A nyitvatermők 2008. Bíró Viktor
Kialakulásuk
Az első ilyen harasztok a magvaspáfrányok voltak Ősharasztokból fejlődtek ki, olyanokból melyek kicsi és nagy spórát is termeltek. A nagy spórából alakult ki az ősi magkezdemény, úgy, hogy a spóra az anyanövényen maradt és burok vette körül. A hímivarsejtek itt termékenyítik meg. A szaporodás így védettebb környezetben megy végbe és függetlenedik a víztől, a kicsi spórából kialakuló hímivarsejteket a szél szállítja. Az első ilyen harasztok a magvaspáfrányok voltak Kihaltak Legközelebb a páfrányfenyő áll hozzájuk
Testfelépítésük
Szövetes, hajtásos, virágos növények Szerveik: Gyökér: gyökérszőreik még nincsenek, ezért gombákkal élnek szimbiózisban Levél: örökzöldek, tű vagy pikkely alakúak, egyesével vagy többesével ülnek, viaszosak(néha előfordul lomblevél is) Viráguk: külön porzós és termős virágzat Porzós: ágak végén Termős: toboz, termőlevelei nyitottak, a termőlevelek alján található a magkezdemény, a megtermékenyítés után ebből lesz a mag
Csoportosításuk
Csoportjaik: Páfrányfenyők: Fenyők Tiszafafélék Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Fenyők Luc-, erdei-, fekete-, jegenye-, vörösfenyő Ciprusfélék: boróka, tuja Cédrusok Mocsárciprusfélék: mamutfenyő Tiszafafélék tiszafa
Páfrányfenyő
Lucfenyő
Vörösfenyő
Erdeifenyő
Boróka
Tuja
Cédrus
Mamutfenyő
Tiszafa