A MEGFIGYELÉS Hosszabb-rövidebb ideig tartó észlelés, mely bizonyos hatások okozta jelenségek, folyamatok megfigyelésére ad lehetőséget.

A MEGFIGYELÉS Segítségével közvetlen információk szerezhetők Alkalmazható önállóan és más módszerekkel A hétköznapi életben is folytatunk megfigyeléseket, ezek azonban spontán módon zajlanak le. A tudományos megfigyelés ezektől lényegesen különbözik!

A tudományos megfigyelés Jellemzői: Tudatos Fókuszált, céltudatos, koncentrált Szisztematikus – tervszerű és rendszerezett Objektivitásra törekszik

A tudományos megfigyelés jellemzői Tudatos a megfigyelés pontosan meghatározott céllal történik, ami a kutatás különböző szakaszaiban eltérő lehet Fókuszált A lehetséges megfigyelési egységek tudatos meghatározása

A tudományos megfigyelés jellemzői Szisztematikus, tervszerű, rendszerezett konkrét megfigyelési terv szerint végezzük, mely tartalmazza a szempontokat, a lehetőségeket és a technikákat Objektivitás a megfigyelő előzetes elképzelése, állásfoglalása nem befolyásolhatja a megfigyelés eredményeit

A megfigyelés célja Kutatási probléma megfogalmazása – a kutatás célját a megfigyelés nyomán fogalmazzuk meg A hipotézis megfogalmazása – a kutatás célja már megfogalmazódott, de a hipotézis megfogalmazásához újabb információkra van szükség Megfigyelési szempontok kialakítása – előzetes megfigyelés Elemezhető adatok gyűjtése – konkrét szempontok alapján a jelenségek sokoldalú, alapos tanulmányozása

A MÓDSZER KIALAKÍTÁSA Etnográfiai leírások Karosszék-etnológia Boas Kereskedő Katonák Követek Misszionáriusok Karosszék-etnológia Boas Malinowski

A MÓDSZER KIALAKÍTÁSA Az antropológia ismérvei A „kultúra”, mint a kutatás központi eleme Összehasonlító módszer Holista szemlélet Kulturális relativizmus, etnocentrikus szemlélet elvetése Terepmunka, résztvevő megfigyelés

A megfigyelés fázisai: a terep kiválasztása Behatárolás Elérhetőség Módszer alkalmazásának lehetőségei Lehetséges szerepek Előzetes ismeretek Engedélyek

A megfigyelés fázisai: a terepmunka előkészítése Szakirodalom Etikai és jogi kérdések Álcázott vizsgálatok Sztereotípiák felismerése

A megfigyelés fázisai: integráció Fedőtörténet Kapcsolatfelvétel Ajándék Kulcsadatközlő Etnocentrikus gondolkodás elvetése

A megfigyelés fázisai: fókuszpontok meghatározása Térhasználat Szerepek Interakciók Környezet Önreflexió

A megfigyelés 3 típusa – Borsányi László közvetett megfigyelés: - közvetett úton szerzett információk, - az ember fizikai környezetében jelentkező elhasználtság külsődleges nyoma - pl. Átány, temető, lakás, könyvek

A megfigyelés 3 típusa – Borsányi László 2. Feltűnést kerülő megfigyelés: Nem pusztán az egyének, közösségek életének a lenyomatait, tárgyiasult oldalát vizsgálja, hanem a közösség komplex életét, pl. az interakciókat is.

A megfigyelés 3 típusa – Borsányi László 2. Feltűnést kerülő megfigyelés: De: a háttérben maradva! Jelenléte a legminimálisabb mértékben befolyásolja a az eseményeket, azok tőle függetlenül zajlanak. Már a vizsgált közösség tagjai is jelen vannak Pl. az embereken megfigyelhető külsődleges jelek, nonverbális jelek, metakommunikáció, térhasználat, nyelvhasználat megfigyelése

A megfigyelés 3 típusa – Borsányi László 3. Résztvevő megfigyelés A megfigyelő aktívan részt vesz az eseményekben.

A megfigyelő lehetséges szerepei: Gold-féle tipológia egészen részt vevő megfigyelés valódi identitása és célja nem ismert azok előtt, akiket megfigyel igyekszik velük együttműködni, lehetőség szerint követi és elsajátítja a megkívánt szerepeket

A megfigyelő lehetséges szerepei: Gold-féle tipológia 1. egészen részt vevő megfigyelés valódi résztvevő / tetteti, hogy valódi résztvevő  a kívülálló résztvevőnek látja  ismerni kell a viselkedési szabályokat

A megfigyelő lehetséges szerepei: Gold-féle tipológia 1. egészen részt vevő megfigyelés etikai kérdés  megtévesztjük a megfigyeltet cél: megbízhatóbb adatok, természetesebb a megfigyeltek viselkedése  ha tudják, hogy megfigyelik őket, változtatnak a viselkedésükön (kedvezőbb benyomás, negatívumok eltitkolása)

A megfigyelő lehetséges szerepei: Gold-féle tipológia 1. egészen részt vevő megfigyelés De: a kutató részvétele is befolyásolhatja az eseményeket pl. az ő javaslatát követik Bárminek amit tesz/nem tesz, hatása van a megfigyelt jelenségre  HAWTHORNE-hatás

A megfigyelő lehetséges szerepei: Gold-féle tipológia 2. megfigyelőként részt vevő a kutató teljes mértékben részt vesz a csoport cselekvéseiben, de nyíltan vállalja, hogy közben kutatást is végez

A megfigyelő lehetséges szerepei: Gold-féle tipológia 3. Résztvevőként megfigyelő a megfigyeltekkel folyamatos interakcióban áll, de nem tesz úgy, mintha maga is résztvevő volna

A megfigyelő lehetséges szerepei: Gold-féle tipológia 4. egészen megfigyelő egyáltalán nem válik a megfigyelt jelenség részesévé, s nincs interakcióban a megfigyeltekkel nem befolyásolja a szituációt, de cserébe kevésbé mélyrehatóak a megfigyelései

A megfigyelő lehetséges szerepei: Gold-féle tipológia eltérő helyzetek  eltérő szerepek a részvétel folyamatos változása is elképzelhető módszertani és etikai kérdések ellentmondása

Megfigyelési technikák Segítségükkel kiemeljük és rögzítjük a megfigyelés tárgyát képező folyamatokat Fajtái: Kódolás nélküli rögzítés: a látott jelenség saját nyelvi formulákkal való rögzítése Kódolással történő rögzítés: értékelési szempontok alapján történő rögzítés

Kódolás nélküli rögzítés Naplók, feljegyzések: szituáció, folyamat, viselkedés rögzítése, kötetlen feljegyzése Teljes körű jegyzőkönyvezés: a megfigyelt folyamatban tapasztalható minden meg-nyilvánulás rögzítése (teljesség), segítségével összehasonlíthatók a különböző időpontokban, v. személyek által végzett megfigyelések Szelektív jegyzőkönyvezés: a megfigyelt jelenségeknek csak egy adott körét rögzítjük (konkrét jelenségeket konkrét szempontok alapján figyelünk meg)

Kódolással történő rögzítés Rögzítés becslési skálával: meghatározott szempontok alapján felállított skálán helyezzük el a jelenségeket Jelrendszeres és grafikus rögzítés: előre meg-adott szimbólumok segítségével rögzítjük a tapasztaltakat Kategóriarendszeres rögzítés: előre felállított kategóriák előfordulásának rögzítése

Zavaró tényezők a megfigyelésben A szituáció: Előre nem látható események, problémák Az adott pillanatot tudjuk megfigyelni, nem ismerjük az előzményeket A megfigyelő személye: Nem mindenki jó megfigyelő A megfigyelő is ember! (érzelmek, előítéletek) A jó megfigyelő: szimpatikus semlegességet tanúsít a megfigyelt jelenséggel, szituációval kapcsolatban

Zavaró tényezők a megfigyelésben Eszköz A technikai eszközök segítségével sem tudunk mindent rögzíteni (nem láthat egyszerre mindent a kamera – hogy mit lát, rajtunk múlik) Az eszköz jelenléte is zavaró lehet

A megfigyelés lezárása A terep megtartása Elemzés Kontroll Sűrű leírás Publikáció