Történelemtanítási stratégiák a nemzetközi történelemdidaktikai koncepciók tükrében F. Dárdai Ágnes
Történelemdidaktika: a történeti tanulás tudománya Önálló tudományág Önálló tudományág A történettudomány „dimenziója” A történettudomány „dimenziója” A történelmi tudat kutatása (tudatképződés, tudatformálás, a történelem recepciója, a történelmi tudat társadalmi kontextusa) A történelmi tudat kutatása (tudatképződés, tudatformálás, a történelem recepciója, a történelmi tudat társadalmi kontextusa) Történelemdidaktika - történelemmetodika Történelemdidaktika - történelemmetodika
„Narratív kompetencia” Kognitív, emocionális, esztétikai képességek, normák, értékrend Kognitív, emocionális, esztétikai képességek, normák, értékrend A történelem megismerése (kultúraközvetítő funkció) A történelem megismerése (kultúraközvetítő funkció) A történelem megértése (értékközvetítő funkció) A történelem megértése (értékközvetítő funkció) A történelemmel orientálódni (perszonifikációs és szocializációs funkció) A történelemmel orientálódni (perszonifikációs és szocializációs funkció)
Cél: „Kulturális kódok” birtoklása, amelyekkel a tanuló - A történelmi múltról szóló elbeszéléseket megérteni, és értelmezni tudja (rekonstrukció) - A történelmi múltról szóló elbeszéléseket kontextusba helyezni tudja (dekonstrukció) - Saját „történelmét” felépíteni tudja (konstrukció)
Tézisek a modern történelemtanításról A történelmi tudat az emberi személyiség nélkülözhetetlen része. A történelmi gondolkodás természetes következménye a különböző múltértelmezések. A tanulóknak el kell sajátítaniuk a nemzet kulturális (történelmi) kódját. Bár nincs érvényes „tudáskánon”, ez nem jelentheti a tananyag teljes relativizálását. A történelemtanítás a problémamegoldó gondolkodás terepe.
A történelemtanítás cálja a „narratív kompetencia” birtoklása. A történelem tanulása a társadalmi tartalmú ismeretszerzés terepe. A történelmi forrás tág értelmezése A történelmi megismerés módszertani kompetenciáinak elsajátítása A tanítás többé nem tanár-, hanem tanuló- centrikus Módszerek kombinációja dinamikus tanulási-tanítási stratégiák, differenciált tanulásszervezés
A tanulás Kognitív Emocionális, pragmatikus Ismeretorientált, Tanárorientált, Irányított, Receptív, Reproduktív, Osztálykeretben, Passzív befogadás Képességorientált, Tanulóorientált, Önálló Produktív Csoportban/ egyénileg, Aktív elsajátítás A tanítás célja A tanuló tevékenység e Médium/tankönyv Tanítási forma/ módszerek Ismeretátadó Tények, adatok összefüggések megismerése Memorizálás, bevésés, visszaadás Történelmi összefoglaló, vezérfonal Ismeretátadás (előadás, közlés) Elbeszélő (narratív) Tört. események megelevenítése, elbeszélése Beleélés, átélés Tanári elb., történelmi regény, film, szerepjáték Elbeszélés (felolvasás, leírás, játék) Munkáltató Tört. események megértése, oknyomozás Megbeszélés, magyarázat, kérdve kifejtés Munkáltató tankönyv Munkáltatás (egyéni, csoport- munka ) Problémamegoldó A történelem kritikus értelmezése Kérdések, problémák felvetése, elemzése, értékelése, Forrás-, feladat gyűjteményProblémamegoldás(vita) Projekttanítás A múlt kérdve kutató rekonstrukciója Tudatosítás, reflexió, cselekvés Multipers. és kontroverzív források Cselekedtetés (projekt) Történelemtanítási stratégiák Kognitív Emocionális, pragmatikus A tanítás
A jövő feladatai A történelemtanítás a pozitivista „tényfetisizmus” és a posztmodern „tetszőlegesség” között. Multiperspektív, plurális, kontroverzív szemlélet Az információk szelekciója, és interpretációja; a perspektívaváltás képessége A tananyag-kiválasztás szaktudományi és pedagógiai elveinek összhangja
A tananyag tartalmi modernizációja (Gender studies, ökológiai témák, a környezet és az élet mint érték, információs, kommunikációs technikák, generációs életformák és konfliktusok, migrációs mozgások stb.) A komplex tudás tantervi szándéka, a tanulói tudásteljesítmények töredezett jellege A lokális, nacionális, regionális, kontinentális, globális történelem összhangja, belső arányai
Köszönöm a figyelmet!