A projekttervezés technikái, a közösségi tervezési megközelítés VÁTI Nonprofit Kft Sain Mátyás, Magócs Krisztina

Tartalom A partnerség megteremtése A közösségi tervezés fontossága Közösségi helyzetfeltárás Projekttervezés A hátrányos helyzetűek bevonása A projekt fenntarthatósága És végül: a közös tervezés technikája

1. A partnerség megteremtése - szereplők Konzorciumi partnerek azok a partnerek, akik a pályázati útmutató szerinti konzorciumot megalapítják, pályáznak és végrehajtják a projektet Együttműködő partnerek azok az intézmények, civil szervezetek, önkormányzatok, akik a projekt során együttműködő partnereink lehetnek Érintettek mindazon személyek, csoportok, akik a projekt célcsoportjai, kedvezményezettjei A partnerséget itt átfogó értelemben használjuk, partnereink az érintettek is.

1. A partnerség megteremtése - gyakorlati lépések A főbb partnerek összehívása (szociális és gyermekléti, egészségügyi alapellátást nyújtó, fejlesztő szervezetek, települési vezetők, kisebbségi önkormányzatok vezetői stb.) Ötletelés további bevonandó partnerek, érintettek összeírásával (civil szervezetek, egyházak, non-profit gazdasági társaságok stb.) Az összeírt lehetséges partnerek és érintettek elemzése Mik a szükségleteik Hogyan érinti őket a projekt Milyen a hozzáállásuk Ha kell, hogyan lehet változtatni a hozzáállásukon Hogyan lehet őket bevonni a projektbe Stb… Hogyan tudjuk feltérképezni a partnereinket (beleértve az érintetteket is)? Hogyan tudjuk elemezni a partnereket a projekt szempontjából?

1. A partnerség megteremtése - eszköze Az érintettek elemzése Érintettek (intézmények csoportok) Érdekeik, szükségleteik Hogyan érinti a projekt? Hozzáállás (ellenző, passzív segítő, aktív segítő) Hogyan változtatható a hozzáállásuk? Hogyan lehet bevonni őket a projektbe? Bevonásuk eszközei Az érintettek elemzése (stakeholder analysis) célja, hogy a projekt érintettjeit (mindazokat, akiknek az élete megváltozik a projekt hatására, illetve akik valamilyen módon kapcsolódnak a projekthez) ne csak felsoroljuk, hanem elemezzük is – mi a viszonya a fejlesztéshez, hogyan lehet bevonni, milyen tevékenységeket tervezzünk velük stb. Ha egy partner vagy érintett nehezen kezelhető, konfliktusos, negatív hozzáállású, mit tehetünk, hogy magunk mellé állítsuk, hogy meggyőzzük, bevonjuk? Kinek mi lesz a szerepe a projektben? Különleges figyelmet kell azokra a csoportokra fordítani, akiket a legnehezebb bevonni!

2. A közösségi tervezés fontossága - a TÁMOP 5.1.3. projektben a valós szükségletek feltárása érdekében a célcsoportot érdemes minél jobban bevonni már a helyzetelemzés során is; a projekt úgy válhat komplexszé és integrálttá, ha minél több nézőpontot, ötletet megismerünk; innovatív ötletek kerülhetnek felszínre a közös tervezés során; az érintettek elkötelezettebbek lesznek, ha már a projekt tervezésébe is bevonták őket; az esetleges konfliktusok megelőzhetők vagy kezelhetők a közös párbeszéd során. A TÁMOP 5.1.3. a mélyszegénység problematikáját egymást kiegészítő tevékenységekkel szeretné kezelni. Ehhez elengedhetetlen, hogy az érintettek valós szükségleteit sikerüljön feltárnunk, hogy minél több ötletet ismerjünk meg, és ezekből alakítsunk ki egy összetett beavatkozást, hogy legyen innovatív, mert a hagyományos megoldások jelentős része már megbukott, hogy a partnerek legyenek elkötelezettek, és hogy tudjuk kezelni a nehéz helyzettel gyakran együtt járó konfluktusokat.

2. A közösségi tervezés fontossága - ki a tudás birtokosa? Szakértői tervezés Közösségi tervezés A tervezők némi informálódás után kitalálják a megoldást, amit az érintettek tudomására hoznak.  a közösség passzív Az érintett csoportok is részt vesznek a tervezésben, egyes részmegoldások az ő fejükben jönnek létre, a tervező koordinál, összegez.  a közösség tanul, önállósodik Ábramagyarázat: Zöld figurák: a helyi közösség Narancssárga figura: a szaktervező A mappa szimbolizálja a tervet, a létrejövő tudást/tapasztalatot A szakértői tervezésnél minden tudás, tapasztalat a tervező kezében összpontosul, az egész folyamatból csak ő tanul. A helyi közösség passzív résztvevő, vagy kap valamit, vagy nem. A közösségi tervezésnél a helyi közösség aktivizálódik, részt vesz a helyzet, a problémák megértésében, bizonyos tervezési tevékenységet folytat, tanul. Ha nem kap a projektből semmit, már akkor is nyert azzal, hogy párbeszédet folytatott, a megoldásokon gondolkodott.

3. Közösségi helyzetfeltárás A beavatkozás (projekt) csak akkor lehet sikeres, ha a megoldandó problémahalmazt mélységeiben feltártuk, azaz: összeírtunk minden problémát, látjuk a problémák közti ok-okozati összefüggéseket, s így megtaláltuk a gyökérproblémákat. Már a helyzetfeltárásba be kell vonni a közösséget. Fel kell derítenünk minden problémát, vagyis minden érintettet meg kell hallgatnunk, a problémákat elemeznünk kell, hogy lássuk az ok-okozati összefüggéseket – s ha már tisztán látunk, megtaláljuk a legfontosabb problémákat, amelyeket a projekt során megoldunk.

3. Közösségi helyzetfeltárás - eszközök A problémák közösségi feltárásának eszközei: a különböző érintett csoportokkal műhelymunkák keretében ötletbörze – a lehető legtöbb probléma azonosítása közösen kérdőívek (pl. vállalkozók, önkormányzatok körében) kulcsinterjúk (meghatározó személyekkel) célcsoportos beszélgetések (különböző érintettek összeültetése, beszélgetés az adott helyzetről) problémafa-elemzés az ok-okozati viszonyok felismerésére Fontos, hogy minden érintett csoportot a számukra legmegfelelőbb módszerrel vonjunk be! Milyen módszerekkel tudjuk valamennyi érintett problémáit feltárni? Minden érintett csoporthoz a megfelelő módszert, a megfelelő kommunikációs formát kell megtalálni!

4. Projekttervezés Közös alap: a projekt jövőképe Közösségi tervezéssel határozzuk meg, hogy milyen „jövőt” szeretnénk létrehozni, amelyhez a TÁMOP 5.1.3. projekt is hozzájárul. Mit szeretnénk másként látni 5 év múlva? Gondolkozzunk „projektben” van kezdete és vége konkrét tevékenységeket hozunk létre kipróbálhatunk új dolgokat A projekttervezés első lépése, hogy minden partnernek és érintettnek legyen egy nagyjából konszenzusos, nagyjából mindenki által elfogadott közös jövőképe. Ha látjuk, hogy mit szeretnénk másként, akkor megkereshetjük a hozzá vezető lépéseket (amiben természetesen segít a korábbiakban ismertetett problémaelemzés). Ezeket a lépéseket kell konkrét projektté formálnunk – egy projektté, amely valamettől valameddig tart és ez alatt végez el különböző tevékenységeket, amelyek adott célok teljesüléséhez vezetnek.

4. Projekttervezés A projekt tartalmi elemei – I. A projekt oka, indokoltsága – miért van szükség erre a beavatkozásra? Mi az a kiinduló állapot, amin változtatni akarunk? A projekt céljai – milyen célokból végzünk beavatkozást, fejlesztést, mit akarunk elérni? A projekt célcsoportja – kik azok a közvetlen vagy közvetett érintettek, akiknek az életére hatással lesz a projekt? A következő 3 dián a projekt általános tartalmi elemei vannak felsorolva. Ha ezekre a kérdésekre nem tudunk konkrét és biztos választ adni, akkor nehezen lesz beadható, a bírálók szempontjából átlátható, megérthető, nyerő projektünk.

4. Projekttervezés A projekt tartalmi elemei – II. A projekt tartalma – pontosan mit hozunk létre a projekt során? A projekt költségei – mennyi pénzre lesz szükség a projekt tartalmának létrehozásához? A projekt menedzsmentje – hogyan valósítjuk meg a projektet, ki a gazdája, kik a felelősök? A projekt ütemezése – megkezdésétől számítva milyen ütemezés szerint tudjuk megvalósítani a projektet?

4. Projekttervezés A projekt tartalmi elemei – III. Kockázatok – melyek a projekt megvalósítása során előrelátható kockázatok, bizonytalansági tényezők? Hogyan lehet felkészülni rájuk? Indikátorok – melyek a projekt elvárt, számszerűsíthető kimenetelei, eredményei, hatásai? A projekt fenntarthatósága – mi a biztosítéka, hogy a projekt által létrehozott dolgokat a projekt lezárulása után tudjuk majd működtetni, fenntartani, kezelni? A projekt kapcsolódásai – kapcsolódik-e projektünk más projektekhez, ha igen, milyen módon?

5. A hátrányos helyzetűek bevonása A hátrányos helyzetű csoportok bevonása mindig különös figyelmet igényel A hátrányos helyzetű csoportokat a legnehezebb bevonni, ugyanakkor nekik van a leginkább szükségük erre. Az érintettek valós bevonása egy kölcsönös tanulási folyamat: ha a megszokott módon nem megy, meg kell próbálni másképp; ha úgy sem, akkor egy harmadik módon – ezzel mindkét fél sokat tanul. Érdemes innovatív, formabontó módszereket is keresni, kitalálni. Bár a projekt maga az esélyegyenlőség növelését célozza, mégis nagy figyelmet kell arra fordítani, hogy a projekt-előkészítés, -kidolgozás során a hátrányos helyzetű érintettek valóban be legyenek vonva – akármilyen nehéznek is tűnik. Ezzel teremtjük meg a valódi esélyegyenlőséget. A hátrányos helyzetű csoportok megkeresése külön figyelmet érdemel, mert túl azon, hogy gyakran ők a fejlesztésekre leginkább rászoruló érintettek, a hagyományos kommunikációs csatornák általában nem működnek az esetükben. Helyenként megfigyelhető, hogy még a hátrányos helyzetűeket segítő intézményeknek is előítéleteik vannak velük kapcsolatban, különösen a döntésekbe való bevonás, a partnerség kérdésében. A személyes megkeresés, az alternatív kommunikációs lehetőségek feltárásának jelentősége ezért a hátrányos helyzetű csoportoknál különösen nagy. Pl. az ún. Kép-Hang módszer egy innovatív technika hátrányos helyzetű emberek szempontjainak megértéséhez és a döntéshozatalba való bevonásukhoz. A módszer alkalmazása során az érintettek fotózzák környezetüket. A fényképeken és azok elemzésén keresztül egy csoport tagjai konkrét cselekvéseket is meg tudnak tervezni.

6. A projekt fenntarthatósága Mi lesz a projekt (támogatás) megszűnése után? Hogyan tudjuk biztosítani, hogy a projekt tevékenységei / eredményei fennmaradjanak a projekt zárása után? Pl: az érintetteket megtanítjuk, képessé tesszük valamire a közösségben igényt támasztunk arra, hogy fenntartsa a tevékenységeket anyagilag önfenntartóvá tesszük stb.

7. És végül: a közös tervezés technikái A összejövetelek során általában nem célszerű a szabad beszélgetés, mert egyesek jobban, mások kevésbé szeretnek szerepelni, elhúzódik, eltérhet a témától, parttalanná válik. Azt kell elérni, hogy mindenki egyformán vegyen részt a résztvevők ne befolyásolják egymást, ezért különféle ötletek széles skálája kerüljön felszínre rövid idő alatt választ kapjunk egy adott kérdésre látványos, konkrét eredményt kapjunk A közösségi tervezésnél nem elég a jó szándék, végig kell gondolni, meg kell tervezni azt is, hogy a valóságban, a gyakorlatban hogyan tudunk mindenkit aktívan bevonni. Ehhez a közösségi tervezés egészen egyszerű technikáit, módszereit kell alkalmazni, vagyis a kötetlen beszélgetés, vitatkozás, vagy az előadásszerű fórum helyett valamilyen technikával – eszközökkel és játékszabályokkal – kell lefolytatnunk a közös, csoportos munkát.

7. És végül: a közös tervezés technikái Hogyan? Adjunk egy játékszabályt és eszközöket! Például: mindenki írjon 5 ötletet 5 öntapadós papírra (csendben) ezeket mindenki egyenként olvassa fel, ragasszuk egy táblára csoportosítsuk az ötleteket mindenki kap 10 kis színes pöttyöt, ezeket ossza el a táblán lévő ötletek között fontosságuk szerint A bemutatott példa egy hatékony, de nagyon egyszerű csoportmunka „játékszabálya” lehet.