LEVEGŐ-TISZTASÁG VÉDELEM

Levegőszennyezés Fogalommeghatározás Levegőszennyezésnek tekinthető az a folyamat, melynek során a levegőben meghatározott koncentráció értéket meghaladó mértékben megjelenő anyagok az élőlények szervezetét károsítják, normális életfolyamatait gátolják, esetleg megszüntetik, az épített környezetben, illetve a létrehozott szerkezetekben maradandó károsodást okoznak.

Mi okozhat levegőszennyezést? Meghatározott koncentráció értékeket túllépő mennyiségben jelenlévő kémiailag jól, és kevésbé jól definiálható anyagok Gázok és gőzök (kén-dioxid, ózon, szén-monoxid, nitrogén oxidok, benzingőz) Finoman diszpergált folyadékok (pl. köd) Finoman diszpergált szilárd anyagok (füst) Szálló por, korom Bűzt okozó gázok, gőzök

Szennyezőanyag kibocsátók Helyhez kötött kibocsátás Kommunális (intézményi) Ipari Mezőgazdasági Lakossági Mozgó (diffúz) kibocsátás Gépjárművek Erőgépek

Emisszió Időegységre vonatkoztatott kibocsátott szennyezőanyag tömeg(térfogat)áram Az emisszió-koncentráció is használatos mértékegység, mg/m3, illetve µg/m3 formában adjuk meg Transzmisszió A kibocsátott szennyezőanyagok változása (fizikai, kémiai) Immisszió Egy adott szennyezőanyag koncentrációja egy jól lehatárolt légtérben, elsősorban a talaj-közeli levegőben Gyakran használt koncentráció egység: µg/m3 cm3/m3

A kibocsátott szennyezőanyagok „sorsa” Kémiai reakciók Fizikai változások (adszorpció, abszorpció kicsapódás, kimosódás, kiülepedés) Transzport Az aktuális légköri, meteorológiai viszonyok szerepe

Szabályozások A szabályozások alkalmával több szempont együttes figyelembe vételét kell megvalósítani Egészségügyi-toxikológiai szempontok Környezetvédelmi szempontok A szabályozás módjai Gazdasági szempontok Jogi szempontok

Meteorológiai Világszervezet (WMO) Nemzetközi szabályozások Meteorológiai Világszervezet (WMO) Európai Unió Kyotoi Egyezmény Kibocsátási kvóták eladási és vételi lehetősége Hazai szabályozások KvVM, OMSz, Légkörfizikai Intézet, Környezetvédelmi felügyelőségek Egészségügyi Minisztérium, OKK-OKI, területi ÁNTSz szervezetek

Határértékek Területi határértékek Alapvetően az immissziós értékek alapján határozzák meg Terhelési index – számítása az év nagy részében uralkodó immisszió érték alapján, településenként Kibocsátási (emissziós) határérték Alapvetően az előző kettő, illetve a jellemző légköri viszonyok alapján célszerű meghatározni

Az a pont, vagy felület, ahonnan légszennyező anyag jut a levegőbe Légszennyező forrás Az a pont, vagy felület, ahonnan légszennyező anyag jut a levegőbe Országos érvényességű kibocsátási határértékek Egyedi kibocsátási határértékek Össztömegű kibocsátási határérték Helyhez kötött kibocsátók Pont Vonal Felületi

Külön határérték rendszer Az általános technológiai kibocsátási határértékeket szennyező anyag csoportokra állapítják meg a szennyezőanyag fizikai és kémiai tulajdonságai és a környezetre gyakorolt hatása alapján Külön határérték rendszer Szilárd szervetlen anyagok Gáz- és gőznemű szervetlen anyagok Szerves anyagok Rákkeltő anyagok

Részletes előírások Tüzelési eljárásokra Hulladékok égetésére Motorbenzin típusú anyagok szállítására ás tárolására, valamint az Illékony szerves vegyületek felhasználására

MŰSZAKI BEAVATKOZÁSOK

Aeroszolok Diszperziós aprítás, porlasztás, aprózódás révén alakulnak ki viszonylag nagyobb szemcseméret, szabálytalan alak Kondenzációs gőzök kondenzációja, vagy gázok kémiai reakciója a keletkezés kiváltó oka méretük általában < 1 µm, alakjukban némi szabályosság fellelhető Por, füst, köd

Szilárd szennyezőanyagok leválasztása Por: apró szilárd részecske gázfázisú diszperziós közeg kétfázisú diszperz rendszer

Porszemcse fontos tulajdonságai: ülepedési sebesség < 300 cm/s legnagyobb vetület: < 2.000 µm Atmoszférában: 0,005 – 500 µm Finom frakció < 2,0 µm Durva frakció > 2,0 µm < 0,1 µm - levegőből nem ülepszik ki 0,1 µm – 10 µm a kiülepedés nagyon lassú 10 µm -1000 µm a kiülepedés gyors

Száraz eljárások Tömegerőn alapuló eljárások Nehézségi erő elvén működő porleválasztók (porkamrák) Centrifugális erő hatására megvalósuló porleválasztás (ciklonok)

Szűréssel történő porleválasztás A szennyezett gázt porózus szűrőrétegen vezetik át, a porszemcsék nagy része a szűrőrétegben marad Regenerálás Szűrőanyag cseréje Szűrőréteg Szövet Rostos anyag Szemcsés közeg

Szűrőréteg kialakítása Tömlős Táskás Szemcseágyas Rostágyas Gyertyaszűrő Hatásmechanizmus Szűrőhatás Tehetetlenségi ütközés Záróhatás (közvetlen befogás) Diffúz hatás Elektrosztatikus hatás

Regenerálás Lengetés Rázás+ellenáramú levegő befúvatás Gépi rázás Programozott gépi rázás Ellenáramú levegő befúvatás Ellenáramú pulzáló levegő befúvatás Pulzáló levegősugár befúvás Préslevegő befúvás mozgó gyűrűn keresztül

Elektrosztatikus porleválasztás Két elektróda Sugárzó elektród Leválasztó elektród Egyenáram – heterogén elektromos tér A sugárzó elektród közelében a gázmolekulák töltötté válnak, töltésüket részben átadják a por szemcséknek Áramlás az ellentétes töltésű elektródhoz

Nedves eljárások Mozgó alkatrész nélküli szerkezetek Üres, permetezett mosótorony Töltetes permetezett mosótorony Dinamikus, vagy örvénymosó Tányéros oszlop Venturi mosó Mozgó alkatrészt tartalmazó szerkezetek Rotációs mosótorony

Gázhalmazállapotú szennyezőanyag kibocsátás csökkentése Abszorpció Adszorpció Kondenzáció Kémiai reakciók Közvetlen reakciók Katalitikus reakciók Termikus véggáz-tisztítás Biológiai véggáz-tisztítás

Kellemetlen szag és bűz csökkentése Aktív védelem – a technológiai folyamat módosítása Passzív védelem – a kibocsátás csökkentése Adszorpció alkalmas anyagokon Mosóeljárás vízzel, vagy alkalmas oldatokkal Oxidatív eljárás megfelelő oxidáló szerekkel (tiszta oxigén, ózon, hidrogén-peroxid) Fedés, közömbösítés Kilépőnyílás magasítás (látszólagos megoldás) Biomosó, bioszűrő

A közlekedésből származó levegőszennyezés csökkentése A motorok korszerűsítése A hajtóanyag minőségének változtatása Az égési folyamat tökéletesítése katalizátorokkal A tömegközlekedés preferálása