Bevezetés a filozófiába 2. rész
A filozófiai horizont A filozófia autonóm diszciplína, amelyben a filozófiai tudat kutatja a filozófiai horizontot vertikálisan is, hogy az ember tudomást szerezzen önmagáról. Bertrand Russell (1872-1970) Lucian Blaga (1895-1961) A filozófiai megismerés a tapasztalatot írja le, kritikus, nem vezet megoldáshoz, hanem bizonytalansághoz. Ennek két következménye van: kizáródnak az előítéletek, és törekedünk a bizonyosság megszerzésére.
Az emlékezet állhatatossága A filozófia tárgya Az élet és a világ minden területe lehet a filozófia tárgya. Csoportosítva a legfontosabbak: - metafizika – a világegész - ontológia – a lét - logika – helyes gondolkodás - etika – helyes cselekvés - ismeretelmélet – a megismerés - esztétika – a szép - természetfilozófia - vallásfilozófia - társadalomfilozófia - kultúrfilozófia - történelemfilozófia - államfilozófia - stb. Salvador Dalí (1904-1989) Az emlékezet állhatatossága
A filozófia és szaktudományok A szaktudomány egy adott terület részleteit vizsgálja, míg a filozófia az egészre figyel, ugyanis mindig a lét egyetemes összefüggései a témája. A filozófiához legközelebb a vallás és a művészet állnak: „A filozófia, ha az élet egészét és értelmét igyekszik felfogni, vallásos szemléletté is alakulhat. Másrészt a filozófiai gondolatépítmény tökéletes formája lévén közelíthet közelíthet egy műalkotáshoz…” Hans Joachim Störig Michelangelo: A teremtés
I. Kant: A filozófia kérdései Mit lehet tudnunk? - a kérdés az emberi megismerésre vonatkozik: milyen bizonyos ismeretet szerezhetek a világról Mit kell tennünk? - a kérdés témája az emberi cselekvés: hogyan kell ésszerűen cselekednem, magam, társaim és a társadalom iránt Mit szabad remélnünk? - a kérdés az emberi hitet kutatja, amely olyan terület, amiről kevés bizo- nyosat tudunk, de választ kell keres- sünk, ha értelmet akarunk adni életünknek. Immanuel Kant (1724-1804)