Magyarország modernkori gazdaság- és társadalomtörténete Készítette: Szávai Ferenc egyetemi tanár BCE

Tartalom:. I. Bevezető fogalmak, a gazdaságtörténet és Tartalom: I. Bevezető fogalmak, a gazdaságtörténet és társadalomtörténet, mint tudomány II. Európa és a világ, nemzetközi háttér III. Magyarország a Habsburg Birodalomban IV. Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése V. Hadigazdaság az első világháborúban VI. Magyarország gazdasága a két világháború között VII. Magyarország gazdasága a két világháború között Hadigazdaság a második világháborúban VIII. Gazdaság és társadalom a második világháború után a rendszerváltásig

I. Bevezető fogalmak, a gazdaságtörténet és I. Bevezető fogalmak, a gazdaságtörténet és társadalomtörténet, mint tudomány 1. Gazdaságtörténeti fogalmak 2. A társadalomtörténet 3. A hagyományos gazdaság főbb jellemzői 4. Nyugati hűbéri rendszer, magyar familiaritás

II. Európa és a világ, nemzetközi háttér Népesség, agrotechnika Ipar, új technológiai eljárások - Acélgyártás - Olajtermelés - Németország szerepe 3. Városiasodás. Kolonizáció 4. Globális rendszerek 5. Anglia a „világ ipari műhelye” - Infrastruktúra (a fejlődés belső kerete) - Gyarmatpolitika (a fejlődés külső kerete)

III. Magyarország a Habsburg birodalomban Előzmények Magyarország részvétele a birodalom fenntartásában A Habsburgok gazdaságfejlesztő tevékenysége A jobbágyfelszabadítás és hatása Az abszolutisztikus rendszer gazdaságpolitikája A forradalom után

IV. Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése 1 IV. Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése 1. A dualizmus rendszere 2. Gazdaságpolitika 3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás 4. Közlekedés, infrastruktúra, piac 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem 6. Településszerkezet 7. Polgárosodás és modernizáció 8. A fejlődés mérlege

V. Magyarország gazdasága a két világháború között 1 V. Magyarország gazdasága a két világháború között 1. Magyarország az első világháborúban - Hadigazdaság 2. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása 3. Trianon gazdasági hatása 4. Gazdasági stabilizáció 5. Világgazdasági válság 6. Állami beavatkozás – A német befolyás 7. Hadigazdaság, fegyverkezés és ennek gazdasági következményei

VI. Gazdaság és társadalom a második világháború után a rendszerváltásig 1. A háborútól a tervutasításos rendszerig 2. A tervutasításos rendszer kialakítása 3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei 4. A gazdaság 1956-1972 között 5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig 6. A társadalom szerkezete

Bevezető: gazdaság- és társadalomtörténeti fogalmak

1. Gazdaságtörténeti fogalmak 2. A társadalomtörténet 3 1. Gazdaságtörténeti fogalmak 2. A társadalomtörténet 3. A hagyományos gazdaság főbb jellemzői 4. Nyugati hűbéri rendszer, magyar familiaritás

1. Termelési tényezők - föld - munkaerő - tőke - vállalkozás (humán tőke) – Ezek kombinációját irányító szakember

Gazdaság mint a gazdaságtörténet kutatásának tárgya - Mikrogazdaság: 1 Gazdaság mint a gazdaságtörténet kutatásának tárgya - Mikrogazdaság: 1. Háztartások, 2. Vállalkozások - Makrogazdaság: 1. Népesedés, 2. Növekedés, 3. Gazdasági szerkezet, 4. Fogyasztás, 5. Összgazdaság, 6. A jövedelem elosztása - Politikai hatások: 1. Gazdasági törvényhozás és rendszabályozás, 2. Gazdaságpolitika, 3. Nemzetközi kapcsolatok

A gazdaságtörténet fejlődése, részterületei - Több mint százéves múltra tekint vissza - Részterületei: Agrártörténet, vállalkozástörténet, banktörténet, demográfia, nemzetközi gazdasági kapcsolatok

A gazdaságtörténet régi és új fogalmai, részterületei - A történeti tér-idő folytonosság vagy kölcsönösség - A termelés bővítésének adott és szükséges faktorai - gazdasági, földrajzi adottságok - Történeti demográfia - Történeti földrajz (növekedés, városiasodás, gazdasági szerkezet, demográfia) - Gazdasági fejlődés - Absztrakciók

Modernizáció, gazdasági növekedés - Modernizáció (folyamat) – a társadalmi és gazdasági eredményesség folyamatos bővítésére irányuló rendszerszerű törekvés, magas erőforrás igényű (Feltételez gazdasági növekedést és szerkezetváltást) - Gazdasági növekedés:Az adott társadalom által produkált összes javak és szolgáltatások előállításában mutatkozó tartósan emelkedő tendencia (növekedéselméletek – szakaszos, illetve elmaradottsági elmélet).

Termelés, termelékenység, gazdasági szerkezet - A termelés az a folyamat, amely a népesség által igényelt javak és szolgáltatások céljából egyesíti a termelési - A termelékenység a termelési folyamat hasznos hozama - A gazdasági szerkezet = a különböző gazdasági szektorok, primer, szekunder és tercier néven ismert három fő szektor közötti viszonyt értjük

2. A társadalomtörténet Egy adott társadalom jellemzésének lehetősége: - Foglalkoztatottsági szerkezet „tengely” - Vagyon - A fenti kettő kombinációjából fakadó tekintély - mentalitás Fontos kutatási területe: mobilitás, etnikai összetétel

3. A hagyományos gazdaság főbb jellemzői - Magas halálozási és magas születési arányszámok 40‰ - demográfiai fékek (háborúk, járványok és éhínségek) - A primer szektor túlsúlya a foglalkoztatottságban - A termelés önellátó - A mezőgazdasági hozam kevés - Magas analfabétizmus - A gazdasági növekedés szerény, mérési lehetőség: jólét - A hatalomgyakorlás autokratikus

4. A nyugati hűbéri rendszer, magyar familiaritás - Római előzmények, frank jellegzetességek - Hűbérbirtokok, hadszervezet - Precaria, beneficium, commendatio, immunitás - Az úr és paraszt viszony - Birtokadományok, telepítések - A nemesi vármegye születése Az Anjou-kori gazdaság eredményei - A jobbágyok terhei - Hunyadi Mátyás reformjai