célja? II. Infrastruktúra fejlesztése Alapszolgáltatások kiépítése Felzárkóztatás Versenyképes térség kialakítása Komplex programok megalkotása végrehajtása
Regionális egyenlőtlenségek 2003: KMR/ÉM=2,5
A magyarországi kistérségek helyzete Forrás: Faluvégi Albert: A magyar kistérségek fejlettségi különbségei, Területi Statisztika, július nyomán Lemaradó Stagnáló Felzárkózó Fejlődő Dinamikus KSH, 2002
A területfejlesztés szereplői Kormány Területfejlesztésért felelős miniszter Országos Területfejlesztési Tanács Regionális területfejlesztési tanácsok Megyei területfejlesztési tanácsok Kistérségi területfejlesztési tanácsok
Területi szintek NUTS szintek KözigazgatásTerületfejl. NUTS 1 Nagy régió [országos][országos] NUTS 2 Régió- Region. FT NUTS 3 Megye Megyei önk. Megyei FT LAU 1 Kistérség(társulások) Kistérs. FT LAU 2 Település Települési önkormányz. -
Területi egységek
2.2.3 A terület- fejlesztés intézmény- rendszere - diagramm
a Területfejlesztés: szerepek, aktorok – a országos szint I. Az Országgyűlés: –Elfogadja az Országos Területfejlesztési Koncepciót (35/1998 Ogy.Hat., 6 évre) –Beszámoltatja a Kormányt –Elfogadja a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének stb. feltételeit, elveit, pénzügyi eszközeit (költségvetés) –Balatoni üdülőkörzet, Budapesti Agglomeráció fejlesztési terveit
Fejlesztéspolitikai Irányító Testület KORMÁNY MINISZTÉRIUMOK A nemzeti fejlesztés intézményrendszere Bajnai Gordon szerepe DÖNTÉS ÁLLÁSFOGLALÁS » ELŐKÉSZÍTÉS » VÉGREHAJTÁS » NEMZETIFEJLESZTÉSIÜGYNÖKSÉG ←← ←← Nemzeti Fejlesztési Tanács Tervezési Operatív Bizottság ←←←←←← Kormánybiztos Forrás: Bajnai Gordon: A fejlesztéspolitika új intézményrendszere, július 7.
Nemzeti Fejlesztési Tanács Feladata: A kormány stratégiai, társadalmi tanácsadó testületeként értékeli és nyomon követi a fejlesztéspolitikai célok megvalósulását, javaslatot tehet a tervek módosítására a kormánynak. Elnöke a miniszterelnök, alelnöke a FIT alelnöke, tagjai: a regionális fejlesztési tanácsok összesen 7 képviselője, a Gazdasági és Szociális Tanács által delegált 7 személy, a fejlesztéspolitika horizontális céljait képviselő, kiváló szakemberek közül a miniszterelnök által felkért 5 személy Felügyelete: A miniszterelnököt, és a kormányt a Parlament ellenőrzi. A képviselettel rendelkező érdekvédelmi és szakmai testületek tagjai a Tanácsnak. képviselettel rendelkező érdekvédelmi és szakmai testületek tagjai a Tanácsnak. Forrás: Bajnai Gordon: A fejlesztéspolitika új intézményrendszere, július 7.
A Fejlesztéspolitikai Irányító Testület Feladata: Döntéselőkészítő és javaslat tevő testület. Véleményezi az egyes alternatívákat, ajánlásokat fogalmaz meg, koordinálja a döntéselőkészítést. Elnöke a miniszterelnök, alelnöke Magyar Bálint (Társadalmi megújulásért felelős), tagjai: Baja Ferenc (Közszolgáltatások fejlesztése), Burány Sándor (Gazdaság- és közlekedésfejlesztés), Kolber István (Területfejlesztés), Németh Imre (Környezet- és energiaügyi fejlesztés), Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos, állandó meghívottként az államreformért felelős kormánybiztos, Draskovics Tibor Felügyelete: A kormánybiztos az Országgyűlés illetékes szakbizottságának meghívására beszámol a testület tevékenységéről. Forrás: Bajnai Gordon: A fejlesztéspolitika új intézményrendszere, július 7.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzeti Fejlesztési Hivatal + Irányító hatóságok = Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Az öt irányító hatóságból 4 kerül az ügynökség szervezetébe (ROP, KIOP,GVOP, HEFOP). Az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság az Európai Bizottság által az új támogatási időszakra meghatározott elvek szerint marad a szaktárca, vagyis az FVM irányítása alatt. Az átalakítások hatása: Nagyobb hatékonyság; kisebb bürokrácia; átláthatóbb, rövidebb döntési út A korábbi NFH létszáma körülbelül 10%-kal csökken, az irányító hatóságokat az eddig azokat felügyelő tárcák már a létszámcsökkentés után adják át. A korábbi NFH létszáma körülbelül 10%-kal csökken, az irányító hatóságokat az eddig azokat felügyelő tárcák már a létszámcsökkentés után adják át. Forrás: Bajnai Gordon: A fejlesztéspolitika új intézményrendszere, július 7.
Az ÖTM 2007 második felében
b Területfejlesztés: szerepek, aktorok – a országos szint II. A Kormány –Döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését –Összehangolja a területfejlesztési célokat, –Dönt a támogatások mértékéről, felhasználási szabályokról –Elősegíti a társulásokat, határmenti együttműködéseket –Információs rendszert működtet –Meghatározza a miniszterek feladatait, koordinál –EU Régiók Bizottságába nemzeti képviselőt jelöl A szakminiszter –Koncepciókat javaslatokat készít, kiemelt térségek, országos és határon átnyúló tervekben közreműködik –Területfejlesztést szolgáló források decentralizációja –Jogszabály-előkészítés és végrehajtás, kistérségek lehat.
c Területfejlesztés: szerepek, aktorok – a országos szint III. Az Országos Területfejlesztési Tanács –Feladat: közreműködik a területfejlesztéssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában: Részt vesz a politika kialakításában, végrehajtásában, véleményez, koordinál, értékel –Elnöke: a szakminiszter –Tagok: Szavazati joggal: –regionális fejlesztési tanácsok elnökei, főpolgármester, 8 miniszter, országos gazdasági kamarák, OÉT munkaadói és munkavállalói képviselője Tanácskozási joggal és konzultációs jogú tagok –Munkaszervezet: Országos Területfejlesztési H.
Területfejlesztés: szerepek, aktorok – a régiók szintje Regionális Fejlesztési Tanács –Feladata: A régió fejlesztési koncepciója és programja kidolgozása, monitoring: önkormányzatok, dekók elképzelései, pályázatok, pénzügyi terv, gazdaságfejlesztés koordinációja –Forrásai: központi támogatások, pályázati források, tagok befizetése –Elnöke: –Tagok: Szavazati joggal: megyei FT elnökei, a miniszter és további 10 képviselője, 3 kistérségi FT képviselő, megyei jogú városok polgármesterei, Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke, (KMR: Kormány képviselője, Főpolgármester, kerületek képviselői, 3 kistérségi FT képviselő) Konzultációs és meghívott tagok (Speciális) Térségi Fejlesztési Tanács –Feladat: megye vagy régióhatárokon átnyúló fejlesztések összehangolása –Elnöke: választott –Tagok: Szavazati joggal: megyei FT elnökei, regionális FT képviselője, 3 kistérségi FT képviselő, Kormány képviselője (Agglomeráció, Balaton esetén), egyéb felkért miniszterek és meghívott tagok –Balatoni, Budapesti Agglomeráció stb.
Területfejlesztés: szerepek, aktorok – megyei szint A megyei önkormányzat –Véleményez, településekkel egyeztet, kötelező feladatait (oktatás stb.) összehangolja a területfejlesztési tervekkel A megyei területfejlesztési tanácsok –Feladata: A megyei területfejlesztési célok összehangolása (Kormány, kistérség, önkormányzatok, gazdasági szervezetek) Dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felosztásáról –Elnöke: Megyei Közgyűlés elnöke –Tagok: Szavazati joggal: megyei jogú városok polgármesterei, a szakminiszter képviselője (speciális jogok: tárgyalt kérdések, más miniszterek felkérése), 3 kistérségi képviselő, FM Hivatal vezetője, Regionális Idegenforgalmi Bizottság képviselője Konzultációs joggal: társadalmi szervezetek –Munkaszervezet: megyei önkormányzat hivatala
Területfejlesztés: szerepek, aktorok – a kistérségek szintje A kistérségi fejlesztési tanácsok –Célja: A kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolása, programok kialakítása, pályázatok készítése, A megyei és a régiós terv, a kistérségből kiinduló pályázatok véleményezése, Pénzügyi tervet készít, Társadalmi-gazdasági-foglalkoztatási válság –Tagok: Szavazati joggal: polgármesterek Tanácskozási joggal: kamarák, megyei FT képv., munkaadók, munkavállalók, iparosok, kereskedők, társadalmi-civil szervezetek, megyei közig.hiv, MÁK ter.ig.képv. Konzultációs joggal: … –Ahol többcélú kistérségi társulás működik az látja el a kistérségi fejlesztési tanács szerepét
A területfejlesztés pénzügyi eszközei Központi eszközök –Költségvetési előirányzatok –Vállalkozásokat segítő kedvezmények –Kistérségi programokat segítő források Területfejlesztést külön jogszabályok alapján segítő források –Gazdaság, foglalkoztatás, infrastruktúra fejlesztését szolgáló egyéb források –Minisztériumok költségvetésében területfejlesztést szolgáló források –Elkülönített pénzalapok területfejlesztést szolgáló programjai –Település- és területfejlesztést szolgáló cél- és címzett támogatások Térségi eszközök –Éves költségvetésben területfejlesztési célokat szolgáló előirányzatok –Önkormányzati támogatások keretében infrastruktúra fejlesztést szolgáló kiegyenlítő források –Térség önkormányzatai számára átadott források, adókedvezmények –Regionális fejlesztési tanácsok hatáskörébe étadott források –Cél- és címzett támogatások meghatározott része –Céljellegű decentralizált források Területfejlesztés egyéb eszközei –Területfejlesztési célú segélyek –Gazdasági stb szervezetek önkéntes hozzájárulásai
2.3 NFT Célja: –Hosszú távú: életminőség javítása –Általános cél: egy főre jutó jövedelem növelése, elmaradás csökkentése Intézkedések: –ROP: modernizáció, kohézió, foglalkoztatás –HEFOP: foglalkoztatás szintje, munkaerő versenyképessége –KIOP: környezeti állapot javítása, infrastruktúra fejlesztése –AVOP: mezőgazdasági modernizáció, hatékonyságnövelés –GVOP: gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott térségek, település-részek felzárkózása
2.4.1 Programozás Helyzetértékelés Célok, prioritások Stratégia(i program) (Operatív) program
2.4.2 A fejlesztési tervek hierarchiája, egymásra épülése
2.4.3 A programozás folyamata az Európa-terv II (NFT 2) esetében
2.4.4 Stratégiai célok és a megvalósítás eszközeinek hozzájárulása
KMR: Átfogó cél Kiegyensúlyozott Fenntartható és minőségelvű fejlődés fejlődés Információs társadalom Nemzetközi funkció Kreatív régió
KMR: Konkrét cél Versenyképesség Élhető régió Együttműködés a fejlesztésekben Versenyképesség Társadalmi kohézió Élhető régió
KMR: Beavatkozási területek Vállalkozások fejlesztése Emberi erőforrások fejlesztése Infrastruktúra és környezeti állapot Vidékfejlesztés E-régió Specifikus gazdasági fejlesztések / innováció-orientált Humán erőforrás fejlesztése Közszolgáltatások, intézmények rendszere Minőségi ellátás Közlekedési rendszer (környezetkímélő) Kreatív hely
KMR: a programok
3. blokk: Az Európai Unió területfejlesztési rendszere Intézményrendszer Fejlesztési politika, célok, prioritások Kohéziós és strukturális alapok Költségvetési ciklusok
3.1 A 4 szabadság Személyek Áruk Szolgáltatások Tőke szabad áramlása
3.1.1 Az EU intézményrendszere és feladatai FunkcióSzervFeladatKépviselet EU-n kívül Eu-i Tanács Döntéshozatal, nem jogi Kormány v. államfők SzabályozóMiniszt.Tan.Szabályok,célokSzakminiszter Végrehajtó Eu-i Bizotts. Döntéselőkész. végrehajtás Tagállamok képviselői Eu-i Parlam Javasl,kvet,vétóVálasztás Javaslatétel Gazd&Szoc Bi. JavaslatokGazd.társ.(222) Régiók Biz. Helyhat.szab-raÖnkorm.deleg. EllenőrzésBíróságJogértelm,-véd. Korm.egyetért (13bíró, 6ügyész) EllenőrzésSzámvevősz. EU kvet.ellenőr. 12tag,EUTanács Vígvári A. Az Európai Unió költségvetése nyomán
3.1.2 EU Bizottsága Regionális Politikai Főigazgatósága szervezete
3.1.3 A regionális politika helye a EU költségevetésében Feladat Mrd. € % % Agrárpolit.220,347,8329,245,6 Strukt. pol. 155,133,7275,033,1 Belpolitika27,66,051,06,8 Külpolitika28,56,249,96,7 Igazgatás22,24,835,64,8 Tartalék6,714,54,80,7 ÖSSZESEN460,4100,0745,5100,0
3.2 Az EU regionális politikája A EU új regionális politikájának (1988 után) –Az átalakított strukturális politika céljai: Tényleges gazdasági hatásokat kiváltó eszközökkel való motiválás Hosszabb távú programokhoz kapcsolódó támogatás A szereplők között partneri kapcsoltok épüljenek ki (pl. regionális hatóságokkal) –Új szervezési elvei: Szubszidiaritás Partnerség Programozás Koncentráció és addicionalitás
3.2.1 Felzárkózás és versenyképesség
3.3 Az EU regionális politikájának forrásai Strukturális alapok –Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF/ERFA) –Európai Szociális Alap (ESF/ESzA) –Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (FIFG/HOPE) –Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EAGGF/EMOGA) Kohéziós alap
3.3.1 Az 1. és 2. célkitűzés keretében hozzáférhető strukturális források a ban
3.3.2 Interreg IIIA keretében a határokon átnyúló együttmű- ködések
3.3.3 A hazai gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése
3.4.1 A EU-25 régiói az egy főre eső GDP átlag 75%-os limitje szerint
3.4.2 Strukturális alapok /3-a ?
3.4.3 Kohéziós politika Európai Bizottság júl.
Az Unió as költségvetése Compensations for Bulgaria and Romania Total Administrative expenditure Citizenship, freedom, security and justice The EU as a global partner Rural development Direct aids and market related expenditure Cohesion and Competitiveness for growth and employment
4. Összegzés Alapfogalmak Közigazgatás Területfejlesztés EU Számonkérés