Penészgomba vizsgálat levéltári iratátvételek során P. Holl Adrien Budapest Főváros Levéltára

Az állományvédelem fő feladatai: Preventív állományvédelem (Levéltárba kerülés előtt és a már levéltárban lévő iratoknál) Aktív állományvédelem (Restaurálás, konzerválás, kötészet, mikrofilmezés,digitalizálás)

Az iratanyag levéltárba kerülését megelőző preventív állományvédelem A tevékenység célja a levéltár illetékességi és gyűjtőkörébe tartozó szerveknél az irat életciklus menedzsment figyelembevételével az állományvédelmi tudatosság kialakítása. Kiemelt feladat a szervellenőrzéseken való részvétel: 1 fő restaurátor (igazodva a gyűjtőterületi osztályok munkaterveihez) Évente kb. 30-40 alkalommal a helyszínen. Egyik kiemelt feladat a (penész)fertőzöttség vizsgálata. Két éve laborvizsgálattal, helyszíni mintavétel után. (Iratátvételek előtt és irattár ellenőrzés során.)

A sugárgombák és a (penész)gombák általános jellemzői A sugárgombák és a penészgombák a mikro-organizmusok (mikroszervezetek, mikrobák) közé tartoznak. Ezek egy- vagy többsejtű, vagy sejtes szerkezet nélküli élőlények, amelyeknek többsége csak mikroszkóppal, több százszoros – több ezerszeres nagyítás mellett láthatók.

A gomba-spórák – a légáramok és a víz útján – a legnagyobb távolságokra is eljutnak. Levegőből, 15 perc alatt, agar-táptalajra hullott spórákból képződött baktérium- és gomba-telepek

(nem növény, nem állat, külön világ) Jellemzők, az élettevékenység feltételei Sugárgombák (baktériumokhoz tartoznak) (Penész)gombák (nem növény, nem állat, külön világ) - A szervezet jellemzői Egysejtű, elágazó Valódi sejtmag és szilárd sejtfal van, de klorofill nincs - A szaporodás Konidium-sejtekkel is történik Spórákkal vagy konidium- sejtekkel történik - Hifák Vannak, nagyon vékonyak Vannak, vastagabbak - Micélium Képződik a hifákból - Légköri oxigén Szükséges (Az aerob fajtáknak) szükséges - Opt. hőmérséklet 18 – 38o C 24 – 30o C - Opt. RH 65 – 80% - Opt. pH-érték 5 – 8 (enyhén savas vagy lúgos) 5,5 körül (enyhén savas)

A penészek olyan mikroszkopikus szervezetek amelyek finom fonalas bevonatot képeznek különféle szubsztrátumokon. Akkor történik penészgomba fertőzés amikor a jelenlévő penészgomba spórák aktivizálódnak, a penészgomba növekedni szaporodni kezd. Kimutatása: helyszíni mintavétel a szervlátogatás során, levegőben lévő mikrobiológiai aktivitás mérése. A minták kitenyésztése öt napig tart. Az eredmény értékelése. Vizsgálati jegyzőkönyv elkészítése.

Egy mintavételi helyszín - Biharkeresztes

Mintavétel levegőből: Ha levegő relatív páratartalma 60 % fölé emelkedik és a hőmérséklet 23 C fok körül van, akkor megnő a penészgomba aktivitás kockázata. Az iratraktárba malátakivonat agar táptalajt helyezünk ki.

Mintavételi eljárás iratanyagról:

Vertikális áramlású lamináris boksz (Hepa szűrővel)

Autokláv a kitenyésztett minták sterilizálására

Budai Központi Kerületi Bíróság raktáraiban tárolt anyag penészgomba fertőzöttség vizsgálata helyszíni mintavétellel. Vizsgálati módszer: MSZ ISO 7954:1999

Döntően Aspergillus és Penicillium nemzetségbe tartozó penészgombák fordultak elő

A minták kitenyésztése mikrobiológiai laboratóriumban történik. Ha a penészgomba hifái élők akkor a minták pozitívak, az iratanyag fertőzött. Az iratanyagot csak fertőtlenítés után lehet a levéltárba adni. A vizsgálati jegyzőkönyvet csatoljuk a szervdossziéhoz. Az iratőrző szervnek kell a hatályos jogszabályok alapján a fertőtlenítés költségét megfizetni. Eredmény: nem tapasztalati úton döntjük el az iratanyag penészgomba fertőzöttségét MSZ ISO 7954:1999 Kizárjuk annak kockázatát, hogy az emberi szervezetet is károsítsa a fertőzött iratanyag. Nem végezhet átdobozolást, rendezést a levéltáros csak az anyag fertőtlenítése után! A fertőtlenítés szükségessége nem a levéltári iratátvételnél derül ki, hanem előtte a szervlátogatásnál. Így nem a levéltárat terheli a fertőtlenítés költsége és a levéltár klimatikus raktárait nem veszélyezteti a fertőzött iratanyag bekerülése.

Köszönöm a figyelmet!