Versenykultúra felmérés 2010 Eredmények, tanulságok november

A kutatás háttere Magánszektor: kulcsszerep a korrupció elleni fellépésben Etikus üzleti magatartás hiánya Átláthatóság, kiszámíthatósá g hiánya Jogszabályi, jogalkalmazási hiányosságok Gazdasági környezet Társadalmi, kulturális okok

A kutatás célja Versenykultúra színvonalának feltérképezése (online kérdőív) Fogyasztói kultúra fejlesztése Versenypolitika hatékonyabbá tétele Tisztességes verseny elősegítése Versenyszabályokra vonatkozó tájékozottság növelése

A kutatás módszertana Módszertan E-kérdőív (39 kérdés) Önkéntes részvétel Anonim válaszadás Feleletválasztás/ félig nyitott E-figyelmeztetések (validálás) Kiválasztott szektorok Informatika Egészségügy és kórház Építőipar Logisztika, szállítmányozás Érintett kérdéskörök Piaci adottságok Versenyellenesség megnyilvánulásai Versenyügyek Versenykultúra, versenyetika

A kutatás eredményei

Válaszadási hajlandóság Alacsony Nem reprezentatív 628 megkérdezett cégből 155 válaszadó Válaszadók közül (összesre vetítve): Teljesen: 43% (11%) Részlegesen: 60% (15%)

A felmérésben szereplő szektorok jellegzetességei Ön szerint mennyire intenzív a verseny cége piacán? Ön szerint mennyire tudatosan versenyez a cége? Tapasztalata szerint mekkora a fogyasztói hűség szerepe termékei tekintetében? Tapasztalata szerint mekkora a szerepe az áru-megkülönböztetés alkalmazásának? Milyen a potenciális versenytársak által gyakorolt nyomás intenzitása ? 3,2% egyáltalán nem jellemző 56,5% nagyon jellemző 2,4% egyáltalán nem jellemző 35,5% nagyon jellemző 1,6% egyáltalán nem jellemző 14,5% nagyon jellemző 12,1% egyáltalán nem jellemző 10,5% nagyon jellemző 3,2% egyáltalán nem jellemző 48,4% nagyon jellemző 58% rendelkezik megfogalmazott versenyetikai elvárásokkal (39% leírt formában) 58% szerint nem érezhető kialakult versenyetika a versenytársak között 37% rendelkezik leírt cselekvési tervvel a versenytársak viselkedésének lereagálására Versenyetikai kérdésekben a hivataloktól nem várnak jelentősebb előrelépést, inkább jellemző a közvetlen rendezés A tendereken nagyrészt ugyanazok a cégek vesznek részt Átlagosan 3-4 céggel találkoznak

Versenyjog-sértő üzleti gyakorlat miatt kiszabott szankciók Pénzbírságok visszatartó hatása: 57% nem megfelelő Engedékenységi politika: 40% nem megfelelő szankcióenyhítő 35% nem tudott a szankciók mértéke vagy megfelelősége, sem az engedékenységi politika alkalmazása tekintetében Magyaro. 50% feletti a visszajelzést adni nem tudók aránya Pénzbírságok mértékét 29% értékelte megfelelőnek Az engedékenységi politikát 19% értékelte megfelelő szankcióenyhítőként EU

Versenysérelmek magánjogi érvényesítése

Versenyjogi tájékozottság Versenyellenes magatartások besorolása Versenykorlátozó megállapodások rangsora

Versenyjogi tájékozottság Mit jelent az engedékenység? Engedékenységi kérelemhez 29% folyamodna, 62% nem tudja, 6% nem folyamodna és 3% kivárna. A megtorlástól több mint 42% tart, de vallja, hogy jobb, ha a piac tisztul és javulnak a versenyfeltételek. 15% tart a megtorlástól mert sok lehet a veszíteni valója. 15% nem tart a megtorlástól, mert úgy gondolja, hogy védik az engedékenységi garanciák. 12% nem tart a megtorlástól, mert nincs veszteni valója.

Büntetőjogi szankciók alkalmazásának értékelése 3% nagyrészt nem értek vele egyet/nem tudom/nincs véleményem 66,7% teljesen egyetértek Közbeszerzési kartellben résztvevő cégek büntetőjogi szankcionálása 4,5% nem értek egyet vele 53% teljesen egyetértek Közbeszerzési kartellben résztvevő cégek versenysértő cégvezetőjének szankcionálása 1,5% nem értek vele egyet 50% teljesen egyetértek Egyes országokban komolyabb büntetőjogi szankciókkal fenyegetik a kartelleket

Összegzés Érdeklődés a versenykultúra iránt (tájékozódás igénye) Felismerik a versenyellenes magatartásokat A versenyt intenzívnek ítélik Tájékozottság alacsony szintje Tájékoztatás nem prioritás Nem lépnek fel a versenyellenes magatartással szemben Engedékenységi politikát nem ismerik Szektoronkénti jellemző különbségek: IT a legversenyzőbb EÜ a legtájékozottabb versenykultúra terén (fellépnek ellene) A kórházak nagyon elzárkózottan kezelik a versenyt, a legkevésbé tájékozottak Válaszadási hajlandóság nagyon alacsony, leginkább elzárkózó verseny szempontjából az építőipar és a logisztikai szektor

Következtetés A magyarországi üzleti kultúra nem a tiszta versenyt helyezi a középpontba Etikus üzleti magatartás hosszú távú profittermelő és kockázatcsökkentő hatását felismerik, gyakran relevánsnak tartják a működés szempontjából, de a versenyellenes magatartást nem szankcionálják, nem ismerik ennek módjait. Szektoronként jellemző különbségek nagyok

A TI ajánlásai (1) Tájékoztatás, figyelemfelkeltő akciókba történő befektetés a verseny tisztasága és hatékonysága érdekében Corporate policy részeként: versenykultúra célok meghatározása, jelentési rendszer kialakítása a munkatársak felé Aktív fellépés a tisztességtelen magatartással szemben: hivatalos eljárás indítása Versenyjoggal kapcsolatos ismeretek bővítése, alapvető fogalmak, cselekvési keretek (pl. engedékenységi politika, informátori díj, közbeszerzési szankciók, pályázatból történő kizárás) Partnerekkel az üzleti kondíciók mellett: tisztességességi követelmények megfogalmazása a keret-megállapodásokban Üzleti élet szereplői felé:

A TI ajánlásai (2) Közszféra felé: Üzleti szektor szereplői felé tájékoztató anyagok, közlemények, publikációk (eljárás rövid, egyszerű ismertetése határidők feltüntetésével) Eredményesen zárult ügyek ismertetése (a cégek elutasító viszonyulását enyhítendő) Együttműködési, jelzési, jelentési kötelezettségek tisztességtelen ügyekben (pl. bírósághoz fordulás, eljárás kezdeményezése hatáskörrel rendelkező szervnél) Eljárási határidők minél hatékonyabb kihasználása Közbeszerzésekkel összefüggésben büntetőjogi eljárások megindítása Gazdasági Versenyhivatal: Versenyellenes magatartásokkal kapcsolatos további tájékoztatások, egyes magatartások között elhatárolások tisztázása Engedékenységi politika, ezen alapuló ügyek megismertetése

A TI ajánlásai (3) Civil szektor felé: Tisztességes / tisztességtelenség ellen fellépő cégek támogatása Tájékozódást és eszmecserét elősegítő rendezvények tartása Anonimitást választó cégek korrupcióval és tisztességtelenséggel szembeni fellépési szándékait becsatornázva eljárások indítása Szakmai tömörülések, versenykultúra témájú események szervezése közös fellépés Tagsági feltételek: csak a tisztességesen tevékenykedő cégek csatlakozhatnak egy adott szerződéshez, szervezethez Tagsági és etikai szabályok következetes betartatása, szankciók érvényesítése