Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ I/1. Szociálpolitika, szegénypolitika, a szegénység kriminalizálása Kósa Eszter Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ 2012. április 18-19-20. május 16-17-18.

A szociálpolitika lényege Újraelosztás (Elvenni onnan, ahol „többlet” van és eljuttatni oda, ahol szükség van rá) „Perverz újraelosztás”: amikor onnan veszünk el, ahol kevésbé van, és oda juttatunk, ahol nincs rá szükség Pl: fordított adóztatás, tehetősebbeknek kedvező intézkedések, szegényebbeket sújtó elvonások, stb. Társadalom attól társadalom, hogy szabályok, normák kötik össze, Szolidaritás. Nem engedni kihullani . Ennek az eszközrendszerét foglalja össze a szociálpolitika

A szociálpolitika fő eszközei Központi szabályozás alapján Pénzbeni / természetbeni TB alapon, nem TB alapon Univerzális / jövedelemhez, vagy más kondícióhoz kötött Helyi Segélyek Helyi természetbeni ellátások

Szociálpolitika vs szegénypolitika Csoportos célzás Egyéni célzás Jogosultság Érdemesség Átlátható döntések Diszkrecionalitás Szolgáltató Büntető Partneri viszony - Horizontális Kiszolgáltatottság – Hierarchikus Befogadó Kirekesztő, megbélyegző

Rövid történeti áttekintés I. Két világháború között: tömeges nyomor Klasszikus szegénypolitika Egri norma: közfelügyelet mellett egyház karitatív szerepének erősítése, jótékonyság Önhibás és érdemes szegények megkülönbözetése Közmunka bevezetése (piaccal nem konkurál, bérezése nem mérhető a munkához) Szabályok: ki, milyen feltételek mellett kaphat segélyt. Nem: mik a szükségletek

Rövid történeti áttekintés II. II. világháború után A rendszer lényegéből adódóan felszámolja a szegénységet, nincs szükség külön szociálpolitikára Társadalombiztosítás és munkavédelem Parasztság másodrendű állampolgárként való kezelése (75-ig) Demokratikus érdekvédelem elsorvasztása Juttatások: politikai jutalmak

Rövid történeti áttekintés III. 1957-1977: A szociálpolitika csendes feltámadása 1957-től: javuló életkörülmények egyre szélesebb körben Kiteljesedő TB (felosztó-kirovó nyugdíjrendszer) Ideológiai okokból visszaszorul a társadalomkutatás 1958: első statisztikai felmérés a jövedelem-eloszlásról 1962: rétegződési kutatás és társadalmi mobilitás vizsgálata ’70-es évek: társadalompolitika, szociálpolitika tudományos törekvések

Rövid történeti áttekintés IV. 1978-1985: egyre nőttek a társadalom terhei Visszaszorították a lakosság vásárlóerejét: áremelések Nyugdíjkorrekciós rendszer, családsegítő hálózat Visszatért egy 1949 óta ismeretlen jelenség: az alacsonyabb jövedelműek nem tudták kifizetni a lakásrezsit, fenntartási költségeket A munkanélküliség 1985-ös megjelenésére nem volt eszközrendszer (pl. nyugdíjaztatás, rokkantosítás)

Rövid történeti áttekintés V. Rendszerváltást követően: Tömeges munkanélküliség Nyugdíjak elértéktelenedése Hajléktalanság megjelenése Szociális segítő hálózatok alig léteztek Társadalom addig nem tapasztalt mértékű polarizálódása Leszakadó térségek, válságövezetek

Mi történik mostanában? CSP iskoláztatási támogatássá minősítése Adójogszabályok változása (progresszív sávos helyett egykulcsos + családi kedvezmény) Munkanélküli ellátás radikális csökkentése Segély munkához kötése Közmunka megalázó „bérezése” Budapest hajléktalan politikája Helyi segély rendeletek

A szegények büntetése Történelmi előzmény: dologházak Filozófia: önhibás és másokra veszélyes, segítségre méltatlan és büntetendő, elzárandó

A szegénység kriminalizálása Magyarországon Kádár-rendszer: KMK, kényszerintézetek, csövesek üldözése Rendszerváltással az addig fél-illegális szervezetek (SZETA) legalizálása, segítő munka szakmává válása Utóbbi évek tendenciái: Út a munkába, majd kötelező közmunka, hajléktalanok büntetése, apró lopások elzárással büntetése, stb.

Gyakorlat 3 kiscsoportban konkrét intézkedések elemzése az alábbi szempontok szerint Mi lehetett a döntéshozó előfeltevése? Mi lehetett a döntéshozó szándéka? Mi lehet az intézkedés hatása?