ZRÍNYI MIKLÓS 1620.május 1.-1664. november 18.

1620.május 1-jén Csáktornyán, más vélekedések szerint a horvátországi Ozaly várában született Dalmát eredetű, nagybirtokos arisztokrata családban nevelkedett A család vagyonát és hírnevét a Szigetvárnál elesett dédapa alapozta meg. Protestáns család, a költő édesapja katolizál(Pázmány hatása)

Édesapja(Zrínyi György) korán meghalt,így fiai nevelését Pázmány Péterre bízta→Habsburg-hű, katolikus nevelést kaptak. Később Ő és testvére is ( Zrínyi Péter) szembefordultak a Habsburgokkal. →( Zrínyi Péter részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, ezért 1671-ben kivégezték. Érdemes megjegyezni, hogy Ő volt a Szigeti veszedelem horvát fordítója. Lánya , Zrínyi Ilona, aki II. Rákóczi Ferenc édesanyja volt.)

Neveltetéséről Pázmány Péter és egy 4 tagú gyámi testület gondoskodott. A grazi jezsuita kollégiumban,majd Bécsben és Nagyszombaton tanult. Pázmány hatására kedvelte meg a magyar nyelvet és irodalmat. Nagy hatással volt rá az 1635-37-ben tett itáliai tanulmányútja,amit esztergomi kanonokkal tett. Megismerkedett az olasz művészettel és irodalommal,itt szerzi meg a barokk műveltséget, és alapozza meg könyvtárát. VIII. Orbán pápa,Rómában fogadta ,és megajándékozta saját latin verseinek díszesen kötött példányával.

Sokan csodálták rendkívüli nyelvismeretét, beszélt magyarul, horvátul, németül, olaszul, törökül, latinul, mintha mindegyike anyanyelve lett volna. Részt vett a 30 éves háborúba(1642-44 során, de az erdélyiek ellen nem szívesen harcol. Valójában ekkor érlelődik meg benne Magyarország és Erdély összefogásának gondolata, a török kiűzése céljából.) 1645-ben tábornokká nevezik ki, de lemond birtokai védelmére hivatkozik, és nem hajlandó tovább harcolni. 1646. február 11-én házasságot köt Draskovich Mária Eusébiával (szerelmes verseiben Violának nevezi). 1648 - ban horvát bánná nevezték ki.

1650. szeptember 24-én meghalt első felesége, de 2 évvel később 1652 tavaszán Bécsben feleségül vette Löbl Mária Zsófiát. Zrínyi Miklósnak négy gyermeke volt, mindegyik a második házasságából: Mária Terézia Borbála, Mária Katarina,Izsák és Ádám.

Egyre népszerűbb, s 1655-ben nádorrá szerette volna magát választtatni, de a bécsi udvar megakadályozza. Sejtette, hogy újabb török háború készül, s 1661-ben hozzáfogott Zrínyi-Újvár építéséhez. 1663-ban szövetséget köt Wesselényi nádorral és Nádasdy országbíróval. A Rajnai Szövetség őt szeretné látni a török elleni egyesített keresztény seregek fővezéri posztján! Népszerűségét, elismertségét mutatja az is, hogy többek között a spanyol király aranygyapjas renddel,a francia király hűbérúri címmel tünteti ki.

1663-ban megindul a török támadás, elesik Érsekújvár, s augusztus 9-én a király kinevezi „az egész magyar hadsereg főparancsnokának”. Megállítja a törököt, s rögtön le is váltják(1664 január), s helyette Montecuccolit nevezik ki. Ugyanakkor engedélyezik, hogy a Dráva mentén egy oldaltámadást hajtson végre. Ez lesz a híres téli hadjárat! Mikor az udvar a győzelmek ellenére megköti a szégyenteljes Vasvári békét, Zrínyi visszavonhatatlanul a Habsburgok ellenfele lesz.

Zrínyi halála 1664. november 18-án több magyar és horvát főúrral vadászni ment Csáktornya környéki kursaneczi erdőbe. Baleset történt: egy megsebesített egy vadkant halálra tiporja. A halálhír nagyon megrázta a közvéleményt. Jellemző, hogy sokan nem tudták elfogadni a baleset tényét: összeesküvésről, udvari merényletről beszéltek. A halálesetnek közvetlen szemtanúja nem volt. Bethlen Miklós önéletírásában vetette fel először a kétkedést a baleset tényét illetően. Zrínyi Miklóst 1664. december 21-én a pálosok Szent Ilonai (Senkvic) kolostorában temették el a családi sírboltba.

Helye az irodalomban A magyar barokk kiemelkedő alakja,nemzeti irodalmunk büszkesége. Költő, politikus, hadvezér.

KÖLTÉSZETE Elsősorban katonának tartotta magát és csak mellékesen költőnek. Ifjúkorától fogva írt verseket. Költeményei nagy részét 20-25 éves kora között vetette papírra, később lekötötte a politika és a hadvezetés. Pl. szerelmes verseket írt a Violának nevezett Draskovich Eusebiához, későbbi hitveséhez. 1650-ben elhunyt felesége emlékét – kisebb idilljeivel és szerelmes verseivel együtt – az Adriai tengernek Syrenája gróf Zrínyi Miklós című kötetében örökítette meg (1651). A cím is allegorikus: a barokk költészetben a szirén a költőt testesíti meg, az „Adria” pedig a Zrínyi-család fennhatósága alatti tengermelléki területeket. (Klaniczay Tibor értelmezésében: Magyarország déli végeinek költője)

1651-es kiadás,Az Adriai tengernek Syrenaia

Szigeti veszedelem Főművén, a 15 részből álló Szigeti veszedelem (Obsidio Szigetiana) című hősi eposzon 1645-től dolgozott, nagy részét 1647-48 telén írta. Ebben dédapjának, Szigetvár vértanú védőjének állított emléket. Célja: a magyarok erkölcsi erejének, összetartásának felélesztése, az ország felszabadításának, a török hatalma megtörésének lehetősége ( erkölcsi erő fontosabb a számbeli fölénynél). A nemzeti célzat és a keresztényi felfogás egyesítésével a magyar nemzet történeti hivatását hirdeti.

Mintái főleg Vergilius, Tasso eposzai és Marino elégiái voltak, de a négyes rímelésű tizenkettes sorokat magyar históriás énekekből és horvát szóbeli hősi epikából merítette Művét mesteri szerkesztés, a barokk stílus elemei jellemzik, nyelve igen erőteljes, bár ma már avultnak hat A mű 1651-ben jelent meg Bécsben, a kötetben olasz jellegű szerelmi lírája és költői hitvallása is helyet kapott. A Szigeti veszedelmet öccse fordította le horvát nyelvre.

A cselekmény rövid összefoglalásából is kiderülhet az,hogy a szerzőnek egy hihetetlen ellentmondásos állítást(paradox tétel) kell elfogadtatnia olvasóival.(a maroknyi magyar sereg győztesen kerül ki a török túlerővel szemben) A paradox tétel megfelel az ellentétekből felépülő,megharcolt barokk harmóniának is. Az eposz minden eleme ennek a tételnek van alárendelve, és e tétel bizonyítását szolgálja. (részletes műelemzést l. órán!)

További munkái Prózai és hadtudományi munkái: A Tábori kis tracta (1646-51) lényegében egy korabeli katonai szabályzat egyetlen elkészült fejezete, a Vitéz hadnagy (1650-53) - az ideális hadvezér alakját kívánta megrajzolni, és a hazai hadviselést korszerűbbé tenni. Mátyás király életéről való elmélkedésekben (1656-57). A múlt értékelésén túl a nemzeti királyság eszményét állította kortársai elé. Legismertebb műve a Ne bántsd a magyart kezdetű– Az török áfium ellen való orvosság (1661)

Készítette: Szendrei Viktória (10.a) Jóváhagyta: Valuchné Váradi Zsófia