Az IKT más képességekre gyakorolt hatása az alsó tagozaton Koreczné Kazinczi Ilona III. évfolyam SZTE Neveléstudományi DI Az IKT más képességekre gyakorolt hatása az alsó tagozaton Témavezető: Molnár Gyöngyvér
ICT vagy IST Jelzésértékű Komplexebb a változás Digitális kompetencia
A digitális kompetencia alkotóelemei
Technikai kompetencia Hardveres kompetencia (pl. adatok értelmezése, üzemeltetési ismeretek, adatbiztonság) Alkalmazói kompetencia (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés; adatbázis és animáció értelmezése, készítése; digitális könyvtár-használat; e‑mail, adatbányászat, letöltés; képértelmezés és ‑feldolgozás; szimuláció értelmezése, készítése) Programozási kompetencia – algoritmikus gondolkodás
Információkezelés és kommunikáció Információk közötti eligazodás kompetenciája (pl. szűrés, feldolgozás: értékelés, elemzés, ismeretek integrálása, új tudáselem alkotása, e‑tanulás) Információk prezentálása (pl. alkalmazási és szociális kompetencia integrált működése, önkifejezés és kapcsolattartás az információs társadalomban, közléskultúra személyes és tömegkommunikációs csatornákon, Web 2.0) Információk archiválása (pl. hierarchikus és többszempontú rendszerezés, kontextuális elvű tárolás, fogalomtérképek, tanulási feljegyzések)
Információs társadalom technológia Információs társadalom kompetencia (pl. e‑kormányzat, e‑gazdaság, személyes és intézményi e‑pályázati rendszerek, projektmenedzsment, e‑közösségek) Digitális jogok (pl. szerzői jogok, adatvédelem, személyes és közérdekű adatok kezelése, e‑etikett, e‑morál, e‑biztonság, e‑aláírás) Médiakompetencia (pl. médiaismeret, médiahasználat)
A mérés indokoltsága Az IKT oktatási alkalmazásának a fejlesztése kiemelt területe az Európai Unió közös oktatási politikájának Nemzeti alaptanterv egyik alapkompetenciája 7
Statisztikai adatok Az EU ajánlásai alapján a megfelelő szintű IKT készségfejlesztéshez szükséges infrastruktúra szint 8 diák / számítógép (12,5 számítógép / 100 diák) az alapfokú oktatásban és 6 diák / számítógép (16,6 számítógép / 100 diák) a középfokú oktatásban. Forrás: European Commission: E-Learning – Designing tomorrow's education. 2000 8
Statisztikai adatok A meglévő számítógépeket ugyanakkor Magyarországon leginkább számítástechnika oktatásra használják. A tanárok 96%-a gondolja, hogy a számítástechnikát külön tantárgyként kell oktatni, szemben az EU átlaggal, ahol a tanárok mindössze 54%-a gondolja ezt (Finnország 37%). Magyarországon a tanárok mindössze 38%-a gondolja úgy, hogy a számítógépet és az Internetet a különböző tantárgyak és az alap képességek oktatására is fel kell használni, szemben az EU átlag 76%-kal (Finnország 80%). Ezen indikátorok szerint a mérésben részt vett 27 ország közül Magyarország az utolsó helyen áll. Benchmarking Access and Use of ICT in European Schools 2006 – empirica 144. o. Benchmarking Access and Use of ICT in European Schools 2006 – empirica 151. o. 9
Főbb kutatási kérdések Melyek azok az írás-olvasás körébe tartozó részképességek (térirányok észlelése, finommotorika, szem- és kézkoordináció, emlékezet , iránydominancia, megfigyelési képesség, szin- és formalátás, gondolkodási képesség ) amelyek az IKT eszközeivel fejleszthetők a leghatékonyabban? A pedagógusok informatikai kulturáltsága, oktatási gyakorlata, az iskolák technikai háttere milyen hatással vannak mindezen fejlesztésekre? Befolyásolja-e a fejlesztés eredményességét a tanulók szociális háttere (hátrányos helyzet)?
Fejlesztőeszközök
A kutatás főbb jellemzői Korosztály: alsó tagozat A tanító sok tantárgyat tanít – átlátja, hol tudja alkalmazni az IKT-t A közoktatásba kerüléstől, a kezdetektől vizsgálom az adott témákat A tananyag kipróbálásához iskolák keresése A jelentkezett iskolák tanítóinak felkészítése a feladatra
A kutatás szakaszai és időbeli megvalósulása Mérési szakasz megnevezése Mérés típusa Mérés ideje 1. Előteszt megíratása . (Kísérleti és kontroll csoportokban) Hagyományos papír-ceruza alapú teszt 2004. III. negyedév 2. évfolyamvégi teszt. (Kísérleti és kontroll csoportokban) Hagyományos papír-ceruza alapú teszt 2005. II. negyedév 3. 2. évfolyamvégi teszt. (Kísérleti és kontroll csoportokban) Hagyományos papír-ceruza alapú teszt 2006. II. negyedév
Kutatási minta Kezdet Értékelhető 26 kísérleti osztály 12 kontroll osztály bevonva a mérésbe Értékelhető 3 kísérleti osztály 3 kontroll osztály mérési eredmény Korábban befejeződött a kelleténél, ezért hiányos a minta.
Eredmények Négy képességre vonatkozóan különbség tapasztalható Szín- és formalátás Finommotorika Emlékezet Iránydominancia
Eredmények – finommotorika Control Pilot teaching Pretest 0,447619 0,4565217 First test 0,5428571 0,5326087 Second test 0,6869048 0,7805556
Eredmények – a négy terület Pretest First test Second test Direction dominance 0,4483696 0,5326087 0,8333333 Colour and shape recognition 0,602808 0,6545139 0,8233333 Recollection 0,4402174 0,5163043 0,8426966 Fine motoric control 0,4565217 0,7805556
Eredmények – relatív szórás alakulása Pretest First test Second test Fine motoric control 0,44258 0,40506 0,34806 Recollection 0,40699 0,36464 0,35324 Direction dominance 0,43377 0,33529 0,34835 Colour and shape recognition 0,27504 0,26372 0,20441
Kutatás II. rész Összevont osztályú iskolákban 2007 szeptemberétől KP-Lab (Knowlege Practices Laboratory) Knowlege Practices Laboratory 4 iskolával kapcsolatfelvétel, akik a jelzett könyvekből tanítanak
Összevont tanulócsoport Különböző életkorú, évfolyamú és képességű tanulók csoportja. (schome.open.ac.uk/wikiworks/index.php/Multigrade_schools) Ha az iskolában az osztályt több, különböző évfolyamra járó tanulóból szervezik meg, akkor beszélünk összevont osztályról. (2007. évi LXXXVII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról)
Ellentmondások Jól képzett tanár és eszközökkel jól ellátott iskola kellene – itt hiányzik A tanárok nagy része nem rendelkezik tanítási és tanulási tapasztalattal Az ilyen képzésre nem készít fel a tanárképzés
KP-Lab Célja, az eszközök (különös tekintettel az IKT) alkalmazhatóságának megismertetése az elméleti oktatáshoz képest, s annak gyakorlati tudássá alakítása a pedagógusok számára http://www.kp-lab.org/ Magyarországon 4 iskola vesz részt benne: Felsőpetény, Kolontár, Szárföld, Vezseny
KP-Lab: Gárdonyi kör Elnevezése Összetvői Vizuális nevelés Matematika játékosan Informatika és IKT
Gárdonyi kör Kapcsolattartás területei Moodle rendszer Aktuális problémák megbeszélése Instrukciók Időszakonként személyes találkozás Főbb lépések megbeszélése, továbbképzés Tapasztalatok megbeszélése
Tanárok és tanulók IKT kompetenciájának fejlesztése KP-Lab segítségével vizsgálat tárgya a normál osztályú iskolákban tapasztalt mutatók hogyan alakulnak az összevont osztályú iskolákban? Mely informatikai képességek hatására fejlődnek az adott képességek (finommotorika, emlékezet, szín- és formalátás, iránydominancia)? Tanárok fejlesztése Sok a pedagógiai munkát segítő szoftver megismertetése amelyet a pedagógiai munkában közvetlenül alkalmazhatnak, amellyel maguk készíthetnek oktatási segédleteket.
Tanárok felkészítése Szövegszerkesztés (Word, OpenOffice writer) CD-n található szoftverek használata Internetes keresőrobotok (Google, Yahoo) Kommunikáció e-mail-el (Outlook, Eudora) Táblázatkezelés (Excel, OpenOffice Tab) Grafikai program (PhotoShop, Gimp) Multimédia készitése (flashplayrs) Programozási nyelvek (Com. Logo, Imagine)
Tanárok felkészítése II. Hang- és videolejátszás (Media Player, ) Prezentáció-készitő (PowerPoint, OpenOffice ) Weblapkészités (Ms FrontPage, Nvu) Fájl menedzser Integrált oktatórendszerek (Moodle) Chat (MSN, Skype) Video konferencia (Skype)
A kutatás eddigi megvalósulása Sza-kasz Mérési szakasz megnevezése Mérés típusa Mérés ideje 1. Előteszt megíratása . (Kísérleti és kontroll csoportokban) Hagyományos papír-ceruza alapú teszt 2008. január 2. évfolyamvégi teszt. (Kísérleti és kontroll csoportokban) Hagyományos papír-ceruza alapú teszt 2008. június 3. 2. évfolyamvégi teszt. (Kísérleti és kontroll csoportokban) Hagyományos papír-ceruza alapú teszt 2009. február
Koreczné Kazinczi Ilona kazinczi@spin.chemres.hu Köszönöm a figyelmet! Koreczné Kazinczi Ilona kazinczi@spin.chemres.hu