A földtörténet évmilliárdjai nyomában I.

Az előadások a következő témára: "A földtörténet évmilliárdjai nyomában I."— Előadás másolata:

1 A földtörténet évmilliárdjai nyomában I.
(tk. 76 –82. oldal) FÖLDRAJZ

2 Előzmények Kb. 15 milliárd éve: a Világegyetem keletkezése (Forró Univerzum hipotézis = ősrobbanás = Nagy Bumm = Big Bang elmélet) 4,6 milliárd éve: a Naprendszer kialakulása (Hoyle elmélete)

3 A Föld keletkezése és kora
Az ősnap körül forgó gáz és porfelhőből képződött. Meteorütközések – tömege, hőmérséklete nőtt – izzó állapotba került – gömbhéjak kialakulása. Lehűlés – létrejön az ősi kéreg kb. 4,6 milliárd éve.

4 A földtörténet korbeosztása
Idő: ős-, elő-, ó-, közép-, és újidő. Időszak (kréta) Kor (eocén) Korszak (jégkorszak)

5 Ősidő (Archaikum): 4600 - 2600 millió évvel ezelőtt
A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán kialakulása. Őslégkör A hőmérséklet csökkenésével megszilárdult a földfelszín. Amikor a hőmérséklet 100 oC alá süllyedt, a vízgőz lecsapódásával kialakult az ősóceán. Az őslégkör ún. redukáló légkör volt: oxigént nem tartalmazott, fő összetevői: ammónia, metán, vízgőz, széndioxid. Az első, még felismerhető hegységképződési időszak (Katarchai).

6

7 Az élet fejlődése: 3,5 milliárd éve alakult ki az élet. Az ősi kontinensek partszegélyi vizeiben. Ősi prokariotákat, baktériumokat 3,3 milliárd éves kőzetekben találtak. 3 milliárd éve az első fotoszintetizáló élőlények, a kékmoszatok  a légkör oxigéntartalmának kialakulása.

8 kékmoszat

9 II. Előidő (Proterozoikum): 2600-570 millió évvel ezelőtt
Éghajlat: Általában meleg, de legalább négy jégkorszak nyomai fedezhetők fel: 2300 millió, 1200 millió, 900 millió, 700 millió évvel ezelőtt.

10 Földfelszín alakulása:
Több hegységképződés  lepusztultak  létrejöttek az ősmasszívumok (pajzsok). Az előidő végére négy őskontinens alakult ki: 1. Észak-amerikai tábla (Laurencia) 2. Kelet-európai tábla (Fennoszarmácia) 3. Szibériai tábla  - Angara pajzs 4. Gondwana  - az ősi Dél-Amerika, Afrika, Arábia, India, Ausztrália és Antarktisz.

11 Az élővilág fejlődése:
kb. 1 milliárd évvel ezelőtt eukarióták megjelenése az óceánokban. Nem sokkal később a többsejtűek is megjelentek. Az előidő leggazdagabb élővilágmaradványa az Ediacara-fauna (Ausztrália). Kora millió év. Főleg csalánozók, gyűrűsférgek és ízeltlábúak alkotják.

12 III. Óidő (Paleozoikum): 570-235 millió évvel ezelőtt
Tagolása: 6 időszak kambrium, ordovicium, szilur, devon, karbon, perm.

13 Éghajlat: Élővilág  O2 szint nő a légkörben  kialakul az ózonréteg. Az éghajlat változatos. A karbonban a trópusi éghajlat  kőszénképződés.

14 A földfelszín alakulása: Két jelentős hegységképződés zajlott. 1
A földfelszín alakulása: Két jelentős hegységképződés zajlott Kaledóniai-hegységképződés (ordovicium - szilur - devon időszakban, kb millió éve) Maradványaik ma Skandinávia nyugati részén, Skóciában, Észak-Írországban, Kelet-Grönlandon és az Appalache északi részén figyelhetők meg. A kaledóniai hegységképződés erősen lepusztult felszínű maradványai Nyugat-Norvégiában

15 2. Variszkuszi- (Herziniai) hegységképződés (karbon - perm időszakban, kb millió éve) A variszkuszi hegységképződés során két ütközés zajlott le, közel egyidőben: a. Laurencia-Fennoszarmácia-Angara ütközésével kialakult Laurázsia. b. Laurázsia és Gondwana ütközésével pedig kialakult az egyéges szuperkontinens, a Pangea, körülötte az egyéges óceán, a Panthalassa.

16 Pangea és Panthalassa

17 Az élővilág fejlődése:
kambrium: kialakultak a moszattörzsek és a gerinctelen állatok törzsei trilobiták (háromkaréjú ősrákok).

18 * ordovicium: a zátonyképző korallok elterjedése;
* szilur: első szárazföldi növények; * devon: a szárazföld meghódítása ősharasztok és az ízeltlábúak által. Megjelentek a halak.

19 karbon: az északi félgömbön mocsárerdők főleg fatermetű harasztokból  kőszén. A kétéltűek elterjedése.

20 Az óidő végén az állatvilág kb. 50%-a kihalt.
perm: a nyitvatermők és a hüllők elterjedése. Az óidő végén az állatvilág kb. 50%-a kihalt.

21 A földtörténet évmilliárdjai nyomában II.
(tk. 83 –87. oldal) FÖLDRAJZ

22 IV. Középidő (Mezozoikum): 235-65 millió évvel ezelőtt
Tagolása: 3 időszak: triász, jura, kréta. Éghajlat: Meleg, jégkorszak nem volt.

23 A földfelszín alakulása: A triász elején még egységes Pangea elkezd feldarabolódni, a szétválás a jura és a kréta időszakban a legintenzívebb. A folyamat során megkezdődik a ma ismert kontinensek elkülönülése.

24

25 triász: nyugodt időszak, tengeri üledékképződés;
jura: a Pacifikus-hegységrendszer kialakulásának kezdete (a Csendes-óceáni - Pacifikus - lemez ütközése Amerikával és Ázsiával); kréta: az Eurázsiai-hegységrendszer kialakulásának kezdete (Eurázsia ütközése Afrikával, a köztük húzódó Tethys bezáródása és üledékének felgyűrődése). A Pacifikus- és Eurázsiai-hegységrendszer kialakulásának folyamata máig tart.

26 Az élővilág fejlődése:
növények: a nyitvatermők (fenyők) virágkora (jura időszak), a zárvatermők megjelenése és elterjedésének kezdete (kréta időszak); állatok: a gerinctelenek közül jellemzőek az egysejtű likacsoshéjúak (Foraminiferák), a puhatestűek (csigák, kagylók, ammonitesek), ízeltlábúak (rákok, rovarok). A gerincesek közül a kétéltűek virágkora a triászban, a hüllőké pedig a jura és kréta időszakban volt. A madarak (Archeopterix=ősmadár) a jura időszakban, az emlősök a triász és jura időszak határán jelentek meg. A középidő végén az állatvilág jelentős része kihalt.

27 V. ÚJIDŐ (Kainozoikum) 65 millió évvel ezelőttől máig
HARMADIDŐSZAK (tercier) 65-2,5 millió évvel ezelőtt: Tagolása: 5 kor: paleocén, eocén, oligocén, miocén, pliocén. Éghajlat: Lehűlés és felmelegedés váltakozása.

28 A földfelszín alakulása:
A lemezmozgások folytatódtak  a kontinensek nagyjából mai helyükre kerültek. Pacifikus- és Eurázsiai-hegységrendszer kialakulásának fő időszaka.

29 HEGYSÉGRENDSZEREK Kaledóniai – hegységrendszer
Variszkuszi - hegységrendszer

30 HEGYSÉGRENDSZEREK Pacifikus – hegységrendszer
Eurázsiai - hegységrendszer

31 Az élővilág fejlődése: * zárvatermők elterjedése;
* emlősök elterjedése (adaptív radiációja).

32 (kvarter) 2,5 millió évvel ezelőttől máig
b) NEGYEDIDŐSZAK (kvarter) 2,5 millió évvel ezelőttől máig Tagolása: 2 kor: pleisztocén, holocén

33 Éghajlat: Pleisztocén eljegesedés az északi félgömbön. Okai elsősorban Földön kívüli, csillagászati eredetűek: pl. a Föld pályájának módosulása. A jégtakaró vastagsága méter. A jégtakaró Európában az Alpok - Kárpátok vonaláig), Észak-Amerikában pedig kb. az északi szélesség 40°-áig húzódott. A pleisztocén korban több hidegebb (glaciális=jégkorszak) és enyhébb (interglaciális=jégkorszakköz) időszak különböztethető meg. A jégtakaróval határos, de jéggel nem borított térségek éghajlatát, felszínformáló erőit és élővilágát a jégtakaró erősen befolyásolta, ezek a jégkörnyéki=periglaciális területek (pl. Magyarország). A jégkorszak idején csökkent a tengerek vízszintje, mert a víz jelentős része fagyott állapotban volt. Az utolsó jégkorszak kb. 10 ezer éve ért véget, azóta a jégtakaró visszahúzódott a mai helyére. A holocén korban általános felmelegedés tapasztalható (interglaciálisnak is tekinthető).

34 A földfelszín alakulása: A pleisztocénben a jégtakaró és a gleccserek pusztító és építő munkája.
A periglaciális területeken lösz képződött. A holocén legfontosabb felszínformáló erői a folyóvizek.

35 A jég felszínalakító hatásai
Mozgásának következtében lecsiszolja a felszínt, tómedencéket mélyít. Két típusát különböztetjük meg: • Belföldi jégtakaró • Magashegységi jégtakaró (gleccser)

36 Belföldi jégtakaró A jégtakaró lecsiszolja a felszínt a lecsiszolt anyagot, amit a jég szállít morénának nevezzük. A csiszolás következtében tómedencék jöttek létre (sziklamedencés tavak) Pl. Finn-tóvidék.

37 Holtjégtavak

38 Magashegységi jégtakaró
A felszínformálás hasonló az előbbihez. A számtalan felszínforma közül, amit létrehoz két érdekes formát említek meg: gleccser.a jég mozgásának következtében létrejövő U alakú völgy. fjord: V alakú völgy melyet szintén a magashegységi jégtakaró hoz létre de itt a vügy mélyébe benyomul a tengervíz

39 Gleccser

40 Gleccservölgy

41 fjord

42 A folyóvíz pusztító munkája
A folyó mélyítő munkája (bevágódása) során általában V-alakú folyóvölgy keletkezik. Ha a völgy fala meredekebb, akkor szurdokról vagy hasadékvölgyről beszélünk. Száraz területeken ezeket kanyonnak hívják. Ha a folyó kemény kőzetekről puhább kőzetekre folyik át, akkor vízesés keletkezik.

43 folyóvölgy

44 szurdok

45 kanyon

46 A folyóvíz építő munkája
A hegyekből kilépő, lelassuló folyó a hegyek lábánál hordalékkúpot, kisebb vízfolyás törmelékkúpot épít. A mederben kavicsból és durva homokból a folyás irányába vándorló zátonyok épülnek. A növekvő és szélesedő zátonyok a folyót ágakra osztják, később mederváltoztatásra is kényszeríthetik. A gyakran változtatott medrek folyamatos feltöltése során jönnek létre a feltöltött folyami síkságok.

47 Feltöltött síkság

48 és sikeres vizsgákat kívánok!
Jó tanulást és sikeres vizsgákat kívánok!