A mediáció
A mediáció szó eredeti jelentése középen állni, egyeztetni, közbejárni, közvetíteni, békéltetni 2
A mediáció kialakulásának történelmi és kulturális gyökerei Nemzetközi visszatekintés Gyökerei a bibliáig nyúlnak vissza - Pál Apostol levelében arra bíztatja a keresztényeket, hogy gyülekezeten belül oldják meg peres ügyeiket. - Máté evangéliumában arról olvashatunk, hogy Jézus törvénysértés esetére kívülálló bevonását javasolja. Az ókori Görögországban városállamok egymás közti feszültségeit más városok bevonásával igyekeztek rendezni. - Athén és Spárta konfliktusaiban is kisebb görög városok közvetítettek Kínában az egymást követő uralkodói dinasztiában a mediáció a konfliktusmegoldás egyik legfőbb eszköze volt 3
A mediáció kialakulásának történelmi és kulturális gyökerei A XIX. Században nemzetközi konfliktusok megoldásában alkalmazzák a mediációt, pl: Nagy Britannia közvetített Portugália és Brazília között 1825-ben a Vatikán Németország és Spanyolország között a Karolina-szigetek ügyében 1960-as évektől indul el az alternatív konfliktusmegoldás (AKM) mozgalom. Ma az USA számtalan államában alkalmazzák a mediációt, kötelező válás előtti felügyeleti jogok és kapcsolattartási viták eldöntésénél. A kötelezés célja a bíróságok leterheltségének csökkentése. Európán belül Nagy Britanniában alkalmazták először, majd később elterjedt Belgiumban, Németországban, Ausztriában, Franciaországban és Írországban. Norvégiában és Dániában az iskolai kortárs mediációja van elterjedőben. Új Zélandon egy speciális eljárást vezettek be, melynek címe családi csoport konferencia. Kínában, Japánban magasabb rendű gyakorlatnak tekintik, mivel úgy gondolják, hogy a békét, a harmóniát és az egyed fejlődését tudja biztosítani. 4
A mediáció magyarországi története A rendszerváltás utáni időszakra tevődik. Létrejött a Partners Hungary néven az első mediációs szervezet, illetve a Kapcsolatügyelet, majd megalakult a Munkaügyi Közvetítői Döntőbíró Szolgálat. Ezután folyamatosan alakultak szervezetek, amelyek mediációs tevékenységgel foglalkoztak. Pl: OME, Kapcsolat Alapítvány, stb. Jelenleg a működési feltételek kidolgozás alatt vannak. 5
A konfliktusok meghatározása „A konfliktus az emberek, vagy emberek csoportjai közötti versengés egy formája. Akkor lép életbe, ha két vagy több személy verseng, olyan célokért, vagy korlátozott javakért, amelyek ténylegesen vagy az ő észlelésük szerint nem érhető el mindnyájuk számára.” (Boulding) „A konfliktus olyan egyének, vagy csoportok között eszkalálódott versengés, ahol érdekek, értékek, szükségletek terültén és legalább az egyik fél szerint kapcsolatukat az határozza meg, hogy céljaik összeegyeztethetetlenek.” (Laue) A folyamat végén nyerteseket és veszteseket kapunk. 6
A konfliktusok kialakulásában megjelenő tényezők 1. Külső tényezők: változás egy közösség összetételében életstílus és értékek összeütközése lakásviszonyok az egyéni tudat erősödése a törvény és a rend gyengülése a központi és a helyi kormányzat tevékenysége 7
A konfliktusok kialakulásában megjelenő tényezők 2. Pszichológiai tényezők: területféltés elszigetelődés az általános értékek elvesztése előítélet az „ördögi ellenség” szindróma vonakodás a kommunikációtól sztereotipizálás és feltételezések 8
A konfliktus keletkezésének okai: információs eredet (információs hiány, téves információ, az információ eltérő értelmezése kapcsolatalapú (amelyet erős érzelmek, téves észlelések, kommunikációs zavarok sorozatos negatív viselkedés okozhat) strukturális alapú (melynek eredete a források egyenlőtlen elosztásában, egyenlőtlen hatalmi viszonyok) érték alapú (melyek azon alapulnak, hogy a gondolatokat és a viselkedéseket más kritériumok alapján ítélnek meg a szereplők) érdek alapú (amelynek oka az érdekek tényleges, vagy látszólagos ütközése) 9
A konfliktusok időbeni lefolyása jelzés (a konfliktus tudomásra hozatala) 2. vita (közvetlen egymás tudomására hozzák a felek az álláspontjukat) 3. polarizáció (a pozíciók, álláspontok megmerevednek) 4. szegregáció (a felek már képtelenek a közvetlen kommunikációra) destrukció (gyűlölet alapú fázis a másik rombolására törekszik) Kimerülés 10
A viták, konfliktusok típusai értékviták (filozófiai, vallási, politikai) Jogviták Érdekviták 11
A konfliktusok szintjei Belső (interpszichés) személyen belüli konfliktus Személyek közötti ( interperszonális konfliktusok) Csoportszintű konfliktusok - csoporton belüli konfliktusok - csoportok közötti konfliktusok Szervezeti és társadalmi szintű konfliktusok - szervezeten belüli konfliktusok - szervezetek közötti konfliktusok Országos nemzetközi konfliktusok 12
A konfliktus kimenetele szempontjából Destruktív érzelmileg telített helyzet , védekező blokkoló magatartást eredményez Konstruktív konfliktus enyhítik a feszültséget érdemi probléma megoldást tesznek lehetővé 13
A bővíthető erőforrások a konfliktusban A bővíthető javak dönthetik el, hogy milyen lesz a kimenetele egy-egy konfliktusnak, ha nincsenek megoldási lehetőségek, azaz bővíthető javak,akkor vesztes-vesztes, vagy győztes-vesztes játszma lesz a konfliktus kimenetele. A bővíthető javak olyan tényezők, külső javak, amelyeknek a feltárása és beemelése során lehetővé válik a veszteségek csökkentése. 14
A bővíthető javak típusai Igen sokfélék lehetnek, de bizonyos javak, pl: idő, pénz nem bővíthetőek. Pl.: a munkabérek nem emelhetőek, mert arra több forrás valóban nem áll rendelkezésre, de a vállalat tulajdonában lévő bizonyos létesítmények megosztása a munkavállalókkal, számukra többletbér kifizetésével egyenértékű. 15
Konfliktusok megoldásának lehetőségei: Jogon kívüli megoldások: az elkerülés a tárgyalás mediáció facilitálás önkényes megoldás („vérbosszú”) Jogi megoldások: döntőbíráskodás (arbitráció) a pereskedés 16
Konfliktusok megoldásának lehetőségei: Tárgyalás Jellemzője: a felek kontroll alatt tartják a végeredményt és a folyamatot. Csak az érintett felek vesznek részt. Közvetlen kommunikáció útján próbálják megoldani a vitás ügyeket. Cél: az ügyek megoldása Mediáció A felek megtartják az eredmény feletti kontrollt, de átengedik a folyamat irányítását, mert a felmerült konfliktusok miatt már nem tudnak kommunikálni egymással. Facilitálás A felek között nincsenek áthidalhatatlan ellentétek, a facilitáció nem annyira strukturált folyamat. 17
Konfliktusok megoldásának lehetőségei: Döntőbíráskodás Jellemzője: Külső személy által hozott döntés, a felek feladják a végeredmény feletti kontrollt és a folyamat vezetését. (de a folyamat struktúrájáról ők hoznak döntést) Pereskedés Külső személy által hozott döntés, a felek feladják mind a folyamat, mind az eredmény befolyásolásának lehetőségét. 18
A pozícionális és érdek alapú tárgyalás összehasonlítása PAT ÉAT Tárgyaló felek Ellenfelek Együttműködő partnerek Személyközi kapcsolatot Veszélyezteti, offenzív magatartás Megerősíti, kooperatív technikák Kapcsolat Csak a jelenre koncentrál Jövőorientált is Bizalom Nem kell Kölcsönös bizalom kialakítása szükséges Felek érdekei Kizárják egymást Egyidejűleg kielégíthetők Információk Elhallgatják Szükségletek, érdekek kölcsönös feltárása Javak Korlátozottak Bővíthetők Nyereség 0 összegű játszma, győztes-vesztes, esetleg kompromisszum Győztes-győztes Problémákhoz való hozzáállás Pozíció tartása, a másiktól engedmények kierőszakolása Minden felet kielégítő közös megoldás megtalálása Fókusz Nyereség, saját megoldás erőltetése, a harc a személyek között folyik A problémákra és azok megoldására koncentrál, a szükségletek és érdekek feltárásával, és minden félnek kielégítő közös megoldás megtalálásával Idő Rövid távon kevésbé időigényes Hosszabb időt vesz igénybe, de a megállapodás tartósságára a megelégedettség a garancia 19
A konfliktuskezelési stílusok Visszahúzódó (teknős), távol maradnak a konfliktust okozó problémától és az emberektől, akikkel összeütközésbe kerülnek Erőszakos (cápa), a győzelmet mások támadásával, lehengerlésével és megtörésével, és megfélemlítésével érik el Elsimító (plüssmaci), a kapcsolatok bírnak nagyobb jelentőséggel, elsimítják a konfliktusokat, mert félnek attól, hogy ezek ártanak a kapcsolataiknak Kompromisszumkeresők (róka), hajlandóak feláldozni saját céljaikat és kapcsolataik egy részét, azért hogy a közjó érdekében megoldást találjanak Együttműködő (bagoly) nagyra értékelik saját céljaikat, nem nyugszanak addig, amíg megoldást nem lelnek és a feszültséget és a negatív érzéseket el nem tüntetik 20
A konfliktusok megoldását akadályozó tényezők Objektív tényezők: - érdekellentétek időtényező Szubjektív tényező: - a bizalom hiánya - értékbeli különbségek - a másik fél megértésének nehézségei - a saját vagy a másik fél motívumainak tisztázatlansága csoportlélektani tényezők (csoportdinamika okozta nehézségek) 21
A fogoly dilemmái 1 Adva van 2 ember, akiket bankrablással gyanúsítanak és letartóztatnak. Elítélésükhöz azonban nincs elegendő tárgyi bizonyíték: szükség van legalább egyikük beismerő vallomására. Hogy ezt kicsikarja, a vizsgálóbíró külön-külön hívatja magához őket, és kizárva az egymással való egyezkedés minden lehetőségét, mindkettőnek a következőket mondja 22
A fogoly dilemmái 2 1.a Ha te bevallod a bankrablást, társad viszont tagad, akkor téged szabadon bocsátalak, őrá pedig 10 év börtönbüntetést szabok ki. 1.b Ha ő tesz vallomást, és te tagadsz , akkor őt bocsátom szabadon s te kapsz 10 évet. 2. Ha mindketten vallomást tesztek akkor 5-5 évet kaptok 3. Ha egyikőtök se vall, akkor a bankrablást megússzátok, de azért 1-1 évet rátok sózok valamilyen más apróbb ügy miatt. 23
Fogoly dilemmái 3 Ha bíznak egymásban, akkor az össznyereség 8 év, akkor járnak a legjobban, ha bíznak egymásban és kooperálnak. Feltételei: mindkét fél bízzon a másikban, mindkettő tudja, hogy a másik bízik benne. X – stratégia (domináns stratégia), amelyre jellemző, hogy a legkisebb veszteséggel jár, ugyanakkor a nyereség nem optimális. Az emberek ezt a stratégiát választják, mert kisebb a kockázat, még ha nem is nyernek annyit. Zéró összegű játszmák, azok a típusú játszmák, ahol a két fél egymás kárára tud nyerni. Az egyik fél nyereménye csak annyi lehet, ami a másik kára. Nem zéró jellegű játszmák, mind az egyéni, mind a közös haszon növelhető, ha együttműködnek. 24
Alternatív vitarendezési módok Olyan eljárás, melyek alternatívát nyújtanak a bírósági eljárás mellett, illetve lehetőséget nyújtanak a bírósági eljárás elkerülésére. 25
Az alternatív vitarendezés kialakulásának okai A 40-50-es években kezdődött az USA-ban, felismerték, hogy a munkajogi viták és a rendezetlen munkaügyi kapcsolatok gazdasági károkat okoznak. Ez az ok vezetett ahhoz, hogy rájöjjenek arra, hogy a versengés helyett kooperálni kell. A cél volt olyan megegyezés létrehozása, amely mindkét fél nyereségéhez vezetett. A kialakulásának középpontjában három fontos tényező jelentett szerepet: az együttműködés, a bizalomépítés, és a hosszútávú gondolkodás. Az alternatív vitarendezés gondolatát Európában is egyre nagyobb figyelem, érdeklődés követte és megindult a gyakorlati kialakítása illetve a nemzetközi jogszabályok kidolgozása. 26
A Zöld Könyv jelentősége az EU-ban Az európai bizottság 2001 áprilisában a konfliktusmegoldás módjairól szóló vitairatot adott ki. Ennek hatására 2002-ben Brüsszelben kidolgozásra került a Zöld Könyv (amely a polgári jog és a kereskedelmi jog területén alkalmazható alternatív eljárásokról szólt). A Zöld Könyv lehetőséget biztosít arról, hogy a széles nyilvánosság számára ismertté váljon az alternatív vitarendezés, ugyanakkor világos kép alakuljon ki a tagországok számára ennek jelentőségéről. A Zöld Könyvben felvetett 21 kérdés foglalkozik pl: az eljárás során született megoldás hatékonyságról, a titoktartás követelményével, a megegyezés érvényességével. Kimondja, hogy a konfliktusmegoldás alternatív módjai, mint pl: a közvetítés; lehetővé teszi a felek számára, hogy újrakezdjék a párbeszédet, annak érdekében, hogy a megoldást közösen megtalálják, ahelyett hogy a konfrontációs logikát követnék. 27
Az alternatív vitarendezés formái: egyeztetés békéltetés / közvetítés döntőbíráskodás tanácskozás mediáció moderálás Facilitálás 28
A mediáció fogalma Speciális konfliktus kezeléses módszer, melynek lényege: két fél vitájában, mindkét fél közös beleegyezésével egy semleges harmadik fél (a mediátor) jár közben „A közvetítés olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezés alapján – a vitában nem érintett harmadik személy (közvetítő) bevonása mellett – a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása.” (2002. évi LV. tv. alapján) 29
A mediáció alkalmazási területei gazdasági és munkaügyi mediáció: vállalatok közti konfliktus, munkáltató és munkavállaló közti konfliktus kisebbségi mediáció családi mediáció: gyermekelhelyezés, válás, kamaszmediáció, szülők közti közvetítés, iskolai mediáció: tanár-gyerek, gyerek-gyerek, gyerek-szülő, tanár-szülő igazságügyi mediáció: áldozat-elkövető, sértett-támadó környezeti mediáció: káros anyagok kibocsátása egészségügyi mediáció 30
A mediáció jelentősége és előnyei a konfliktusban állók döntenek ügyükben a kölcsönös előnyök elérésére törekszenek (győztes-győztes helyzet) a konfliktusok más megvilágításba kerülnek az emberi kapcsolatok javulnak olcsóbb időtakarékos a döntés közös akarat útján jön létre tehermentesedik a bíróság nincs veszteni valója a feleknek (másfaja eljárásokban is részt vehetnek) jövőre koncentrálódik 31
Az eljárás fő jellemzői a jövőorientáltság a negatívumok pozitívba fordítása az indulatok kezelése az érdekek, szükségletek feltárása a hatalmi befolyásbeli különbségek kiegyensúlyozása a kommunikáció és a kapcsolat javítása a döntés joga a felek kezében van a mediáció gyors megoldás a felek elkötelezettsége a felek elégedettsége semlegesség, pártatlanság, elfogulatlanság az eljárás önkéntessége titoktartás 32
A mediáció szakaszai előkészítő szakasz (kapcsolatfelvétel mindkét féllel külön-külön) mediáció elindítása megszakítás nélkül idő adása problémás pontok felderítése és feldolgozásának szakasza a megállapodás kidolgozása a záró megállapodás a lezárás szakasza 33
1/ Az előkészítő szakasz - igények megfogalmazása( kezdeményező fél ) - kapcsolatfelvétel a másik féllel - jelenlévők tisztázása - a mediáció titkosságának tisztázása - a mediáció helyének pontosítása - kérdések köreinek tisztázása 34
2/A mediáció elindítása A mediációs ülés kezdete: - környezet, - ültetési rend, - a mediátor bevezetője, 35
A mediáció alapfeltételei minimális racionalitás és előrelátás a felek részéről a felek számára fontos az együttműködés nincs nagy különbség a felek hatalmi pozíciójában felek nem kommunikálnak , de igénylik a vita rendezést egyik fél személyes biztonsága sem függ a vita kimenetelétől a résztvevők felkészültek arra , hogy egy pártatlan , külső fél segítségét elfogadják az idő lényeges elem a konfliktus megoldásban 36
Mely esetekben nem mediálható a konfliktus a felek részéről nincs meg az önkéntesség (pl: ha külső nyomásra vesznek részt a mediációban) 2. ha nincs a felekben minimális racionalitás, hiányzik az előrelátás a felekből, ha nem a jövőbeni együttműködés a cél, hanem az, hogy igazságszolgáltatást kapjanak ha példát akarnak statuálni ha vélt vagy valós jogsértésre akarják felhívni a figyelmet ha a feleknek nagyon erős értékrendbeli különbségeik vannak, pl: vallási, világnézeti, politikai 37
A mediátor attitűdjei Objektivitás Támogató viselkedés Ítélkezés elkerülése 38
A mediátor készségei jó összegző készség kapcsolatteremtő készség határozottság segítőkészség problémamegoldó készség konfliktuskezelő készség jó előadókészség a mediációs folyamat vezetésének készsége 39
A mediátor erényei a helyzet és az emberek megértése hitelesség tudatosság rugalmasság kiegyensúlyozottság elemzőkészség kreativitás elkötelezettség az egyenlő feltételek mellett határozottság 40
Mediációs technikák egyszemélyes mediáció (direkt mediáció) páros mediáció ingázó (sétáló) mediáció 41
Egyszemélyes, vagy direkt mediáció a metakommunikatív jelek azonnal észlelhetők, ami pozitívan és negatívan is hathat, előrelendítheti, illetve akadályozhatja a folyamatot az érzelmek, indulatok jobban a felszínre törnek, ez esetleg segítheti a feldolgozásukat, de véget is vethetnek a vitának a felektől nagyobb türelmet igényel a megszakítás nélküli időben végighallgatni a másikat a meghallgatott félnek jólesik a meghallgatottság ténye, megkönnyebbül a felek kommunikációja javulhat és később is tudják alkalmazni ezt a fajta problémamegoldást előfordulhat, hogy a múlt történései nagyobb hangsúlyt kapnak, mint a megoldásra törekvés, illetve a jövőre való koncentrálás, ez nehezíti a mediátor feladatát 42
Sétáló mediáció Tulajdonképpen a caucusok sorozatát jelenti, vagyis, hogy a két (vagy több) tárgyaló féllel csak külön tárgyalásokat folytat a mediátor. A két fél nem találkozik személyesen. Következményei lehetnek: A felek által elmondottak a mediátor értelmezésében jutnak a másik tudomására Mindkét fél elveszíti a hallgatóság érzésének megnyugtató hatását Nem javul a felek közötti kommunikáció, ami a későbbi kapcsolatok szempontjából nagy hátrány A rögzült álláspontok nehezebben változtathatóak Az ötletroham akadályozott, hiányzik belőle a spontaneitás Egymás ötleteiből nem tudnak meríteni Személytelen a tárgyalás A mediátor számára sokkal fárasztóbb A megállapodás megfogalmazásakor sokszor utólag hoznak be újabb problémát, amivel felboríthatják az egyezséget A testbeszéd, metakommunikatív jelzések ösztönző hatása kimarad Az érzelmek nem szabadulnak el, viszont ennek következtében feldolgozatlanok maradnak A felek gyakran megpróbálják tanácsadói szerepbe hozni a mediátort A folyamat irányítása bizonyos szempontból egyszerűbb a mediátor számára 43
Med-arb eljárás A mediáció és az arbitráció közötti átmenet. Az arbitrátor átmenetileg egy kicsit visszavonul, hogy a felek közötti beszélgetést elősegítse. rájuk kényszeríti a tárgyalást, de közben figyel az arbitrátor háttérbe szorul teljesen és hagyja, hogy a felek egymás közt egyezkedjenek ezt követően az arbitrátor visszaveszi a folyamat irányítását és arbitrációt folytat. 44