Az ásványok és kőzetek mállása

Fizikai mállás Kémiai mállás Biológiai mállás A Föld felszínére került kőzetek átalakulása. A litoszféra, hidroszféra, atmoszféra és bioszféra rendszerek kölcsönhatásának eredménye. Néhányszor tíz méterig érvényesül. Az előidéző energiák és az átalakulás jellege szerint : Fizikai mállás Kémiai mállás Biológiai mállás

az ásványokat és kőzeteket természetes körülmények között átalakítják, A mállási folyamatok az ásványokat és kőzeteket természetes körülmények között átalakítják, Eredményeként Kőzetekből elsődleges, másodlagos ásványok keletkeznek ill. a másodlagos ásványok tovább bomlanak. MEGVÁLTOZIK A TALAJ ÁSVÁNYI ÖSSZETÉTELE.

Fizikai mállás (száraz, hideg éghajlaton) kőzetek felaprózódása Napi hőmérséklet ingadozás (inszoláció) (sivatagi területeken) -repedezés A víz szerepe (fizikai hatás) -fagyhatás (2200kg/cm2 feszítőerő) -romboló, szállító hatás (szállít, koptat, osztályoz) Növényzet gyökerek repesztő hatása

a fizikai mállás tényezőinek hatására kialakulnak a laza üreges kőzetmálladékok, képesek a víz és a levegő befogadására, raktározására megteremtik a növények víz- , levegőellátásának alapfeltételeit

Kémiai mállás (nedves, meleg éghajlaton) fő hatótényezője a víz és a CO2 a kőzetek, illetve a kőzetalkotó ásványok alkotórészekre történő bontását, kémiai átalakulását jelenti nem elszigetelten érvényesül, szorosan kapcsolódik a fizikai málláshoz,

minél nagyobb mértékű a fizikai mállás, annál kedvezőbb feltételek alakulnak ki a kémiai mállási folyamatok számára intenzitása összefügg a hőmérséklettel

Oldódás alkáli fémek sói NaCl, Na2SO4, Na2CO3 alkáli földfémek sói CaCl2, MgCl2; CaSO4, MgSO4; CaCO3, MgCO3 Hidrolízis egyszerű sók hidrolízise Na2CO3 + 2H2O 2 Na OH + H2CO3 szilikátok hidrolízise 1, KAlSi3O8 + HOH KOH + HAlSi3O8 2, HAlSi3O8 + 4HOH Al(OH) 3 + 3H2SiO3

Hidratáció szerepe a kémiai mállásban

fokozzák a mállás intenzitását (talajlevegő magas CO2 tartalma, Savas oldatok fokozzák a mállás intenzitását (talajlevegő magas CO2 tartalma, humuszanyagok, gyökérsavak) Oxidáció – redukció hatása vegyértékváltó elemeket tartalmazó ásványoknál jelentős

A pH hatása az alumínium, a vas és a szilikátok oldhatóságára

A fontosabb mállási végtermékek csoportosítása II. III. Alkáli és alkáli földfémek sói Vas- és alumínium sói Kovasavak Na2O K2O CaO MgO Al(OH)6*nH2O Fe(OH)6*nH2O AlOOH FeOOH H2SiO3 (meta-) H4SiO4 (orto-) és polikosavak

Mobilitási sorrend Alkáli fémek (K+, Na+) sói Alkáli földfémek (Ca2+, Mg2+) sói a, kloridok, nitrátok (CaCl2) b, szulfátok (CaSO4 * 2 H2O) c, karbonátok (CaCO3) Fe- és Al –sók amfoter viselkedés Kovasavak a lugos közegben oldódnak jól Agyagvándorlás (agyagbemosódás) 5. Agyagszétesés - podzolosodás - lateritesedés

A fontosabb anyagok szelvénybeli mozgása a podzolosodás során

Biológiai mállás talajképződés akkor indul meg, amikor a kőzetmálladékokban olyan feltételek (vízellátási, hőmérsékleti, stb.) alakulnak ki lehetővé válik mikroszkópikus élőlények (baktériumok, gombák, algák), majd mind magasabb rendű szervezetek (mohák, zuzmók, ill. fás és lágyszárú növények) megtelepedése

fizikai és kémiai mállás a talajképződés megindulásakor nem szűnik meg, a növények és a talajlakó szervezetek, minőségileg új talajalakító szerepe elsősorban a szerves maradványok átalakításában nyilvánul meg, az élőszervezetek elhalása, bomlása révén a tápelemek egy része ismét belép a biológiai körforgalomba, más része pedig felhalmozódik

A növények számára szükséges tápanyagok, s a termékenységet kialakító szerves anyagok felhalmozódása révén alakul át a kőzetmálladék talajjá, talajképződés tehát nem képzelhető el az élővilág közreműködése nélkül

A mállás befolyásoló legfontosabb külső paraméterek: pH, hőmérséklet, időtartam, éghajlat Az éghajlati tényezők közül meghatározó szerep jut a vízjárás mértékére, amit a felszíni jellemzők is determinálnak

Az ásványok stabilitása Stabilitás mértéke igen gyenge gipsz, mészkő, dolomit gyenge olivinek, apatitok közepes piroxének, amfibolok, földpátpótlók nagy biotit, ortoklász, muszkovit igen nagy kvarc, agyagásványok