A NEM PSZICHOTIKUS PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK Neurotikus tünetcsoportok Viselkedészavarok Személyiségzavarok Mentális retardáció A pszichés fejlődés zavarai Gyermek- és serdülőkori zavarok

NEUROTIKUS, STRESSZHEZ TÁRSULÓ ÉS SZOMATOFORM ZAVAROK Fóbiák Pánik és szorongásos zavarok Kényszerneurózis (OCD) Alkalmazkodási reakciók Disszociatív (konverziós) zavarok Szomatoform zavarok

VISELKEDÉSZAVAROK Evészavarok Alvászavarok A szexuális működés zavarai

MENTÁLIS RETARDÁCIÓ Enyhe (debilitás) Közepes (imbecillitás) Súlyos (idiócia)

A FELNŐTT SZEMÉLYISÉG VISELKEDÉS ZAVARAI Személyiségzavarok Kóros szokások és impulzus-kontroll zavarok A nemi identitás zavarai Parafiliák Aggraváció és színlelés

A PSZICHÉS FEJLŐDÉS ZAVARAI A beszéd és a nyelv fejlődési zavarai Az iskolai teljesítmények zavarai A fejlődés átható zavarai

GYERMEK- ÉS SERDÜLŐKORI ZAVAROK Hiperkinetikus tünetcsoport Magatartászavarok Szociális fejlődészavarai Tic-betegség Dadogás, hadarás

A SZORONGÁSOS TÜNETCSOPORTOK KÖZÖS JELLEMZŐI A tünetek az egyén számára ijesztőek, gyötrelmesek A tünetek szervi okokkal nem magyarázhatók A tünetek tartósan fennállnak vagy visszatérnek A tünetek nem korlátozódnak külső stresszekre A beteg realitás-tesztelése viszonylag megtartott A tünetek akarattal nem befolyásolhatók A tünetcsoport eredete a múltban rejtőzik

A SZORONGÁSOS TÜNETEK HÁTTÉRTÉNYEZŐI a beteg vélekedése: A testi panaszok betegség jelei A betegségét külső tényezők idézték elő A betegsége miatt nem tud megfelelni A betegségét nem ismerik fel A betegségét nem tudják meggyógyítani

A SZORONGÁSOS TÜNETEK HÁTTÉRTÉNYEZŐI a pszichológus értelmezése Túlkompenzáló teljesítményközpontú magatartás Kielégítetlen függőség-igény Irracionális szeretet-szükséglet Szabályozatlan indulatkezelés Inadekvát segítségkérés és várás

SZORONGÁS a biológus értelmezése Erős, váratlan ingerek stressz- (vész)reakciót váltanak ki Vészreakció: alkalmazkodó és felkészítő szimpatikus idegrendszeri izgalom a túlélés szolgálatában Stresszor: olyan inger, esemény, mely védekező, elhárító és megküzdő-feldolgozó idegrendszeri és magatartásbeli reakciókat vált ki

FÓBIA (PHOBIA) Az egyén olyan helyzetektől, tárgyaktól retteg, melyekben a fenyegetettség irreális (a lehetőséget bizonyosnak tartja: hibás értelmezés) A szorongást kiváltó helyzetet igyekszik elkerülni A korábbi valódi, vagy vélt veszélyes élmény szorongását a saját vagy mások hasonló élményei felidézik A fóbiás élmények nem különböznek a mindennapi élményektől

A FÓBIÁK Tériszony (agoraphobia): Nyílt téren, zárt helyen, magasban, az otthon elhagyásakor, egyedüllétben, tömegben Szociális fóbia: közösségben való megnyilvánulás, társas kapcsolatokban Egyszerű fóbiák: állat, sérülés, fertőzés, vér, sötét, idegenek, nyilvános WC, hegyes tárgyak, vihar

PÁNIK (SZORONGÁSOS) ROHAM A normális szorongás jeleinek félreértelmezése (váratlan szívdobogás, fulladásérzés, ájulástól, megőrüléstől való félelem, szédülés, verejtékezés, remegés) A roham ismétlődésétől való rettegés A rohamok gyakori ismétlődése (pánik-betegség) Rohamok között tünetmentesség

GENERALIZÁLT SZORONGÁS (Neurosis anxietica) Aggodalmaskodás (kudarc, baleset, szerencsétlenség, negatív következmények biztosnak vélt bekövetkeztétől) A belső erő és a külső támasz vélt elégtelensége Pszichomotoros nyugtalanság Vegetatív idegrendszeri izgalmi állapot

KÉNYSZERNEURÓZIS Obszesszív-kompulzív zavar Kényszergondolat: akarattól független, visszatérő, szorongást keltő, énidegen képzet, a beteg az abszurditásával tisztában van, de leküzdeni képtelen: félelem a beszennyeződéstől, agresszív késztetések, kételkedés, döntésképtelenség Kényszercselekvés: a kényszergondolatra adott túlméretezett, ismétlődő, leküzdhetetlen cselekvéssor: tisztálkodási, ellenőrzési, megszámolási, ismétlési kényszeres rituálék

STRESSZ-REAKCIÓK Rendkívüli fizikai vagy lelki megrázkódtatásra (katasztrófa, baleset, erőszak, egzisztenciális veszteség, haláleset) adott átmeneti, vagy tartósan megmaradó tünetcsoportok: Heveny stressz-reakció Poszt-traumatikus stressz zavar Szokványos megrázkódtatásokra adott túlméretezett reakció: Alkalmazkodási zavar

DISSZOCIATÍV (KONVERZIÓS) ZAVAROK Disszociatív (pszichogén) amnézia Disszociatív fuga (poriomania) Disszociatív identitászavar (multiplex személyiség) Disszociatív (konverziós) pszeudoneurológiai tünetcsoportok

SZOMATOFORM TÜNETCSOPORTOK Szomatizáció (neurosis hysterica, Briquet-szindróma) Hipochondriázis Pszichogén fájdalom-szindróma Aggraváció (fakticiózus, Münchhausen szindróma) Színlelés (szimuláció)

SZEMÉLYISÉGZAVAROK Nem betegség, agykárosodás, pszichiátriai állapot következményei, hanem a személy állandó tulajdonsága Már gyermek- és serdülőkorban mutatkozhatnak tünetek, de 18 éves kor előtt nem kórismézik Normál személyiségvonások szélsőséges megnyilvánulásai, melyek mind az egyén, mind a környezete számára szenvedést okoznak

A SZEMÉLYISÉGZAVAR GYANÚJELEI Kellemetlenül érzi magát, ha nincs a figyelem középpontjában Vágyai azonnali kielégítésére törekszik, hosszú távú céljai nincsenek Gyors, indokolatlan, szélsőséges hangulatváltások Bizalmatlan, mert tartattól, hogy közléseit felhasználják ellene Ismeretlen emberek társaságában feszült Nem lép kapcsolatba, ha fél az elutasítástól Hiányzik a radar (interperszonális kapcsolatok bemérésére) és a giroszkop (a belső miliő érzékelésére)

A PSZICHOPÁTIÁTÓL A SZEMÉLYISÉGZVARIG Pinel (francia, 1806): manie sans délire Rush (amerikai,1812): erkölcsi torzszülött Prichard (angol, 1835): moral insanity Birnbaum (német, 1914): szociopátia Schneider (német, 1924): pszichopátia Cleckley (amerikai, 1941): The mask of Sanity. A józan ész álarca. BNO-10. (1994): személyiségzavar DSM-IV (1994): personality disorder

SZEMÉLYISÉGZAVAROK KÓROKTANI FELTEVÉSEI Genetikai: ikreknél magasabb a konkordancia Biológiai: alacsony reaktivitású vegetatív idegrendszer, alacsony arousal szint Minimális agyi károsodás Kora gyermekkori fejlődés zavarai, fixálódás egyes szakaszokon (mélylélektan) Szocializációs elégtelenség, hibás tanulási folyamat kedvezőtlen modellhatás (tanuláselmélet) Deviáns szubkultúra (szociológia)

A SZEMÉLYISÉGZAVAROK OSZTÁLYOZÁSA A-csoport: excentrikus, különc, visszahúzódó ( paranoid, szkizoid, szkizotíp) B-csoport: eltúlzott, dramatikus érzelmek (antiszociális, határeseti, narcisztikus, hisztrionikus) C-csoport: szorongó, meghumyászkodó (elkerülő, dependens, kényszeres)

A: PARANOID SZEMÉLYISÉG Ügyel arra, hogy mások ne használják ki? Töpreng, hogy megbízhat-e társaiban? Legjobb, ha nem tudnak Önről, mert felhasználhatják Ön ellen? Burkolt fenyegetést, sértegetés gyakran tapasztal? Haragtartó, ha megbántják: Sok embernek régi dolgok miatt nem tud megbocsátani? Dühíti, ha kritizálják, vagy megsértik? Partnere hűségében nem tud megbízni? Legalább három igen a kérdésekre.

A: SZKIZOID SZEMÉLYISÉG Nem fontos, hogy van-e szoros kapcsolata? Szívesebben végzi dolgát egyedül, mint másokkal? Nincs hiányérzete, ha nincs szexuális kapcsolata? Kevés dolog van az életben, ami örömet okoz Önnek? Fontosnak tartja, hogy mit gondolnak Önről? Van-e olyan érzése, hogy igazán semmi sem vidítja fel, vagy keseríti el? LEGALÁBB HÁROM IGEN.

A: SZKIZOTÍP SZEMÉLYISÉG Gyakran úgy érzi, Önről beszélnek? Másnak közömbös dolgoknak lehet az ön számára különös üzenete? Emberek között érzi, hogy figyelik? Volt valaha személyes élménye természetfölötti jelenségekkel? Hisz a hatodik érzékében, hogy előrejeleni tudjon? Van-e olyan érzése, hogy valaki van Ön körül noha senkit sem látott? Tapasztalt-e aurát, kisugárzást az emberek körül? Közvetlen rokonain kívül alig van, akit közel enged magához? LEGALÁBB HÁROM IGEN.

B: ANTISZOCIÁLIS SZEMÉLYISÉG Bántott-e más gyerekeket? Kezdeményezett-e verekedést? Okozott-e szándékosan fájdalmat másoknak? Kínzott-e állatokat? Lopott, rabolt másoktól? Kényszeríttet másokat szexuális kapcsolatra, játékra? Gyújtogatott-e? Rongált-e más tulajdonában? Elszökött hazulról és máshol éjszakázott? Tovább kimaradt-e, mint megengedték? 13 éves kora előtt gyakran kerülte az iskolát? A 15 ÉVES KOR ELŐTT LEGALÁBB KÉT IGEN.

B:NARCISZTIKUS SZEMÉLYISÉG Nem értékelik az Ön tehetségét, teljesítményét? Mondják-e, hogy túl jó a véleménye magáról? Sokat gondol hírnévre, hatalomra? Szeretne tökéletes kapcsolatot a jövőben? Gondjával csak a legmagasabb beosztásúhoz fordul? Lényeges, hogy befolyásos emberek között legyen. Fontos, hogy csodálják Önt? Áthághat szabályokat, ha érdeke úgy kívánja? Különleges bánásmódra tart igényt? Saját helyzete fontosabb, mint másoké? Nem nagyon érdeklik mások gondjai? Gyakran irigykedik másokra? Sok az irigye? Kevés ember van, aki kiérdemli figyelmét? LEGALÁBB NÉGY IGEN.

B: BORDERLINE SZEMÉLYISÉG Kétségbeesik, ha fontos személy elhagyná? Kapcsolataiban sok a vihar? Hirtelen megváltozott önmagáról a véleménye? Sokszor változtatta váratlanul életcélját, meggyőződését? Gyakran cselekszik eltervezés nélkül? Tervezte, vagy megkísérelte megölni magát? Gyakran előfordul hirtelen hangulatváltozás: Gyakran érzi magát üresnek? Gyakran veszti el önuralmát? Ha mérges, megüt valakit, vagy összetör valamit? Kis dolgok is kihozzák sodrából? LEGALÁBB NÉGY IGEN.

B. HISZTRIONIKUS SZEMÉLYISÉG Szeret a figyelem középpontjába kerülni? Sokat flörtöl? Gyakran kikezd másokkal? Megjelenésével, öltözködésével szereti felkelteni a figyelmet? Gyakran csinál ügyet a saját dolgaiból? Gyakran igazítja véleményét a mindenkori környezetéhez? Sok olyan barátja van, aki nagyon közel áll Önhöz? LEGALÁBB NÉGY IGEN.

C. DEPENDENS SZEMÉLYISÉG Napi döntésekhez tanácsra, bíztatásra szorul? Élete fontos kérdéseiben rászorul mások segítségére? Nehezen mond ellent, ha tudja, hogy önnek van igaza? Nehezen kezd valamihez, ha nincs a közelben segítség? Olyan feladatot is elvállal, ami kellemetlen? Nem érzi jól magát, ha egyedül van? Aggódik, hogy magára marad és nem lesz , aki gondoskodik Önről? Ha megszakad egy kapcsolat, azonnal kell újat találnia? LEGALÁBB NÉGY IGEN

C. ELKERÜLŐ SZEMÉLYISÉG Elkerüli a helyzeteket, ahol sok emberrel találkozhat? Elkerüli azokat, akikről úgy gondolja, hogy nem fogják szeretni? Nehezen nyílik meg közelállók számára is? Aggódik, hogy nem fogadják be, kritizálják? Csendes, ha új emberekkel találkozik? Azt gondolja, nem olyan tehetséges, vonzó, mint az emberek többsége? Fél kipróbálni új dolgokat? LEGALÁBB HÁROM IGEN.

C. KÉNYSZERES SZEMÉLYISÉG Fontosak a részletek, a rend, szervezettség? Időben és tökéletesen akar minden megcsinálni? Ön vagy mások szerint túlzottan odaadó a munkában? Magas követelményeket állít a jó és a rossz elkülönítésében? Nehezen válik meg tárgyaktól? Nem szereti azt a segítséget, ami eltér az Ön elképzelésétől? Nehezen költ önmagára és másokra, ha van is miből? Mondták, hogy Ön makacs, vagy merev? Gyakran annyira biztos, hogy nem érdekli, amit mások mondanak? LEGALÁBB HÁROM IGEN.

KÓROS SZOKÁSOK ÉS IMPULZUS-KONTROLL ZAVAROK JELLEMZŐI A beteg képtelen ellenállni olyan késztetéseknek, amelynek végrehajtása önmagára vagy másokra ártalmas A cselekvés előtt fokozódó feszültség és aktiválódás (arousal) észlelhető A cselekmény végrehajtása oldja a feszültséget, kielégülést okoz A cselekmény után megbánás, bűntudat, önvádlás jelentkezik Pszichózis, antiszociális személyiségzavar kizárható

IMPULZUSKONTROLL-ZAVAROK KLINIKAI FORMÁI Hajtépegetés (trichotillománia) Kóros játékszenvedély Kleptománia (lopkodási kényszer) Oniománia (kényszeres vásárlás) Pirománia ( gyújtogatási kényszer) Intermittáló explozív zavar

EVÉSZAVAROK Anorexia nervosa Bulimia nervosa (súlyfóbia, testképzavar, súlyhiány, amenorrea) Bulimia nervosa (falásrohamok, súlycsökkentő mechanizmusok, testképzavar) A szexualitás elutasítása, orális regresszió, anya- gyermek kapcsolat zavara, család-patológia, az étvágy, éhség, telítettség idegrendszeri változásai.

A SZEXUÁLIS ÉLET ZAVARAI Szexuális működészavarok (diszfunkciók) (vágy, izgalom, orgazmus, fájdalom, betegség) Parafiliák (a szexuális preferencia zavarai) (fetisizmus, exhibicionizmus, voyeurizmus, pedofilia, frotteurizmus, szado-mazochizmus) A nemi identitás zavarai (transzszexualizmus, transzvesztitizmus) A nemi önértékelés bizonytalansága

A GYERMEKKOR PSZICHÉS ZAVARAI Értelmi fogyatékosság Beszédzavarok(dadogás, hebegés, selypítés) Az iskolai kézségek zavarai (diszlekszia, diszgráfia) Autizmus Figyelemhiányos hiperaktivitás szindróma Viselkedészavarok Gilles de la Tourette-szindróma Enurézis, enkoprézis

ÖNGYILKOSSÁG Komplex emberi cselekvés, melyet valószínűleg biológiai vagy korán szerzett prediszpozíció életesemény és környezet határoznak meg

AZ ÖNGYILKOS CSELEKMÉNY Az adott egyén az adott helyzetét a rendelkezésére álló belső erőivel, külső kapcsolataival sem el viselni sem megváltoztatni nem tudja és kimerülnek azok a lehetőségei, hogy ezt környezete számára kinyilvánítsa

AZ ÖNGYILKOS AMBIVALENS Nem meghalni akar, hanem az adott módon élni már nem képes nyugalomra, gyötrődésének megszűnésére vágyik (szép és jó halál) ezt önmaga feladásával éri el

AZ ÖNGYILKOS MAGATARTÁS Öngyilkossági gondolat Öngyilkossági szándék Öngyilkossági kísérlet Öngyilkosság Krónikus öngyilkosság (szenvedélybetegség, hedonista életmód, kockázatos sport, túlhajszolt tevékenység)

Öngyilkosság és kórlélektan I. PSZICHOTIKUS ÁLLAPOTOK Szkizofrénia (téveszme, érzékcsalódás) Depresszió (bűnösségi téveszmék) Organikus hallucinózis (szorongás, téveszme) Toxikus tudatzavar (alkohol, drog)

ÖNGYILKOSSÁG ÉS KÓRLÉLEKTAN II. DEPRESSZIÓS-SZORONGÁSOS TÜNETCSOPORTOK Kimerült alkalmazkodás Elégtelen támogató rendszer Súlyos élethelyzet Reménytelenség ( a környezet, a saját személy és a jövő negatív megítélése)

ÖNGYIlKOSSÁG ÉS KÓRLÉLEKTAN III. PSZICHOSZOCIÁLIS KRÍZISHELYZET Rövidzárlati cselekmény (primitív reakció) Alkalmazkodási reakció Acting out Explozív reakció (autoagresszió)

RACIONÁLIS ÖNGYILKOSSÁG SZABAD HALÁL Elméletileg lehetséges, a gyakorlatban ritka Egészséges ember is kerülhet olyan állapotba, amikor mérlegelés és döntésképessége átmenetileg korlátozott Az egyénre hagyható a döntés, ha az orvos egyértelműen biztos abban, hogy az egyén tudatállapota a mentális zavar minden formáját kizárja

GYILKOSSÁG ÉS ÖNGYILKOSSÁG Paranoid: Én nem szeretem őt Ő gyűlöl engem ( projekció) Megbüntetem, megölöm Depressziós: Én nem tudom szeretni őt Őt gyűlölnöm nem szabad (elfojtás) Megbüntetem, megölöm magam

AZ ÖNGYILKOSSÁG KOCKÁZATA Depresszió és szkizofrénia kezdeti és javuló szaka Fáradékonyság, hajnali ébredés, kedvetlenség, fogyás Viselkedés változás (befeléfordulás, ingerlékenység, visszahúzódás, italozás) Szignifikáns személy elvesztése Presztízsvesztés, önérzeti sérelem Környezetben öngyilkos magatartás Korábbi öngyilkossági kísérlet

ÖNGYILKOSSÁG: VILÁGJELENTÉS Évente 1,000.000 ember öli meg magát 100,000 főre 16 öngyilkosság Az elmúlt fél évszázadban 60 % emelkedés Az idős férfiak halálozás változatlanul magas A fiatal férfiak és nők kockázata növekszik 90 %-ban mentális zavar Szocio-kultúrális tényezőkkel összefügg Tett – kísérlet: 1 : 20

AZ ÖNGYILKOS MAGATARTÁS ÉRTELMEZÉSE A személyiség nem specifikus krónikus zavara, melyben a vezető tünet a (tudattalan) önpusztító hajlam Kulturálisan, biológiailag és pszichodinamikailag meghatározott magatartás minta de nem kórjelző személyiségre, betegségre nem betegség-egység nem tudatos döntés eredménye A kiváltó esemény „allergénként” hozza felszínre a nem tudatos lelki mechanizmusokat (identitás-bizonytalanság)

KÖVETKEZTETÉS TÍPUSOS ÖNGYILKOS SZEMÉLYISÉG NINCS NINCS OLYAN ÉLETHELYZET, AMELYRE TÍPUSOS REAKCIÓ AZ ÖNGYILKOSSÁG AZ ÖNÉRTÉKELÉSÜKBEN BIZONYTALAN, TÁRSAS KAPCSOLATAIKBAN ELÉGTELEN EGYÉNEK A MODERN TÁRSADALOM TERHELÉSEIRE A SZOKÁSOSTÓL ELTÉRŐ MÓDON REAGÁLNAK EZEK EGYIK LEHETSÉGES FORMÁJA AZ ÖNGYILKOSSÁG