Az IKT más képességekre gyakorolt hatása az alsó tagozaton

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
AZ EPICT TANÁRTOVÁBBKÉPZÉS HATÁSVIZSGÁLATA IKT-METRIA FELVÉTELEK ALAPJÁN Az IKT-metria mérőeszköz.
Advertisements

HIPOTÉZIS A képzésben és oktatásban megjelent alábbi három fogalom paradigmaváltást okozott:  Flexible Learning  Distance Education  Open Learning Thomas.
Digitális kompetenciák a pedagógusképzésben Jelli János Apor Vilmos Katolikus Főiskola (HU) Námesztovszki Zsolt Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző.
Az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete a tagjai által önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező, közhasznú szervezetként működő jogi.
Tisztelt Látogatóink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni az általános iskolában megvalósuló új tanulásszervezési eljárásokról és azok tartalmáról a TÁMOP.
TÁMOP / „Munkába lépés” A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP.
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben.
LKG–HEFOP Szakmai Nap, / Kompetensek leszünk!? Bánhegyesi Zoltán Leövey Klára Gimnázium
2.3 alszekció: Korszerű kommunikációs és információs eszközök alkalmazása az oktatásban Kárpáti Andrea, ELTE TTK
E URÓPAI P EDAGÓGIAI IKT J OGOSÍTVÁNY EPICT tanfolyam a Calibrate projektben Kárpáti
Könyvtárhasználati verseny
Tehetséges tanulóink szakkörökön, a több éve működő tehetséggondozó műhelyekben (természettudományos, környezetvédelmi), valamint a különböző szintű.
A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a Katedra Informatikai és Művészeti Szakközépiskolában HEFOP / /1.0.
Estefánné Varga Magdolna projektmenedzser, dékán Kutatás-fejlesztés az EKF-en a kompetencia alapú tanárképzés támogatására A HEFOP projekt VII. Nevelésügyi.
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
DIGITÁLIS TANESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA AZ OKTATÁSBAN
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
Kulcskompetenciák Európai Bizottság 2005
Az iskolai könyvtárhasználat hazai innovatív példái
ISKOLÁK Az iskolai oktatásban 48 olyan intézmény vesz részt, ahol a komi- permják nyelvet anyanyelvként lehet tanulni. Ez 38,1%-a az iskolák összes számának.
Informatika matematika speciális tagozat - tematika évfolyam -
ISKOLAI MENTOR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
TÁMOP /1/B A kompetencia-alapú pedagógusképzés regionális szervezeti, tartalmi és módszertani fejlesztése Tájékoztatás az 1. pécsi konzultáció.
Előadó: Komjáthy Zoltán Oktatási Hivatal
e-Learning a tanárképzésben
Világ – Nyelv, az idegennyelv-tudás fejlesztésének kormányprogramja. FPN Budapest, 2004.
Info-kommunikációs Technológia Nedeczky Veronika Sulinet
A nevelési-oktatási program előzményei
TÁMOP szakmai támogatás Educatio Nonprofit Kft
„A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét.
Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium
REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSI FÓRUM
Az IKT-metria mérőeszköz
Falus Iván 7. Nevelésügyi Kongresszus Budapest Augusztus 26.
Bevezetés a tanítás és tanulás társadalmi összefüggéseibe Baráth Tibor SZTE Neveléstudományi Tanszék Közoktatási Vezetőképző Intézet Baráth Tibor SZTE.
IKT alapfogalmak, IKT-val támogatott módszerek
IKT struktúra.
A KEZDŐ KÉPZÉSI SZAKASZ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS LEHETŐSÉGEI Dr. Csonka Csabáné 2007.
Kompetensek lettünk? június 27..
LKG és a KIT, LKG és a KIT Bánhegyesi Zoltán.
A zene transzfer hatása a roma gyermekek tehetséggondozásában
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
Kis és nagy iskolák HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ
A Varga Tamás Általános Iskola és az SZTE Neveléstudományi Intézet együttműködése a TAMOP pályázat keretében Fejes József Balázs
IKT ÉS ISKOLAFEJLESZTÉS eLEMÉR Projektkonferencia –2010. okt. 21. Leövey Gimnázium, Budapest.
Tanári kompetenciák október 6. Caroline Kearney
II. Calderoni Kompetencia Kerekasztal Konferencia
1 Egy HEFOP projekt tapasztalatai Farkas András február 26. Digitális tanulási környezet alkalmazása az informatikai kompetenciák.
Debreceni Egyetem Kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése a Hajdú-Bihar megyei pedagógusképzésben. HEFOP / /1.0.
A szövegértés-szövegalkotás programcsomag jellemzői
Konferencia a digitális tananyagok alkalmazóinak és fejlesztőinek
A HEFOP PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI A GYAKORLATI KÉPZÉSBEN.
Az IKT-alapú pedagógia munkaformái, módszerei. 3 betűs világ IKT IST SDT.
Tartalmi szabályozók változásai a közoktatásban Reményi Zoltán Budapest
Hanák Zsuzsanna PhD Eszterházy Károly Főiskola
IKT alapú kompetenciák a XXI. századi pedagógusképzésben
Készítette: Tóth Györgyné Szakmai konferencia HEFOP Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra.
A MODERN IKT SZEREPE A MESTER-TANÁRKÉPZÉSBEN
A digitális kompetencia mérése. IKT-alapú értékelés
Informatika tanítása ea. Csernoch Mária
Pedagógus szerepek és hatékonyság BMEGT51K011
Informatikaoktatás a 21. század elején Magyarországon Sebestyén Katalin.
Új tanulási módszerek az informatikában Lakosné Makár Erika 1
SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM „A” komponens Schottner Péterné komponensvezető
ICT (Information and Communication Technologies) IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) IKT pedagógiai értelmezése ○ Informatika tantárgy ○ Más.
EKE NTDI-DIGITÁLIS PEDAGÓGIA PROGRAM 2017
Miért szükségszerű a változás a természettudományok oktatásában?
A digitális kompetencia fejlesztése
IRODALOMKUTATÁSI MÓDSZEREK Varga Attila Testnevelési Egyetem Sporttudományi Doktori Iskola PhD II. évfolyam Témavezető: Dr.Kokovay Ágnes
Előadás másolata:

Az IKT más képességekre gyakorolt hatása az alsó tagozaton Koreczné Kazinczi Ilona III. évfolyam SZTE Neveléstudományi DI Az IKT más képességekre gyakorolt hatása az alsó tagozaton Témavezető: Molnár Gyöngyvér

ICT vagy IST Jelzésértékű Komplexebb a változás Digitális kompetencia

A digitális kompetencia alkotóelemei

Technikai kompetencia Hardveres kompetencia (pl. adatok értelmezése, üzemeltetési ismeretek, adatbiztonság) Alkalmazói kompetencia (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés; adatbázis és animáció értelmezése, készítése; digitális könyvtár-használat; e‑mail, adatbányászat, letöltés; képértelmezés és ‑feldolgozás; szimuláció értelmezése, készítése) Programozási kompetencia – algoritmikus gondolkodás

Információkezelés és kommunikáció Információk közötti eligazodás kompetenciája (pl. szűrés, feldolgozás: értékelés, elemzés, ismeretek integrálása, új tudáselem alkotása, e‑tanulás) Információk prezentálása (pl. alkalmazási és szociális kompetencia integrált működése, önkifejezés és kapcsolattartás az információs társadalomban, közléskultúra személyes és tömegkommunikációs csatornákon, Web 2.0) Információk archiválása (pl. hierarchikus és többszempontú rendszerezés, kontextuális elvű tárolás, fogalomtérképek, tanulási feljegyzések)

Információs társadalom technológia Információs társadalom kompetencia (pl. e‑kormányzat, e‑gazdaság, személyes és intézményi e‑pályázati rendszerek, projektmenedzsment, e‑közösségek) Digitális jogok (pl. szerzői jogok, adatvédelem, személyes és közérdekű adatok kezelése, e‑etikett, e‑morál, e‑biztonság, e‑aláírás) Médiakompetencia (pl. médiaismeret, médiahasználat)

A mérés indokoltsága Az IKT oktatási alkalmazásának a fejlesztése kiemelt területe az Európai Unió közös oktatási politikájának Nemzeti alaptanterv egyik alapkompetenciája 7

Statisztikai adatok Az EU ajánlásai alapján a megfelelő szintű IKT készségfejlesztéshez szükséges infrastruktúra szint 8 diák / számítógép (12,5 számítógép / 100 diák) az alapfokú oktatásban és 6 diák / számítógép (16,6 számítógép / 100 diák) a középfokú oktatásban. Forrás: European Commission: E-Learning – Designing tomorrow's education. 2000 8

Statisztikai adatok A meglévő számítógépeket ugyanakkor Magyarországon leginkább számítástechnika oktatásra használják. A tanárok 96%-a gondolja, hogy a számítástechnikát külön tantárgyként kell oktatni, szemben az EU átlaggal, ahol a tanárok mindössze 54%-a gondolja ezt (Finnország 37%). Magyarországon a tanárok mindössze 38%-a gondolja úgy, hogy a számítógépet és az Internetet a különböző tantárgyak és az alap képességek oktatására is fel kell használni, szemben az EU átlag 76%-kal (Finnország 80%). Ezen indikátorok szerint a mérésben részt vett 27 ország közül Magyarország az utolsó helyen áll. Benchmarking Access and Use of ICT in European Schools 2006 – empirica 144. o. Benchmarking Access and Use of ICT in European Schools 2006 – empirica 151. o. 9

Főbb kutatási kérdések Melyek azok az írás-olvasás körébe tartozó részképességek (térirányok észlelése, finommotorika, szem- és kézkoordináció, emlékezet , iránydominancia, megfigyelési képesség, szin- és formalátás, gondolkodási képesség ) amelyek az IKT eszközeivel fejleszthetők a leghatékonyabban? A pedagógusok informatikai kulturáltsága, oktatási gyakorlata, az iskolák technikai háttere milyen hatással vannak mindezen fejlesztésekre? Befolyásolja-e a fejlesztés eredményességét a tanulók szociális háttere (hátrányos helyzet)?

Fejlesztőeszközök

A kutatás főbb jellemzői Korosztály: alsó tagozat A tanító sok tantárgyat tanít – átlátja, hol tudja alkalmazni az IKT-t A közoktatásba kerüléstől, a kezdetektől vizsgálom az adott témákat A tananyag kipróbálásához iskolák keresése A jelentkezett iskolák tanítóinak felkészítése a feladatra

A kutatás szakaszai és időbeli megvalósulása Mérési szakasz megnevezése Mérés típusa Mérés ideje 1. Előteszt megíratása . (Kísérleti és kontroll csoportokban) Hagyományos papír-ceruza alapú teszt 2004. III. negyedév 2. évfolyamvégi teszt. (Kísérleti és kontroll csoportokban) Hagyományos papír-ceruza alapú teszt 2005. II. negyedév 3. 2. évfolyamvégi teszt. (Kísérleti és kontroll csoportokban) Hagyományos papír-ceruza alapú teszt 2006. II. negyedév

Kutatási minta Kezdet Értékelhető 26 kísérleti osztály 12 kontroll osztály bevonva a mérésbe Értékelhető 3 kísérleti osztály 3 kontroll osztály mérési eredmény Korábban befejeződött a kelleténél, ezért hiányos a minta.

Eredmények Négy képességre vonatkozóan különbség tapasztalható Szín- és formalátás Finommotorika Emlékezet Iránydominancia

Eredmények – finommotorika Control Pilot teaching Pretest 0,447619 0,4565217 First test 0,5428571 0,5326087 Second test 0,6869048 0,7805556

Eredmények – a négy terület Pretest First test Second test Direction dominance 0,4483696 0,5326087 0,8333333 Colour and shape recognition 0,602808 0,6545139 0,8233333 Recollection 0,4402174 0,5163043 0,8426966 Fine motoric control 0,4565217 0,7805556

Eredmények – relatív szórás alakulása Pretest First test Second test Fine motoric control 0,44258 0,40506 0,34806 Recollection 0,40699 0,36464 0,35324 Direction dominance 0,43377 0,33529 0,34835 Colour and shape recognition 0,27504 0,26372 0,20441

Kutatás II. rész Összevont osztályú iskolákban 2007 szeptemberétől KP-Lab (Knowlege Practices Laboratory) Knowlege Practices Laboratory 4 iskolával kapcsolatfelvétel, akik a jelzett könyvekből tanítanak

Összevont tanulócsoport Különböző életkorú, évfolyamú és képességű tanulók csoportja. (schome.open.ac.uk/wikiworks/index.php/Multigrade_schools) Ha az iskolában az osztályt több, különböző évfolyamra járó tanulóból szervezik meg, akkor beszélünk összevont osztályról. (2007. évi LXXXVII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról)

Ellentmondások Jól képzett tanár és eszközökkel jól ellátott iskola kellene – itt hiányzik A tanárok nagy része nem rendelkezik tanítási és tanulási tapasztalattal Az ilyen képzésre nem készít fel a tanárképzés

KP-Lab Célja, az eszközök (különös tekintettel az IKT) alkalmazhatóságának megismertetése az elméleti oktatáshoz képest, s annak gyakorlati tudássá alakítása a pedagógusok számára http://www.kp-lab.org/ Magyarországon 4 iskola vesz részt benne: Felsőpetény, Kolontár, Szárföld, Vezseny

KP-Lab: Gárdonyi kör Elnevezése Összetvői Vizuális nevelés Matematika játékosan Informatika és IKT

Gárdonyi kör Kapcsolattartás területei Moodle rendszer Aktuális problémák megbeszélése Instrukciók Időszakonként személyes találkozás Főbb lépések megbeszélése, továbbképzés Tapasztalatok megbeszélése

Tanárok és tanulók IKT kompetenciájának fejlesztése KP-Lab segítségével vizsgálat tárgya a normál osztályú iskolákban tapasztalt mutatók hogyan alakulnak az összevont osztályú iskolákban? Mely informatikai képességek hatására fejlődnek az adott képességek (finommotorika, emlékezet, szín- és formalátás, iránydominancia)? Tanárok fejlesztése Sok a pedagógiai munkát segítő szoftver megismertetése amelyet a pedagógiai munkában közvetlenül alkalmazhatnak, amellyel maguk készíthetnek oktatási segédleteket.

Tanárok felkészítése Szövegszerkesztés (Word, OpenOffice writer) CD-n található szoftverek használata Internetes keresőrobotok (Google, Yahoo) Kommunikáció e-mail-el (Outlook, Eudora) Táblázatkezelés (Excel, OpenOffice Tab) Grafikai program (PhotoShop, Gimp) Multimédia készitése (flashplayrs) Programozási nyelvek (Com. Logo, Imagine)

Tanárok felkészítése II. Hang- és videolejátszás (Media Player, ) Prezentáció-készitő (PowerPoint, OpenOffice ) Weblapkészités (Ms FrontPage, Nvu) Fájl menedzser Integrált oktatórendszerek (Moodle) Chat (MSN, Skype) Video konferencia (Skype)

A kutatás eddigi megvalósulása Sza-kasz Mérési szakasz megnevezése Mérés típusa Mérés ideje 1. Előteszt megíratása . (Kísérleti és kontroll csoportokban) Hagyományos papír-ceruza alapú teszt 2008. január 2. évfolyamvégi teszt. (Kísérleti és kontroll csoportokban) Hagyományos papír-ceruza alapú teszt 2008. június 3. 2. évfolyamvégi teszt. (Kísérleti és kontroll csoportokban) Hagyományos papír-ceruza alapú teszt 2009. február

Koreczné Kazinczi Ilona kazinczi@spin.chemres.hu Köszönöm a figyelmet! Koreczné Kazinczi Ilona kazinczi@spin.chemres.hu