A lánc menti együttműködés és az innováció: a képességek és a meghatározó szakértelem kombinálása dr. Sebők András Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
SIXTH FRAMEWORK PROGRAMME (TRUEFOOD WP5) 1 Ajánlások a hagyományos élelmiszerek piacra jutásának és innovációjának elősegítésére - a TRUEFOOD pályázat.
Advertisements

AZ EURÓPAI KIVÁLÓSÁG MODELL ÉS SZEREPE AZ EU CSATLAKOZÁSBAN STRATOSZ KIADVÁNY 2003.
I. AZ EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN
M I A HASZNA A KLASZTEREKNEK A GYORS FEJLŐDÉSBEN ? A Z AKKREDITÁLT KLASZTER KKV - K SZÁMÁRA KIHASZNÁLHATÓ ELŐNYEI, AZ INNOVÁCIÓ MENEDZSMENT LEHETŐSÉGEI.
Business Process Outsourcing © Arthur Andersen 2001 Szolgáltató központok a harmadik évezredben Várnai Éva partner Andersen, Vezetési tanácsadás.
NEMZETI ÉLELMISZER- TECHNOLÓGIA PLATFORM TEVÉKENYSÉGE Boródi Attila (ÉFOSZ) Budapest, szeptember 24.
INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ
Michael E. Porter Berencsi Balázs GTK – GM ARFWIM
Vállalkozásunk külső, belső kapcsolatrendszere és értéklánca
HELYI ÉS TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI FEJLESZTÉSI PÓLUS SZIGET, VAGY A TÉRSÉG MOTORJA? SZŰCS ERIKA Budapest, december 06.
AZ ÚJRAIPAROSÍTÁST TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET
SIXTH FRAMEWORK PROGRAMME Budapest © Campden BRI Mo. Nonprofit Kft. A hagyományos élelmiszer fogalmának fogyasztói és ipari szemléletű meghatározása.
MINŐSÉGMENEDZSMENT 3. előadás
Az ÉRÁK legfontosabb céljai A képzés és a munkaerő-piaci szolgáltatások egységes normák szerinti működtetése. A munkanélküliek folyamatos képzésbe kerülésének.
Költséghatékonyság házunk táján Mátyásföldi Imre LogControl Kft. Kontrolling a gyakorlatban.
ERP Integrált vállalatirányítási rendszer
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
A „TRUEFOOD” projektről  Az Integrált projekt teljes címe: Hagyományos európai élelmiszerek fejlesztése innovatív módszerekkel  Tematikus prioritás:
Alapfogalmak.
Vállalati folyamatok, alrendszerek, tömegszerűség, külső környezet, belső adottságok, hierarchia, kultúra.
1 Logisztika Szakirány – II. 2. téma Vállalkozási rendszerek átszervezése Bp.2008.febr. Prof.Dr.Knoll Imre.
KNOLL1 Prof.Dr.,Dr.hc. Knoll Imre c.egyetemi tanár, MTA doktor Új törekvések a logisztikai közreműködésben BKF-HFF Kar Logisztika Szakirány II. Budapest,
MagNet Magyar Közösségi Bank Magyarország első újbankja Homolka Éva Piac & Profit konferencia „Pénz,de honnan? Pénzszerzés és pénzgazdálkodás”
MagNet Magyar Közösségi Bank Magyarország első újbankja „Túlélés és fejlődés a közösség részeként” Dakó Andrea Piac & Profit konferencia.
A Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlése Az ipar szerepe a regionális fejlődésben Alternatívák a regionális innovációs rendszer továbbfejlesztésére.
Innovációs zónák, klaszterek szerepe a regionális fejlesztésekben Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Dr. Nagy Henrietta,
A Georgikon Kar kutatási lehetőségei Keszthely, március 30.
Tevékenység alapú vezetés Készítette: Bakos Viktória BME GTK Kiegészítő szak május.
1 Magyarország 2020 perspektívájában Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt november 29.
A külföldi működő tőke szerepe a magyar gazdaságban avagy Mit adtak nekünk a Rómaiak? Havas István Amerikai Kereskedelmi Kamara, elnök Közgazdász Vándorgyűlés.
Mikro és kisvállalkozások szerepe a rövid ellátási láncban Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály.
Közép-Európai Innovációs Központ – Forrás Informatika Kft. Ágazati Kutatás – Szoftverfejlesztés Május 17. Eger Tóth András Senior Projekt Menedzser.
Kérdések a második zh-hoz
Az innováció és tudás beintegrálása a vállalati stratégiába.
Minőség menedzsment 6.előadás
Az élelmiszerkutatás fő irányai: Jövőkép 2020-ig
Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológiai Platform © Campden & Chorleywood Kht 1 Az MNÉTP megalakulása óta végzett tevékenységek A stratégia kidolgozása.
Papp Attila oktatási vezető
dr. Sebők András Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.
TRUEFOOD RENDEZVÉNYEINK Március 12. Budapest: ”Kutatás az innovációért” Április 29. Budapest: INTÉZETLÁTOGATÁS a Campden & Chorleywood Magyarország.
A piacszegmentáció és a célpiaci marketing
A foglalkoztatási paktumok célja Megismerni a térség foglalkoztatási helyzetét Összehangolni a térség gazdasági és humánerőforrás fejlesztési tevékenységeit.
Innováció ösztönző együttműködések kiépítése Dél-kelet-európai térség országaiban SET GIFT.
dr. Sebők András, Palotás Gábor, Mihók Sándor
A Magyar Nemzeti Élelmiszer- technológiai Platform tevékenysége és stratégiája. Az Innovációs Megvalósítási Terv bemutatása és megvitatása dr. Sebők András.
dr. Sebők András Az MNÉTP tudományos koordinátora
Az élelmiszeripari versenyképesség és innováció egyes kérdései
A Magyar Nemzeti Élelmiszer- technológiai Platform tevékenysége és stratégiája. Az Innovációs Megvalósítási Terv bemutatása és megvitatása dr. Sebők András.
Kaposvár © Campden & Chorleywood Kht. 1 Az „Élelmiszer az életért” Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológiai Platform bemutatása Dr. Sebők András.
Környezettudatos közlekedés 2030 – Nemzeti Energiastratégia 2030
Magyar KKV-k sikerei és együttműködései a globális IT iparban
„Az igazi kérdés nem az, mennyit javultál tegnapi önmagadhoz képest, hanem, hogy milyen jól teszed a dolgod versenytársaidhoz képest.”
Kecskemét, június 20. Szemerey Szabolcs HÍRÖS BESZÁLLÍTÓI KLASZTER
Elemezze cége innovációs potenciálját! ‘800 európai vállalkozás mint összehasonlítási alap’
Civil szervezetek kapcsolatai Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001.
FoodManufuture WP3 - Nemzeti Workshop Budapest, FoodManufuture Nemzeti Workshop Jövőbeli lehetséges forgatókönyvek Berczeli Attila Campden.
Kis- és középvállalkozások válaszúton: versenyképesség, innováció, nemzetköziesedés EGY SIKERES MAGYAR IPARÁG: AZ ORVOSIMŰSZER-GYÁRTÁS Sass Magdolna Pécs,
BEVEZETÉS A VÁLLALATGAZDASÁGTANBA 5.
Vállalkozásmenedzsment I.
MINŐSÉGMENEDZSMENT 6/2. előadás
A magyar KKV-k regionális versenyképessége A KKV-k segítése – támogatás, avagy befektetés? Miklóssy Ferenc elnök Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara.
Harsányi László: Munkafüzethez 1. MOME 1. 2 A számításba veendő öt alaptényező: Beszállítók (írók, nyomdák, stb.) alku-pozíciója Vásárlók (fogyasztók)
Innováció, vagyis kitörés a Minden- napokból.
STRATÉGIAI ÉS ÜZLETI TERVEZÉS 4. előadás
INNOVÁCIÓS KÉPESSÉG, VERSENYKÉPESSÉG ÉS JÓLÉT BAROSS – DA07-DA-ELEM Szeged, október 19. Prof. Dr. Lengyel Imre MTA doktora, intézetvezető.
Kérdések a második zh-hoz
Regionális és vállalati identitás az ellátási láncokban
Dr. Papanek Gábor Európa versenyképessége
Prof. Dr. Illés Béla* tanszékvezető egyetemi tanár
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
Előadás másolata:

A lánc menti együttműködés és az innováció: a képességek és a meghatározó szakértelem kombinálása dr. Sebők András Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft TRUEFOOD Zárókonferencia 1

TRUEFOOD WP 5 Partnerek CCH - Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. (Magyarország) UGENT - Ghent University (Belgium)(Munkacsoport vezető) UMIL - University of Milan (Olaszország) PEGroup (Olaszország) TRUEFOOD Zárókonferencia 2

Mit tehetnek az élelmiszer-előállító KKV-k a sikeres piaci szereplés érdekében A termékpálya (élelmiszer-lánc) mentén történő együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázása az erőforrások összehangolása és hatékonyabb felhasználása új meghatározó szakértelem kiépítése Előnyök a fogyasztó számára a költségek csökkenése megkülönböztethető, vonzó tulajdonságok TRUEFOOD Zárókonferencia 3

A meghatározó szakértelem Az a hozzáértés, amelynek segítségével egy vállalat egy, az üzleti tevékenysége szempontjából döntő fontosságú feladatot olyan jól tud elvégezni, hogy arra építve a versenytársakkal szemben megkülönböztethető, többlet értéket tud nyújtani a vevőknek, fogyasztóknak Versenyelőny Alapja az erőforrások és a képességek innovatív módon összekapcsolt, összehangolt, egyensúlyba hozott alkalmazása Elérhető: - a vállalaton belül - külső együttműködések (KKV-k) TRUEFOOD Zárókonferencia 4

Miért fontos a meghatározó / fő szakértelem? (1) A vállalatoknak nemcsak alacsonyabb költségek mellett kell működniük a jó versenyképességhez, de ki kell fejleszteniük a saját meghatározó szakértelmüket is, hogy megkülönböztessék magukat a versenytársaktól és a piacon maradjanak A versenyelőny létrehozásához a vállalatoknak úgy kell irányítaniuk erőforrásaikat, hogy azok arra összpontosuljanak,amit a vállalat a legjobban csinál TRUEFOOD Zárókonferencia 5

Miért fontos a meghatározó / fő szakértelem? (2) A lánc menedzsment lehetővé teszi a vállalat számára a saját, valamint beszállítói és vevői meghatározó / fő szakértelmének újragondolását és harmonizálását Lehetővé teszi a lánc számára, hogy kihasználható piaci réseket teremtsen és specializálódjon egyes kulcs területekre A vállalatokat azon képességek alapján értékelik, hogy hogyan tudják azonosítani, növelni és kihasználni azokat a láncra vonatkozó meghatározó / fő szakértelem elemeket, amelyek lehetővé teszik a növekedést TRUEFOOD Zárókonferencia 6

A meghatározó / fő szakértelem meghatározása és kiépítése a vállalat és a lánc szintjén Meg kell határozni a vállalkozás meghatározó / fő szakértelmének 3-4 legfontosabb területét Elemezni kell a vállalkozás beszállítóit és vevőit, határterületi partnereit (erőforrásokat, képességeket) és meghatározó / fő szakterületeket is. A vállalkozás erőforrásai és a beszállítók/vevők, határterületi partnerek képességei meghatározó szakértelmet alkothatnak A vállalkozás képességei és a beszállítók/vevők, határterületi partnerek erőforrásai – meghatározó szakértelmet alkothatnak Forrás: TRUEFOOD Supply Chain Management Course (Ugent, Campden) TRUEFOOD Zárókonferencia 7

Az erőforrások és képességek kombinálása az élelmiszerlánc mentén a meghatározó szakértelem kialakítására A közvetlen lánc tagjai A különböző szakterületek, határterületek képviselői Az iparági szakmai társak között Az eltérő, egymást kiegészítő elemek kombinálása Olyan meghatározó szakértelem kialakítása, amelynek egyénileg nincsenek birtokában (TRUEFOOD FP6, Gellynck 2008.) TRUEFOOD Zárókonferencia 8

Az erőforrások, képességek és meghatározó szakértelem kombinálása A lánc tagjai / határterületei kombinálhatják egyes erőforrásaikat és képességeiket egy közös versenyelőny (meghatározó szakértelem) létrehozása érdekében Ez a szemlélet segíti őket abban, hogy olyan meghatározó szakértelmet alakítsanak ki, amelynek egyénileg nincsenek birtokában A lánc tagjainak / határterületeinek a meghatározó szakértelem kiépítéséhez az eltérő, de egymást kiegészítő erőforrásaikra és képességeikre kell összpontosítaniuk FV B V Erőforrás Képesség Erőforrás Képesség Erőforrás Képesség Meghatározó szakértelem Meghatározó szakértelem Meghatározó szakértelem Meghatározó szakértelem Forrás: TRUEFOOD Supply Chain Management Course (Ugent, Campden) TRUEFOOD Zárókonferencia 9

Az élelmiszeripar összehasonlítása más iparágakkal Forrás: ETP ”Food for Life” SME Task Force TRUEFOOD Zárókonferencia 10

A külső tudás bevonás (K+F segítség) forrása a földrajzi távolságtól függően Nemzeti különbségek a tudás forrása tekintetében földrajzi távolságok, a termékpálya szereplők és az innovációs tevékenység típusa szerint; A hagyományos élelmiszert feldolgozó vállalatok a tudásuk fejlesztéséhez a külső tudást (K+F segítséget) főleg inkább nemzeti és nemzetközi, mint térségi szinten keresik. Az élelmiszer feldolgozó vállalatok nagyobb földrajzi távolságból szerzik be a tudást, mint a beszállítók és vevők TRUEFOOD Zárókonferencia 11

A külső tudás bevonás forrása földrajzi távolság szerint (0=nem igényel támogatást, 1=helyi, 2=regionális, 3=nemzeti, 4=EU, 5=EU-n kívül) Élelmiszer feldolgozók Olaszország Magyarország Belgium Termék fejlesztésTechnológia fejlesztés Piackutatás Szervezet fejlesztés TRUEFOOD Zárókonferencia 12

A külső tudás bevonás forrása a földrajzi távolságtól függően A vállalatok innovációs képessége befolyásolja a külső tudás bevonás forrásának földrajzi távolságát Az alacsony innovációs képességű vállalatok a szakmai támogatást inkább helyi szinten keresik, míg a nagyobb innovációs képességű vállalatok a szükséges külső szakmai támogatást elsősorban a nemzeti és részben EU szinten találják meg. Magyarországon az élelmiszer-előállítók a termék-, folyamat fejlesztéshez, piackutatáshoz, szervezeti fejlesztéshez szükséges, külső erőforrásból származó szakmai tudást elsősorban nemzeti szinten találják meg és csak kisebb mértékben regionális vagy helyi szinten TRUEFOOD Zárókonferencia 13

A teljes élelmiszerláncra épülő innováció fontossága A mennyiségi megkérdezések (Olaszországból, Belgiumból, Magyarországról származó adatok) többváltozós statisztikai elemzésének eredményei alapján : a magasabb fokú innovációs képesség nagyobb érzékelt nyereségességet és üzleti növekedést eredményez; országok közötti különbségek az innovációs képességek és a különböző összetevők és innovációs tevékenységek intenzitása között; a szorosabb együttműködés az élelmiszerláncban részt vevő többi szervezetettel jobb innovációs képességhez vezet (pozitív korreláció, r = 0.573) TRUEFOOD Zárókonferencia 14