EGY MÉRÉS NEM MÉRÉS? NEMZETI ÉS TELEPÜLÉSI SZINTŰ IFJÚSÁGI STRATÉGIÁK KUTATÁSI SZÜKSÉGLETEI Kádár-Csoboth Péter Nemzetközi trendek, új kihívások az ifjúságkutatásban

Ifjúságpolitika Ifjúsági stratégia Ifjúsági feladatok Ifjúsági folyamatok A stratégiakészítés feltételezi a helyzet megfelelő mélységű ismeretét Trendek Folyamatok Eredmények Hatások

Ifjúsági stratégiák nemzeti és térségi célrendszerei nem feltétlenül esnek egybe Nemzeti szint Térségi, helyi szint Társadalmi integráció folyamatának támogatása Aktív demokratikus állampolgárságra nevelés Ellátórendszerek teljesítményének javítása Népességmegtartó erő növelése Közösségi cselekvések ösztönzése Lokális kiegészítő szolgáltatások fejlesztése ≠ ≠ ≠

A stratégiakészítés feltételezi a helyzet megfelelő mélységű ismeretét Demográfiai trendek Szociológiai folyamatok Ellátórendszerek funkcionálása Élethelyzetek vizsgálata Korosztályi attitűdök, „szokások” vizsgálata Lokális demográfiai trendek Lokális szociológiai folyamatok (Lokális) ellátórendszerek (lokális) funkcionálása Élethelyzetek vizsgálata Attitűdök, „szokások” vizsgálata Szükségletek vizsgálata Nemzeti szint Térségi, helyi szint

Általános következtetések  A stratégiakészítés feltételezi a helyzet megfelelő mélységű ismeretét  Ifjúsági stratégiák nemzeti és térségi célrendszerei nem feltétlenül esnek egybe  A kutatási területeket fókuszálni kellene az eredmények felhasználási céljai szerint  Kutatási téma, és adatfelvétel szerint is elkülönített vizsgálatokra van szükség

Konkrét következtetések  Az „Ifjúság xxxx” kutatások lokális viszonylatban használhatatlan eszközök, mert:  megbízhatóbb adatforrásban rendelkezésre álló adatokat kérdeznek le,  lokális szinten kulcsfontosságú témákat hagynak figyelmen kívül,  lokális szinten érdektelen témákat dolgoznak fel,  az eredmények módszertani, vagy részletezettségi problémák miatt hiteltelenek/irrelevánsak lokális nézőpontból

Kellemetlen kérdések a központi ifjúságkutatási programok eredményeiről  Ifjúság 2000, 2004, 2008  Hány kereszttáblát láttunk?  Hány résztanulmány készült el?  Van-e olyan döntés, amelynek megalapozásához hozzájárultak?  Hány települési stratégia készítéséhez szolgáltattak adatokat?  A vizsgált témák hány százaléka érhető el, más adatgyűjtésekből?  Mit köszönhet az ifjúságpolitika, az ifjúsági szakma a nagymintás kutatásoknak?  A módszertan követi-e a változásokat? Vajon nemzeti viszonylatban használható eszközök?

Végkövetkeztetések  A nagymintás ifjúságkutatási program újragondolásra szorul (cél – tartalom)  Nemzeti és települési szintű ifjúságkutatási sztenderdek kialakítására lenne szükség