Tanárképzés - akkreditáció Bazsa György a MAB elnöke EKF Eger, 2008. április 7.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A felsőoktatási szakképzési programok
Advertisements

Alapképzések kreditjeinek elismerése a mesterképzésben - a TTK-s megfontolások Dr. Varga Zsuzsa OKT egyetemi docens SZTE-TTIK.
Az előadás témái Az ellenőrzés-értékelés-minősítés értelmezése, kapcsolata A portfólió fogalma, fajtái Érvek és ellenérvek a portfólió alkalmazásáról.
A tanári mesterszakról és a TÁMOP 3.1.5/A pályázatról Stéger Csilla OKM Felsőoktatási Főosztály Pécs, november 18.
A bolognai folyamat 2006 Magyar Bálint oktatási miniszter december 14.
Magyar Universitas Program A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének programja június 15.
Estefánné Varga Magdolna projektmenedzser, dékán Kutatás-fejlesztés az EKF-en a kompetencia alapú tanárképzés támogatására A HEFOP projekt VII. Nevelésügyi.
1 Matematika oktatás mérnök és műszaki informatikai képzésekben Ráckeve, március 2-4. Moson Péter, BME, Matematika Intézet Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi.
ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, tanárképzés az ELTE-n
ELTE Bologna Szeminárium február 7.. „A”- szekció kérdései I. 1. Hogy értendő a mesterképzés 35%-os hallgatói létszáma? Minek a 35%-a ez, illetve.
A fejlesztés hatása a szervezetre
A rendszerépítés változó jogszabályi környezetben A pedagógusképzés a magyar bolognai rendszerben – ELTE IV. Pedagógusképzési nap Papp Lajos ELTE Pedagogikum.
1 Kormányszóvivői tájékoztató Magyar Universitas Program június 16. A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének programja.
PEDAGÓGUSKÉPZÉS. REFORM? MAJEN? MI A JÓ EBBEN NEKEM?
Tanárképzés : modellváltás a Bologna folyamatban „Apu, hogy megy be?” (Egyszerű kérdések – világos válaszok kellenek.) Bazsa György az FTT elnöke OM, Budapest,
Bazsa György a MAB elnöke A tanári mesterszak(ok) indításának tapasztalatai – – az akkreditáció oldaláról Tanárképzők Szövetsége Győr, január 31.
A tanárképzés fejlesztése
Tanári mesterszakok Felvételi eljárás Bartáné Kustár Katalin
Az alapképzések bevezetésének tapasztalatai
Mesterképzés az EKF-en
Agria Media Eger, október
Szakma és hivatás Kihívások és válaszok a közoktatásban és a pedagógusképzésben Budapest 2009 október 8. Átalakuló felsőoktatás: A Bologna folyamat 10.
A megújuló tanárképzés
Közoktatás – pedagógusképzés - neveléstudomány
Tájékoztató Tájékoztató a BA/BSc képzésekben résztvevő hallgatóknak a szakirány választás, a tanári mesterképzésbe való belépés feltételeiről és lehetőségeiről.
REFORMÉRTÉKŰ LÉPÉSEK A SZAKKÉPZÉS TERÉN MAGYAR SZAKKÉPZÉSI TÁRSASÁG május 30.
Képesítési Keretrendszerek Európában
Befolyásolhatták-e a jelentkezői döntéseket a felvételi rendszer és a képzési szerkezet változásai?  Képzési szerkezet  Felvételi követelmények  Állami.
„A pedagógusképzés tartalmi és szerkezeti fejlesztése” című projekt eredményeinek disszeminációja a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának oktatói.
1 Estefánné Varga Magdolna A modern tanárképzés kapcsolódási pontjai a kompetencia alapú oktatáshoz HMPSZKSZ TÁMOP Nyitókonferencia Eger szeptember.
Bölcsész mesterképzések – kitörési pontok és az akkreditációs folyamat tanulságai Dr. Brenner Koloman ELTE BTK dékáni megbízott.
Átalakulási prognózisok Temesi József egyetemi tanár, Bologna tanácsadó „Mesterképzések Magyarországon” Országos oktatási konferencia Felvételi Információs.
Bologna Hungaricum - Perspektíva Hungaricum? Dr. Vass László CSc. rektor, főiskolai tanár
˝ FELSŐOKTATÁS 2007 Hiller István Oktatási és kulturális miniszter November 8.
A bolognai rendszer Jogszabályok: 2005.CXXIX
Akkreditációs aktualitások Bazsa György, a MAB elnöke MRK plénum Budapest, november 9.
A tanárképzés aktuális kérdései Bazsa György, a MAB elnöke Debreceni Egyetem TEK május 27. A megtekintés F5 gombbal indul!
180 Ave! 60 Tanárképzés - akkreditáció Bazsa György a MAB elnöke EKF Eger, április 7.
Mesterszakok Dr. Bazsa György, a MAB elnöke → Listák FTT ülés – október 10.
Tanárképzés - akkreditáció Bazsa György a MAB elnöke MRK TKB Eger, április 26.
Akkreditációs aktualitások Bazsa György, a MAB elnöke A Magyar Rektori Konferencia ülése Pécs, június 25.
A MAB főbb tevékenységei Szántó Tibor Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Minőségügyi tájékoztató,
„Felsőfokú szakképzés lehetőségei a STRATOSZHOZ tartozó tagvállalatoknál” Ea.: Dr.Szeri István Stratosz Dél-alföldi régióvezető szeptember 28.
Dr. Veres Pál PhD szakmai tanácsadó Felsőoktatási helyzetjelentés Oktáv Ráció Munkakultúra – szakképzési modellek Hajdúszoboszló február 3-5.
Dr. Sediviné Balassa Ildikó: A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS ÁLTALÁNOS ÉS SPECIFIKUS JELLEMZŐI HOGYAN TANÍTSUNK EREDMÉNYESEBBEN? TANÉVNYITÓ SZOLNOK, VIII.
Az egyház társadalmi tanítása és a XXI. századi felnőttoktatás c. konferencia Esztergom dec. 1. Az andragógia szak elindulása és munkája a PPKE VJK-n.
Kétciklusú képzés a műszaki felsőoktatásban Jobbágy Ákos Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, BME.
Doktori iskolák akkreditációja Bazsa György, a MAB elnöke Az Országos Doktori Tanács ülése Debrecen, december 12.
Kémia szakmódszertani kutatások a Debreceni Egyetemen Tóth Zoltán.
TANÁRKÉPZÉS A BOLOGNAI RENDSZERBEN Gaál István DE TEK oktatási és tanárképzési elnökhelyettes.
Tanárképzés a Debreceni Egyetemen Prof. Dr. Gaál István Prof. Dr. Gaál István TEK oktatási és tanárképzésielnökhelyettes
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
TÁMOP /1/A Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a természettudományi képzési terület alapszakjaihoz.
A felsőoktatási képesítési keret tervezete és megvalósulása Magyarországon Derényi András.
Természettudományi KKK-k elemzésének tapasztalatai Erostyák J. (PTE) – Kiss F. (NYF) – Mezősi G. (SZTE) – Varga Zs. (SZTE)
Képzési és Kimeneti Követelmények A gazdaságtudományi képzési terület tapasztalatai László Gyula Budapest, február 9.
A duális felsőoktatási képzés „kecskeméti” modellje
A tanári mesterszak Vezetőtanári tájékoztató szeptember 7. Papp Lajos ELTE Pedagogikum Központ Oktatásszervezési és Tanulmányi Főosztály.
A tanárképzés szerkezete
Tanári mesterképzés Tájékoztató Dr. Szabó Antal
Dr. Veres Pál PhD szakmai tanácsadó Felsőoktatási helyzetjelentés az OKKR szempontjából Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet OKKR Műhelykonferencia 2010.
Néhány szó az új felsőoktatási képzési rendszer bevezetéséről A Magyar Köztársaság Országgyűlése október 10-én elfogadta a felsőoktatásról szóló.
A képzési és kimeneti követelmények kialakításának tapasztalatai az üzleti képzési ágban László Gyula április 27.
A SZAKMAI PEDAGÓGUSKÉPZÉS HELYZETE Tóth Béláné október.
A Bologna-folyamat második ciklusa Gaál Zoltán, Molnár Károly, Sima Dezső FFK, dec. 2-3.
A nemzeti felsőoktatási törvényről Kaposi József 2015.
Az Országos Képesítési Keretrendszer hatása a képzési és kimeneti követelményekre a felsőoktatásban Temesi József, egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem.
Egy csónakban evezünk Gondolatok a pedagógusképzésről és továbbképzésről dr. Liptai Kálmán az MRK alelnöke Pedagógus Hivatás Munkacsoport.
Csík Orsolya, Horváth László TÁMOP X. Pedagógiai Értékelési Konferencia Szeged április Kompetencia- és tanulási eredmények alapú képzési.
Tanári mesterszakok Felvételi eljárás Bartáné Kustár Katalin
Előadás másolata:

Tanárképzés - akkreditáció Bazsa György a MAB elnöke EKF Eger, április 7.

A tanárképzés új rendszere alapelvek – bizonytalanságok az értelmezésben alapképzés – mesterképzés funkciója közismereti első és második szakképzettség szakmai, művészeti tanárképzés képzési változatok: nappali, kiegészítő, ráképzés … a köztudat még nem ismeri és nem érti

Az akkreditáció (a MAB) funkciója a MAB minőségfilozófiája: a FOI a tervező és a megvalósító – nem a MAB szaklétesítés: kkk kialakítása – oda-vissza rendszerben történt közismereti: a tanári záróvizsga előtt: 2 diszciplináris zárószigorlat legyen kevés a szakmai diszciplináris kredit szakmai: elég stabil alap van (>200 kr.) szakindításokhoz útmutató: A (p-p-gy) + több B lap szakindítási beadványok elbírálása: külön 1 A és külön sok B

Tartalmi kérdések: a tanári mesterszak egységének, szerepének, irányultságának értelmezése az Ftv. oktató-kritériuma: PhD a mesterszint feltételei a tanári és nem tanári szakok követelményeiben, ezek színvonalának viszonyában közös képzés értelmezése a MAB-ban szakirány jelenleg nincs

JOURNAL OF LINGUISTIC SCIENCE (fejlődő tudomány) Tudományos folyóirat A MODERN NYELVTUD. ALAPJAI (letisztult tudomány) Egyetemi tankönyv NYELVTAN (stabil tudás, ált. műveltség) Gimnáziumi tankönyv Ftv Doktori képzés Ftv/MAB* OKTATÓ* PhD-val M-TANÁR nyelvtan szakk. A tudományt műveli* A tudományt oktatja A tudományt tanulta A tudást tanítja és nevel Tanári mesterség: tudomány + tudástranszfer + módszer TANÁRKÉPZÉS: A tudomány itt az elméleti és a gyakorlatban fontos ismeretek együttesét jelenti. A tudás itt a tudományra alapozott ismereteket, készségeket, kompetenciákat jelenti. Redukció, koncentráció módszertan: tankönyírók feladata Tanárképzés mesterfokozaton A tudományt olvassa

Alap képzés- ben Mester képzés- ben Tanári M képzés- ben szakma i kredit szak- módsz- tan isk. gyak. kredit szaba don vál. kr. Gyakorlf élév Össz e-sen * A-ra épülő * szakma 1* portfolió szakma 2* ped-pszi szd. 532 M-re épülő * nt szakma portfolió 20 min. 90 ped-pszi min. 4030szd. 532 Főiskola után * azonos szakon szakma* 120min. 60*47733,5 portfolió 20 min. 90 ped-pszi # M után # szakma 1* portfólió ped-pszi0 0 Egyetem után # Szakma portfólió ped-pszi Főiskola után # szakma* portfólió ped-pszi0 10 Közismereti* Újabb közismereti # tanárképzés Diszciplináris szakmai kreditek: 1. szakképzettséghez: =138, 2.-hoz: 50+28=78 Többi esetekben: =328, =167, =178

Alap képzés- ben Mester képzés- ben Tanári M képzés- ben szakmai kredit szak- módsz -tan isk. gyak. kredit Szaba- don vál. kr. Gyakorlf élév Össze -sen * A-ra épülő szakma*min. 180 min. 30*50732,5 portfolió ped-pszi M-re épülő szakma portfolió 20 min. 90 ped-pszi min. 4030szd. 532 # A-ra épülő szakma*min. 180 min. 40*28732 portfolió ped-pszi 4030szd. 532 M-re épülő vagy // Szakma 300min. 30*18732 portfólió 20 min. 60 ped-pszi min * Szakmai tanárképzés egy tanári szakképzettséggel # Művészeti tanárképzés egy tanári szakképzettséggel Diszciplináris szakmai kreditek: Szakmai tanárképzésben: =230, ill =328 Művészeti tanárképzésben: =208, ill =318

ELTE Szeged Debrecen Eger Pécs Nyíregyháza Pannon63312 Sopron/Szhely Miskolc37414 Kodolányi JF27-9

Corvinus12-3 Sapientia HF11-2 Bp. Gazdasági F1--1 Szt. Atanáz F, Nyh1--1 Pázmány P. KE--16 BME--12 Károly G. RE-279 Szegedi HF--11 Kaposvár--11 Semmelweis--11

2004. június 15. Szegedi TE (levél): Az új tanárképzési rendszer gordiusi csomó- jának megoldásához vagy (politikusi) kard, vagy egy zseniális szegedi gondolat kell június 15. OM, Budapest Tanárképzés: modellváltás a Bologna folyamatban – „Apu, hogy megy be?” E gyszerű kérdések(re) – világos válaszok kellenek. Bazsa Gy. FTT elnök

A nagy áttörést a Bologna-rendszer hozza 2 Hunyady György (2005) „Az ideális persze kétségkívül az lett volna, hogy lett volna egy átfogó koncepció, amit aztán vala- mennyi képzési területen végig tudunk vezetni.” „Teljesen egyetértek tehát azzal, hogy valóban egy új pedagogikumra van szükség. Ugyanakkor ezeknek a alapvető reformoknak a megvalósu- lásához látni kellene, hogy mik lesznek azok a formai keretek, amikben ez megvalósulhat. Az erről szóló vitáknak konszenzusra kellene jutniuk, de ha ez nem sikerül, akkor is jogszabályt kellene alkotni, és akkor lenne mire felkészülnünk.”

Tanárképzési grémiumok: OKM felsőoktatási államtitkárság – Mang Béla, Manherz Károly Nemzeti Bologna Bizottság – Tanárképzési AlbizottságHunyady György Magyar Rektori Konferencia – Tanárképzési Bizottság Hauser Zoltán MAB – Tanárképzési BizottságPukánszky Béla Falus Iván

A képzési szerkezethez 1  Alapképzés: 6 szemeszter (180 kredit): 1. szakterület 110 kredit (van záróvizsga) 2. szakterület 50 kredit (nincs záróvizsga) PP 10 kredit szabadon10 kredit Új sajátságok, problémák: a fiatal nem tanári szakra jelentkezik, hanem „semleges” alapszakra (a képzési ági jelentkezés gondolata „elvetélt”) a két szakterület közötti >100 % kredit-különb- ség a mesterképzésben nem kompenzálható mit ér az alapképzési oklevél a piacon?

A képzési szerkezethez 2  Mesterképzés: szemeszter (150 kredit): 1. szakterület30 kredit minimum 2. szakterület50 kredit maximum PP 40 kredit egységesen külső szakmai gyak.30 kredit egységesen Új sajátságok, megoldandó problémák: Hogy alakulnak a tanári M szak keretszámai? Milyen lesz az intézményenkénti felvételi vizsga, a pontrendszer, a többszörös (át)jelentkezés, a döntési mechanizmus? A 11. félév új és nagy lehetőség, de nem egy- szerű feladat sem a hallgatónak, sem a FOI- nek, sem a külső gyakorlóhelynek.

A Bolognai képzés dokumentumai 1 1.Képzési és kimeneti követelmények ­A tanári mesterszak KKK-ja kettészakadt: ~ 2006-ban megjelent a „koncepció” és a 40 kreditnyi PP tárgyakat lefedő hosszú rész. ~ Az MRK pedagógusképzési bizottsága 9 hónap alatt kidolgozta 83 szakterületen „a tantárgypedagógiát, a szakmódszertant is magába foglaló szakterületi ismeretek”-et. ­A MAB az 1.fordulóban zömét nem támogatta, érdemi tartalmi korrekciót, átdolgozást kért. ­A 2. fordulóban – erős nyomás alatt – elfogadta. ­Az OKM a nyáron honlapján megjelentette.

A Bolognai képzés dokumentumai 2 2.Szakindítási beadványok – a MAB-hoz (tanterv, tantárgyi programok, záróvizsga-terv, tárgyi, személyi, 11. félévi feltételek). ­Elvileg nem sürgős, mert az első alapszakosok csak 2009-ben végeznek és jönnek M szakra. ­Mégis sürgős: a főiskolát végzettek gyors ráképzési lehetősége miatt? (Piacszerzés?) ­2010. szeptember 1-től „1 oktató 1 intézmény” szabályt többen szept. 1 előtti beadás- sal remélik megkerülni (Ftv) (?) ­A tanárszak indítási kérelmeket a MAB együtt kívánja értékelni és szakvéleményét kiadni.

Személyes (nem MAB testületi) vélemény 1 A paradigmaváltásra a tanárképzésben szükség van, a magyar közoktatás „eredményei” (PISA felmérés) ezt igénylik. A „kétszakos” tanárképzés a kétciklusú képzésben nem kiegyensúlyozott, a képzés szerkezete a hallgatónál eklekti- kus lesz, nem kompakt az A+M stúdium.

Személyes (nem MAB testületi) vélemény 2 Az „alig másfélszakos” alapképzési oklevél munkaerőpiaci értéke nem látszik, jóllehet 2/3-uk nem kap állami támogatást tovább- tanuláshoz a tanári mesterszakon. Nagy probléma: a paradigmaváltás szüksé- gességét, lényegét és következményeit a képzők nagy része nem értette meg (lásd KKK-k felfogását). Meglátjuk a tanterveket!

Falus Iván (2007): Olvasva a különböző dokumentumokat, azt tapasz- talom, hogy a tanulási eredmények alapú meg- közelítés nemhogy ezeket a változásokat nem éri el, de még a különböző jogszabályokban sem érvényesül következetesen, a szaklétesítési és szakindítási dokumentumokban pedig végképp csak formálisan jelenik meg. A kompetenciákat, mint szükséges díszletet beírják a szakindítás elejére és a tantárgyleírások elejére is, azonban mindennek semmilyen hatása nincs a szakok tervezetének szemléletére. Abban még inkább kételkedem, hogy a szakok oktatására mindennek jelentős hatása lenne.

Doktori iskolák a tanárképzőkben Debreceni E.Neveléstud.*Pszichológiai tud.*Czigler István ELTENeveléstud.Bábosik István Pszichológiai tud.Hunyady György Károli GRE Miskolci E Pannon (V.)Neveléstud.* (+nyelvtud.)---Falus Iván Pázmány PKE Pécsi TENeveléstud.Forray R. Katalin Pszichológiai tud.László János Szegedi TENeveléstud.---Csapó Benő BDF, EKF, NyF BMEPszichológiai tud.Kovács Ilona Corvinus SEPszichológiai tud*Bitter István

Mi a MAB feladata és lehetősége? A MAB nem egyszerűen könyveli a magyar felsőokta- tás minőségét, hanem a jó gazda szerepét vállalja: „gazdálkodik” [lásd: book keeping vs. management]. Manherz Károly szakállamtitkár (2007): „ [Ez maga után vonja a doktori iskolák felülvizsgálatát], ez pedig összhangban van a MAB új koncepció- jával, amely szerint jobban kell érvényesíteni az akkreditáció oktatáspolitikai szerepét.” „A mesterképzési szak illeszkedjék a mesterképzések Európában kialakult rendszeréhez, nemzetközileg legyen versenyképes. Ugyanakkor őrizze meg a magyar egyetemi képzés értékeit.” (2005).

A MAB lehetőségei: a szakindítási kérelmek egyidejű értékelése révén reális összehasonlítások kialakítása; a tantervekben a kompetencia alapú képzési felfogás elemzése, megkérése; a tantervekben a záróvizsga keretében a kimeneti követelmények hasonló értékelése; a magyar felsőoktatás, a tanárképzés minősé- gének ügyét az intézményi egzisztenciális érde- kek fölé helyezni; a kérelmek elbírálása alapján összegző értékelő véleményt és javaslatokat adni az MRK-nak. A későbbi akkreditációk során ezek értékelése.