23. Szappanfőzés.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
47. kísérlet A reakciósebesség vizsgálata
Advertisements

 oxigéntartalmú szerves vegyületek egyik csoportját alkotják  molekulájukban egy vagy több karboxilcsoportot tartalmaznak  egy karbonilcsoportból és.
Orvosi széntabletta adszorpciójának vizsgálata ammóniával
10. Kísérletek acetilénnel 1. Az acetilén előállítása
„A modern természettudományos szemléltetés feltételeinek megteremtése Kisvárdán a Dr. Béres József Laboratórium korszerűsítésével, működtetésével” TÁMOP.
Gázok előállítása és reakciójuk Lugol-oldattal
51. A nitrogén-dioxid dimerizálódásának vizsgálata
Szükséges Eszközök: • kémcsőtartó, 3db kémcső, vegyszeres kanál, cseppentő Anyagok: • tojásfehérje, szilárd konyhasó, tömény sósav, tömény salétromsav,
14.Aceton, víz és benzin azonosítása
Halmazállapotok, Halmazállapot-változások
Az ammónia oldat és a sósav – szökőkút kísérlet
NÁTRIUM.
4. Az aceton és a formalin megkülönböztetése
Szabad aminosavak termelésének kimutatása a talajmikroorganizmusok tenyészetében.
A talaj összes nitrogén tartalmának meghatározása
Készítette: Zsók Győző 10.C
A KÉMIAI REAKCIÓ.
SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Szappanok káros hatása
A szappanok és mosószerek tisztító hatása
1. Kísérletek kén-hidrogénnel
15. Alumínium, magnézium és vas azonosítása
Az etén előállítása.
Reakciótípusok.
Oldáshő.
31. Szappan habzása vízben, savas és lúgos oldatban
33. Tojásfehérje vizsgálata
Sósavoldat meghatározása. Szükséges Eszközök: fecskendő védőszemüveg gumikesztyű Anyagok: fenolftaleines NaOH- oldat (0,1 mol/dm 3 ) ismeretlen koncentrációjú.
40. Kén melegítése.
32. Folyadékok elegyedése, vizsgálata jód oldódásával
Vízkeménység vizsgálata szappanforgáccsal
5. Fenol és ecetsav megkülönböztetése NaHCO 3 -tal.
49. kísérlet Az ecetsav reakciói
30. Brómos víz vizsgálata benzin és hangyasavoldat segítségével
34. Ecetsav és fenol reakciója nátrium-hidroxid-oldattal
37. KI és KBr azonosítása klórgázzal
Magnézium-szulfát- és alumínium-szulfát reakciói
Szilárd AgNO 3, ZnSO 4, kihevített CuSO 4 azonosítása.
7. Primer és szekunder alkohol oxidációja
25. Nátrium-karbonát, kálium-bromid és kalcium-karbonát azonosítása
Citromsav, Nátrium-acetát és szőlőcukor azonosítása
48. kísérlet Sók azonosítása vizes oldatuk kémhatása alapján
19. AgNO3-, Na2CO3- és NaOH- oldat azonosítása
Szükséges Anyagok: rézforgács, 60-65%-os salétromsavoldat,
35. Sósav és NaOH-oldat azonosítása pH-jának becslése alapján
Szükséges Eszközök: gázfejlesztő főzőpoharak fecskendők Anyagok:
16. Nátrium reakciója vízzel
Acetilén előállítása, égetése, reakciója brómos és kálium-permanganátos vízzel Acetilén előállítása, égetése, reakciója brómos és kálium-permanganátos.
A salétromsav és a nitrátok
Második rész III. kationosztály elemzése 2011
Arginin ammonifikáció Készítette: Vas Nóra. Arginin ammonifikáció Ammonifikáció mérésére szolgáló labor kisérlet Ammonifikáció fontossága:  Ökoszisztémák.
Tömény salétromsav és kénsav azonosítása réz segítségével
SAVAK és BÁZISOK A savak olyan vegyületek,amelyek oldásakor hidroxidionok jutnak az oldatba. víz HCl H+(aq) + Cl- (aq) A bázisok olyan vegyületek.
Munkafüzet feladatainak megoldása 29.old.- 31.old.
A VÍZ HIDROGÉN-OXID KÉMIAI JEL: H2O.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Tagozat, 10. évfolyam, kémia, 16/1
Kémia Tananyagfejlesztés.
Vizes oldatok kémhatása
Összefoglalás.
Oldat = oldószer + oldott anyag (pl.: víz + só, vagy benzin + olaj )
Ki tud többet kémiából ?. I.AII.AIII.AIV.AV.AVI.AVII.AVIII.A.
Vizes oldatok kémhatása. A vizes oldatok fontos jellemzőjük a kémhatás (tapasztalati úton régtől fogva ismert tulajdonság) A kémhatás lehet: Savas, lúgos,
Savak és lúgok. Hogyan ismerhetők fel? Indikátorral (A kémhatást színváltozással jelző anyagok)  Univerzál indikátor  Lakmusz  Fenolftalein  Vöröskáposzta.
Készítette: Kothencz Edit
Lángfestés Kutrovácz László.
Tejsav előállítása Lactobazillus Delbrueckii által
A PLA előállítása és lebomlása
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Előadás másolata:

23. Szappanfőzés

Szükséges Eszközök: kémcsövek Bunsen-égő főzőpoharak Anyagok: disznózsír NaOH-oldat desztillált víz

Kísérlet leírása Kevés disznózsírhoz nátrium-hidroxid-oldatot adunk főzőpohárban, majd az elegyet kb. 80 oC-on főzzük néhány percig. A keletkező szilárd anyagból keveset vegyszeres kanállal lehalászunk és desztillált vízben oldjuk, majd az oldatot összerázzuk. Megfigyeljük a változást.

Tapasztalat A főzés során keletkező szilárd anyag az elegy tetején gyűlik össze. A desztillált vízzel való összerázás során hab képződik.

Magyarázat A disznózsír lúgos főzése (hidrolízise) során a zsírban lévő gliceridek hidrolizálnak, miközben nagy szénatomszámú karbonsavak nátrium-sója, azaz szappan keletkezik. Ezek a sók a desztillált vízben micellaképződés közben oldódnak. A képződött micellák az összerázás során a levegőt magukba zárják, ez okozza a habképződést.