MAGYARORSZÁG FÖLDTANA ÉS TERMÉSZETFÖLDRAJZA KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc A BSc megnevezéséből ha nem közös a tárgy az aktuálisat kell meghagyni. Valamennyi beszúrt objektum (képlet, hang, video stb, a ppt-vel azonos könyvtarban legyen. Eloadasok anyagat kulon konyvtarban kerjuk elhelyezeni. Konyvtarnev: Fokonyvtar: targynev; alkonyvtar:Kornyg_Termv _eloadas_szama ; Fajl neve :TARGYNEV_Kornyg_Termv_BSC_Eloadas_gyakorlat_szama_ppt

A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI MAGYARORSZÁGON I. Magyarország nagyszerkezeti egységei Proterozoikum ősföldrajza és képződményei Paleozoikum ősföldrajza és képződményei Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban. A bemutatott képek forrásai: 1, 2, 4, 10: Pannon Enciklopédia 3, 5, 8, 11, 12, 13: internet 6: Fülöp J. 7, 9: Szegedi Tudományegyetem oktatási segédlet HEFOP 3.3.1.

1. Magyarország nagyszerkezeti egységei Tisza-Dácia lemeztömb – Európai helyzetben volt a földtörténet során ALCAPA lemeztömb (Alpok-Kárpátok-Pannon) – Afrikai helyzet Közép-Magyarországi főszerkezeti vonal (Zágráb-Kulcs-Hernád vonal) választja el őket A két terület a kréta-paleogén-alsó-miocén folyamán került egymás mellé (Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása)!!!! Magyarország szerkezeti egységeinek rendszere HEFOP 3.3.1.

Magyarország nagyszerkezeti egységei HEFOP 3.3.1.

2. A PROTEROZOIKUM ŐSFÖLDRAJZA (2,5 md- 590 millió év) Képződmények: Fúrásban: Tiszai szerkezeti egység medencealjzatában Dél-Dunántúl aljzata – Mórágyi migmatit komplexum Alföld medencealjzata – metamorf kőzetek Közép-alföldi migmatit komplexum Békési kristályospala komplexum Felszínen: Mórágyi gránit kb. 1,1 milliárd éves (Mórágyi dombság). Vilyvitányi-rög (Zempléni-szigethegység) területén kb. 950 millió éves csillámpala található. A Soproni– és Fertőrákosi Metamorfit összlet kiinduló képződményei is visszanyúlhatnak a proterozoikumba. HEFOP 3.3.1.

3. A PALEOZOIKUM ŐSFÖLDRAJZA (580-240m) Paleozoikum eleje: Gondwana egységes kontinens Kanadai, Balti, Angara pajzs különálló kontinens Kambrium – Ős-Thetys kinyílása, tengeri üledékes kőzetek a Tiszai egység területén Ausztroalpi és Pelsoi egység – kontinentális eredetű törmelékes kőzetek A paleozoikum végére a kontinensek egy óriási kontinensben a Pangeában egyesültek, amelyet a Panthalassa ősóceán vett körül. A kontinensek elhelyezkedése a devon elején HEFOP 3.3.1.

Az óidőben két jelentős hegységképződés zajlott: 1. Kaledóniai-hegységképződés (ordovícium – szilur – devon időszakban, kb. 500-350 millió éve) Kanadai és Balti-pajzs között a Kaledón-óceán bezáródásával jött létre. Maradványaik ma Skandinávia nyugati részén, Skóciában, Észak-Írországban, Kelet-Grönlandon és az Appalacheache É-i részén figyelhetők meg. 2. Variszkuszi-hegységképződés (karbon – perm időszakban, kb. 400-230 millió éve) Ütközött Laurázsia és Gondwana. Tagjai a variszcidák. Maradványaik: az Appalache déli része, Dél-Anglia, Francia-, és Német-középhegység, a Cseh-medence peremhegységei, a Lengyel-középhegység, a Rodope és az Ural. Magyarországon: Velencei-hg. HEFOP 3.3.1.

Képződmények - ópaleozoikum Ordovicium (500-425 millió év) Szárhegyi aleurolitpala (Balaton-felvidék). Magyarország legrégebbi életmaradványait tartalmazza (Acritarchák-barázdásmoszat) Balatonfőkajár - kvarcfillit Upponyi-hg.: Tapolcsányi formáció (homokkő) Alföld kristályos aljzatában is találhatók ópaleozoos képződmények. A Soproni-hegység kristályos palaösszletének eredeti kőzetanyaga az ópaleozoikumban halmozódhatott fel. HEFOP 3.3.1.

Az Ős-Thetys tengeri üledékei jellemzőek ebben az időszakban. Szilúr (425-405 millió év): Lovasi fillit – gyengén metamorfizált palák Upponyi-hg.: agyag és kovapala Rába menti Metamorfit összlet képződményei (fillit) Devon (405-365 millió év): Az Ős-Thetys tengeri üledékei jellemzőek ebben az időszakban. Szendrői-hg, Upponyi-hg: mészkövek (pl. Rakacai-márvány) Kaledón hg. képződés hatása: Soproni-hg - csillámpalák Balaton-felvidék Karbonátos kőzetek (pl. Polgárdi mészkő, Kékkúti mészkő) Palák Devon mészkőrögök az Upponyi-hegységben HEFOP 3.3.1.

Ősföldrajz – újaleozoikum (karbon-perm) Kialakul az egységes Pangea a perm végére! Variszkuszi-hegységrendszer kialakulása! Velencei-hg A kontinensek elhelyezkedése és az egységes Pangea a permben HEFOP 3.3.1.

Tiszai szerkezetei egység kristályos palái Hatásai: A proterozoikum végén és ópaleozoikumban képződött üledékes kőzeteink metamorfózist szenvedtek Soproni-hegység Tiszai szerkezetei egység kristályos palái Gránitosodás – pl. Velencei-hg, Mórágyi-dombság Kiemelkedés, lepusztulás szerkezetátalakulás (szinklinálisok, antiklinálisok). Kialakult a Tiszai szerkezeti egység ÉK-DNy-i irányú pásztás elrendeződése is. HEFOP 3.3.1. Magyarország aljzatának szerkezeti felépítése

Karbon (365-290 millió év) Bükk és a Szendrő- Upponyi-hegység: tengeri üledékek rakódtak le (mészkő, agyagpala). gránit: Velencei-hg, Mórágyi-dombság Csillámpala: Soproni-hegység. Magyarország nagyszerkezeti egységeinek elhelyezkedése a karbonban Gránit tömbök a Velencei-hegységben HEFOP 3.3.1.

Perm (290-250 millió év) Folytatódott a Variszkuszi-hegységrendszer lepusztulása félsivatagi környezetben. Magyarország szerkezeti egységei a perm végén az Egyenlítő és a Ráktérítő között helyezkedhettek el. A Magyar-középhegységi nagyszerkezeti egység Ny-i részén (Dunántúli-khg) részben szárazföldi, részben pedig sekélytengeri és lagunáris üledékképződés folyt, K-i részét (Bükk) pedig szintén sekélytenger borította. A Tiszai nagyszerkezeti egység teljes egészében szárazulat volt. Magyarország nagyszerkezeti egységeinek elhelyezkedése a permben HEFOP 3.3.1.

Képződmények – Pelsoi egység A perm rétegsor hiányos, csak felső perm ismert. A kezdeti szárazföldi üledékképződést a fokozatos transzgresszió folytán lassan tengeri szedimentáció váltja. A Bükkben karbonnál régebbi képződmények nem ismertek. Szárazföldi képződmények: Vörös homokkő – Balaton-felvidék Permi vörös homokkő kibukkanása a Balaton-felvidéken HEFOP 3.3.1.

Lagunáris-sekélytengeri üledékek: dolomit, anhidrit, gipsz – Balaton-felvidék, anhidrit: Perkupa (Aggtelek-Rudabányai-hg) Nagyvisnyói Mészkő (Bükk), mely jelentős ősmaradvány anyaggal bír Pl.: Trilobiták, Brachiopodák, Crinoideák, stb. Ősmaradvány (Crinoidea-tengeri liliom) Ősmaradvány (Trilobita- háromkaréjos ősrák) HEFOP 3.3.1.

Képződmények: Tiszai Egység Az egység területéről a karbontól kezdődően egészen a középső-triászig szárazföldi, folyóvízi, tavi fáciesek voltak. A karbon összletekben is megtaláljuk a nyomát az időszak nagy kőszénképződésének (Tésenyi Homokkő) Mecsek: Kővágószőlősi Homokkő. Ez tartalmazza az uránérc tartalmú „zöldhomokkő rétegtagot” A felhagyott uránbánya rekultivált meddőhányója Pécs mellett HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA A mélyfúrások adatai alapján a kutatók megállapították, hogy a Kárpát-medence medencealjzata ÉK-DNY-i irányú pásztás elrendeződést mutat, különböző korú és eredetű, részben gyűrt szerkezetű kőzetsávokból áll. A Kárpát-medence szerkezetének magyarázata a lemeztektonika elméletével: A medence két nagy lemeztöredékből állt össze (Tiszai egység és Alcapa egység, amelyeket a Közép-magyarországi főszerkezeti vonal választja el), amelyek az Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása során (kréta-paleogén alsó-miocén) kerültek egymás közelébe, és körülbelüli mai helyére. Magyarország szinte mindegyik szerkezeti egységében találhatók nagyon idős metamorf kőzetek, de pontos besorolásuk nehéz. A kárpát-pannon térségben bizonyíthatóan megvannak a prekambriumot záró bajkáli, az ordovícium eleji ókaledóniai, valamint a devonban kezdődő és az újaleozoikumba átvezető variszkuszi hegységképződés emlékei. Így elmondható, hogy e metamorf kőzetek kiinduló képződményeinek keletkezése akár a proterozoikumba is visszanyúlhat. A paleozoos képződmények már jelentősebb számban és nagyobb területen fordulnak elő Magyarország területén. A legrégebbi életmaradványokat (barázdás moszat) a Szárhegyi aleurolitpala (Balaton-felvidék) tartalmazza. HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS/GYAKORLAT ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Milyen nagy szerkezeti egységekből épül fel a Magyarország aljzata? Jellemezze az ópaleozoikum (ordovicium, szilúr, devon) ősföldrajzi viszonyait és sorolja fel a legfontosabb képződményeket! Jellemezze az újpaleozoikum (karbon, perm) ősföldrajzi viszonyait és sorolja fel a legfontosabb képződményeket! HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai Szakirodalom: Fülöp J. (1989) Bevezetés Magyarország geológiájába. Akadémiai Kiadó. Budapest. 246 p Csontos L., Majoros Gy., Péró Cs., Vörös A. által írt fejezetek in. Pannon enciklopédia – Magyarország földje. (1997) szerk. Karátson D., Kertek 2000 Kiadó, 508 p. Gyarmati P. (2005) Magyarország földtana. Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen. 76 p. Császár G. (2005) Magyarország és környezetének regionális földtana I. Paleozoikum-paleogén. Egyetemi tankönyv. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 328 p. Egyéb források: Molnár B. (1984) A Föld és az élet fejlődése. Nemzeti Tankönykiadó, Bp. 360 p. Juhász Á. (1983): Évmilliók emlékei. Gondolat Kiadó. Bp. 512 p. További ismeretszerzést szolgáló források: Báldi Tamás: Egy geológus barangolásai Magyarországon A források citációs formája: Szerző (évszám): publikáció címe. megjelenés helye. Kiadó. Evf. Szam. Oldalszám Honlapok URL címe HEFOP 3.3.1.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS/GYAKORLAT CÍME Több előadást átfogó oktatási téma előadássorozatának címei: Magyarország földtörténete Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: mezozoikum, kainozoikum, pleisztocén Több összefüggő előadás vagy gyakorlat esetében az egymásra épülést itt lehet megadni. Itt kell megadni ha a következő előadás vagy gyakorlat megértéséhez milyen más tárgyak ismeretére van szükség. Előadás anyagát készítették: Dr. Nyizsalovszki Rita HEFOP 3.3.1.