Motiváció a gyakorlati képzésben A gyakorlati képzés helye a szakképzésben A gyakorlati képzés célja, feladatai A gyakorlati képzés szakaszai Motiváció a gyakorlati képzésben A gyakorlati képzés módszerei A foglalkozás tervezése A gyakorlati képzés eredménye A motiváció 2012. szeptember Földi László

A gyakorlati képzés helye a szakképzésben OKJ szerinti szakmák Még hatályban lévő: 2006. évi Legújabb: 2012. – 2013-tól eszerint kell indítani A szakképzés moduláris Kötött az elmélet-gyakorlat arány Moduláris szakmai vizsga Komplex szakmai vizsga 2012. szeptember Földi László

A gyakorlati képzés helye a szakképzésben A szakmai vizsga részei: Írásbeli vizsga Interaktív vizsga (kifutó jelleggel) Szóbeli vizsga GYAKORLATI VIZSGA 2009-től: duális szakképzés Gyakorlati foglalkozás időtartama A gyakorlati foglalkozás helye 2012. szeptember Földi László

A gyakorlati képzés helye a szakképzésben A duális képzés előnyei: A tanuló munkahelyzetben érzi magát Későbbi alkalmazás esetén a betanítási idő lerövidül Életszerű gyakorlati tapasztalatok Hátrányok A cégek számára költséges A tanulók előképzettsége hiányos, eltérő lehet A szervezetek specializált tevékenysége 2012. szeptember Földi László

Motiváció a gyakorlati képzésben A gyakorlati képzés helye a szakképzésben A gyakorlati képzés célja, feladatai A gyakorlati képzés szakaszai Motiváció a gyakorlati képzésben A gyakorlati képzés módszerei A foglalkozás tervezése A gyakorlati képzés eredménye A motiváció 2012. szeptember Földi László

A gyakorlati képzés célja, feladatai Cél: felkészítés munkavégzésre önálló megfelelő minőségű előírt képzési szintnek megfelelő Feladatok: legfontosabb gyakorlati ismeretek elsajátíttatása szakmai érdeklődés fejlesztése logikus gondolkodás fejlesztése módszeres hibakeresés képessége 2012. szeptember Földi László

A gyakorlati képzés célja, feladatai Feladatok: a munkavégzés minőségének folyamatos javítása a hatékonyság folyamatos növelése önértékelés kialakítása a személyiség erkölcsi és esztétikai fejlesztése alkotó szellem kialakítása hivatástudat kialakítása 2012. szeptember Földi László

Motiváció a gyakorlati képzésben A gyakorlati képzés helye a szakképzésben A gyakorlati képzés célja, feladatai A gyakorlati képzés szakaszai Motiváció a gyakorlati képzésben A gyakorlati képzés módszerei A foglalkozás tervezése A gyakorlati képzés eredménye A motiváció 2012. szeptember Földi László

A gyakorlati képzés szakaszai Bevezető szakasz szerepe: érdeklődés felkeltése oktatói feladatok: jellegzetes termékek bemutatása előtte-utána állapot bemutatása jellegzetes munkaműveletek bemutatása a munkavégzés eredményére, értelmére való rámutatás a gyakorlati munkahely bemutatása szabályok, munkahelyi rend ismertetése 2012. szeptember Földi László

A gyakorlati képzés szakaszai Az alapkészségek kialakításának szakasza szerepe: alapvető jártasságok, készségek kialakítása lehet produktív, vagy improduktív oktatói feladatok: műszaki szakmai fogalmak, ismeretek összekapcsolása a munkafolyamattal célravezető sorrend alkalmazása hiányos elméleti tudás pótolása rossz beidegződés javítása állandó műveltetés 2012. szeptember Földi László

A gyakorlati képzés szakaszai A termelőmunkára való átmenet szakasza szerepe: önálló munkavégzés kialakítása teljesítményfejlesztés oktatói feladatok: a jártasságok és készségek színvonala ne csökkenjen tervszerű munkaprogram szerinti munkavégzés szakaszos irányítás problémamegoldó-képesség fejlesztése társas munkavégzésre nevelés 2012. szeptember Földi László

Motiváció a gyakorlati képzésben A gyakorlati képzés helye a szakképzésben A gyakorlati képzés célja, feladatai A gyakorlati képzés szakaszai Motiváció a gyakorlati képzésben A gyakorlati képzés módszerei A foglalkozás tervezése A gyakorlati képzés eredménye A motiváció 2012. szeptember Földi László

A gyakorlati képzés módszerei Tárgyi eljárás készségfejlesztés produktív módon komplett termék készül elméleti vonatkozásai vannak több alapvető műveletet igényel Előnyei: a tanuló eredménnyel járó tevékenységet végez változatos lehet alkotás öröme az alapműveletek összefüggéseiben láthatók 2012. szeptember Földi László

A gyakorlati képzés módszerei Tárgyi eljárás Hátránya: nehezen biztosítható a fokozatosság egyes alapműveletek begyakorlására nincs elég idő az elmélet és gyakorlat kapcsolatának megvalósítása nehézkes lehet kizárólagosan nem alkalmazható 2012. szeptember Földi László

A gyakorlati képzés módszerei Műveleti eljárás célja egy-egy művelet begyakoroltatása lehet improduktív: szimulátoron, hulladékon, vagy újrahasznosítható anyagokon végzett tevékenység lehet produktív: sorozatgyártott termék egy-egy művelete Előnyei: könnyebben programozható illeszthető az elméleti ismeretekhez kisebb a kockázat 2012. szeptember Földi László

A gyakorlati képzés módszerei Műveleti eljárás Hátrányok: a műveletek összekapcsolása nem érvényesül a monoton gyakorlás unalmas lehet nincs termékélmény a régebben begyakorolt műveleteknek nagy a felejtés-mértéke a műveleteknek csak egy része gyakorolható be így kevés a módszer 2012. szeptember Földi László

A gyakorlati képzés módszerei Műveleti komplex eljárás az előző két eljárás kombinációja improduktívan néhány alapművelet betanulása produktív munkával begyakorlás a termékek kiválasztása fontos Előnyei: a tanuló eredménnyel járó tevékenységet végez változatos lehet az alapműveletek összefüggéseiben láthatók összefüggő gondolkodási képesség fejlesztő hatású 2012. szeptember Földi László

A gyakorlati képzés módszerei Műveleti komplex eljárás Hátrányai: termelési körülmények között nehézségekbe ütközhet nagyobb előkészületet igényel 2012. szeptember Földi László

Motiváció a gyakorlati képzésben A gyakorlati képzés helye a szakképzésben A gyakorlati képzés célja, feladatai A gyakorlati képzés szakaszai Motiváció a gyakorlati képzésben A gyakorlati képzés módszerei A foglalkozás tervezése A gyakorlati képzés eredménye A motiváció 2012. szeptember Földi László

A foglalkozás tervezése A gyakorlat részei bevezető foglalkozás tanulók gyakorlata befejező foglalkozás Bevezető foglalkozás elméleti ismeretek áttekintése gyakorlati tevékenység bemutatása baleseti veszélyforrások ismertetése a selejt okainak bemutatása 2012. szeptember Földi László

A foglalkozás tervezése A gyakorlati tevékenység bemutatása a feladat ismertetése a szükséges eszközök és használatuk bemutatása a szakmai követelmények ismertetése a munkatevékenység bemutatása sorrend, tempó, testtartás, mozdulatok, hatékonyságnövelő javaslatok… az ellenőrzési módok bemutatása hibalehetőségek ismertetése 2012. szeptember Földi László

A foglalkozás tervezése A baleseti veszélyforrások ismertetése vigyázatlanság hirtelenség játékosság meggondolatlan viselkedés a munkatevékenység nem ismert kevés élettapasztalat 2012. szeptember Földi László

A foglalkozás tervezése A tanulók gyakorlatai alkotóelemek oktatása, begyakoroltatása a munkamozdulatok ellenőrzése, korrekciója alkotóelemek összekapcsolása a munkatevékenység különböző változatainak gyakoroltatása az elvégzett tevékenység ellenőrzése (a tanuló eszközeivel) önellenőrzésre szoktatás 2012. szeptember Földi László

A foglalkozás tervezése A tanulók gyakorlatai az ellenőrzés fokozatosan a munka átvételére korlátozódik beavatkozás ritkul (balesetveszély, károkozás veszélye) társas munkafeladatok a feladatok konkretizálása irányító kijelölése fordított felállásban is el kell végezni 2012. szeptember Földi László

A foglalkozás tervezése Befejező foglalkozás a munkafeladatra vonatkozó kérdések megbeszélése a tanuló munkájának értékelése a napi tevékenység tapasztalatai alapján az elért eredmények elismerése a hibák számbavétele, lehetséges javításuk a személyes közreműködés tapasztalatai a következő feladatra való utalás a napi tevékenység dokumentációs feladatai (munkanapló vezetése) 2012. szeptember Földi László

Motiváció a gyakorlati képzésben A gyakorlati képzés helye a szakképzésben A gyakorlati képzés célja, feladatai A gyakorlati képzés szakaszai Motiváció a gyakorlati képzésben A gyakorlati képzés módszerei A foglalkozás tervezése A gyakorlati képzés eredménye A motiváció 2012. szeptember Földi László

A gyakorlati képzés eredménye A tanulók mozgásának fejlődése a felesleges mozdulatok mennyisége csökken a mozdulatok hatékonyabbak lesznek (kisebb erőkifejtés) folyamatosság lesz jellemző a következő lépés automatizmusa munkaritmus kialakulása kialakul az „érzéssel” végzett munka 2012. szeptember Földi László

A gyakorlati képzés eredménye Az érzékelés fejlődése az érzékszervek által nyert információ szélesedik szín, geometriai formák, szemmérték szag, szag utáni tájékozódás zaj, hang utáni tájékozódás felület ízek különbségképzés fejlődése 2012. szeptember Földi László

Motiváció a gyakorlati képzésben A gyakorlati képzés helye a szakképzésben A gyakorlati képzés célja, feladatai A gyakorlati képzés szakaszai Motiváció a gyakorlati képzésben A gyakorlati képzés módszerei A foglalkozás tervezése A gyakorlati képzés eredménye A motiváció 2012. szeptember Földi László

A Maslow-féle szükséglet piramis A motiváció A Maslow-féle szükséglet piramis az embereket a szükségleteik hajtják a szükségletek hierarchikusak az alacsonyabb szintű igényeket kell előbb kielégíteni a magasabb szintűek ezután motiválhatóak a kielégített szükséglet nem motivátor több módja van a magasabb szintű igények kielégítésének, mint az alacsonyabb szintűekének 2012. szeptember Földi László

A Maslow-féle szükséglet piramis A motiváció A Maslow-féle szükséglet piramis 2012. szeptember Földi László

A motiváció Az aktív tanulás feltételeinek megteremtése – A DIÁK TUD ÉS AKAR TANULNI Összetevői: Fegyelem (és nyugalom) Motiváció Figyelem önszabályozó, tartós motiváció 2012. szeptember Földi László

A motiváció Fegyelem A fegyelem megteremtésének módszerei: szerződéskötés a tanár és a tanuló közösen fogalmazzák meg a viselkedés szabályait megszegése esetén a közösen jóváhagyott szabályokra kell utalni rendezett munkakezdés sorba állás, köszöntés, a nap programjának ismertetése differenciált feladatok képességeknek, ismereteknek megfelelő feladatotok sok feladat a fegyelmezetlenség első oka, hogy a tanulót nem kötik le a feladatok 2012. szeptember Földi László

A motiváció Figyelem alapjai: éberségi szint, változatos ingerek, új információk az ismeretek elsajátításának első lépése az ismeret a rövid távú memóriába kerül a tanuló motivációjának egy feladatra kiterjedő, rövid távú kifejeződése a figyelem fegyelmet eredményez a fegyelemnek nem feltétlenül következménye a figyelem 2012. szeptember Földi László

A figyelem és a motiváció módszerei: A pedagógus elszántsága, kitartása a lelkesedés sugárzása érdeklődést kelt Pygmalion-effektus magas, de teljesíthető elvárásokat megfogalmazása hit a diákok képességeiben, fejlődőképességükben jelzése a tanulók felé a téma felvezetése a kezdésnél olyan részek kiemelése, melyek érdekesek, hasznosak 2012. szeptember Földi László

A figyelem és a motiváció módszerei: a téma előzetes felvázolása érdeklődést kelthet a konkrét részekkel kapcsolatban értékek keresése a diákokban, az elvégzett feladataikban, megszólalásaikban pozitív visszacsatolási lehetőségek keresése a tudás, mint érték megjelenítése a képességek elsajátítása révén való gazdagodás hangsúlyozása alkalmazhatóság kiemelése 2012. szeptember Földi László

A figyelem és a motiváció módszerei: Kérdések megfogalmazása lehetővé teszi az egyéni ötletek kifejtését, előhívhat személyes élményeket, tapasztalatot, tudást Probléma felvetése tevékenységez tartozó életszerű helyzet Jutalmazás (és büntetés) a szóbeli és a non-verbális jutalmazás a leghatásosabb (mosoly, szóbeli dicséret, megerősítés) a jutalmazó pedagógusnak a diák számára tisztelt személynek kell lennie 2012. szeptember Földi László

A figyelem és a motiváció módszerei: gyakori visszacsatolás, megerősítés előrehaladásról rendszeres visszajelzés megerősíti a helyes megoldási módokat célok megfogalmazása a módszer tanulásának rövid és hosszú távú hasznossága a feladattal, tevékenységgel fejleszthető képességek és készségek ismertetése a gyakorlat során szerzett tapasztalat előnyei önálló ötletek kifejezésének lehetősége versenyhelyzetet teremt 2012. szeptember Földi László

A figyelem és a motiváció módszerei: érintetté tétel a tanuló aktív, az eseményeket alakító résztvevője a gyakorlatnak személyes kapcsolat kialakítása a gyakorlatokon egyéni felelősség a csoport munkájának értéke az egyéni munkákból tevődik össze beszámolási, bemutatási kötelezettség feladatukat az oktatási egység végén csoportjuk előtt prezentálják 2012. szeptember Földi László

A figyelem és a motiváció módszerei: a szakma jellegzetes termékeinek bemutatása értelmet ad célt ad korszerű technológiák bemutatása önbizalmat gerjeszt a korábbi és korszerű technológiák összehasonlítása elégedetté tesz 2012. szeptember Földi László

„A jól megcsinált dolog jobb, mint a jól elmondott.” Benjamin Franklin A motiváció „A jól megcsinált dolog jobb, mint a jól elmondott.” Benjamin Franklin „Miért van az, hogy önállóan és alkotóan gondolkodó embert szeretnénk gyerekeinkből nevelni anélkül, hogy nevelésük során hagynánk őket önállóan gondolkodni és cselekedni?” Winkler Márta 2012. szeptember Földi László

Köszönöm a figyelmet! 2012. szeptember Földi László