ELEMI FOLYAMATSZAKASZOK VIZSGÁLATA Válóczy István.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Készítette: Kosztyán Zsolt Tibor
Advertisements

Váltakozó feszültség.
A vállalkozás vagyona A vállalkozások vagyonának vizsgálata
Stacionárius és instacionárius áramlás
5. hét: Solow-modell Csortos Orsolya
Rendszerek és táblázatok. Rendszerelmélet - rendszerszemlélet  Fogalmi meghatározás  Valós és elméleti rendszerek  A rendszer összetevői, jellemzői.
Mozgások I Newton - törvényei
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
A humán ökorendszer A humán ökorendszer egy hasznos keret, „amelynek segítségével megértjük az ember és környezete között fellépő kölcsönhatásokat.” (Welch)
Körfolyamatok (A 2. főtétel)
Kvantitatív Módszerek
A SZABÁLYOZOTT JELLEMZŐ MINŐSÉGI MUTATÓI
Nemlineáris és komplex rendszerek viselkedése
Eredménytervezés Fedezeti összeg számítás: Értékesítés árbevétele
INNOCSEKK 156/2006 XXX. Jubileumi OTDK Közgazdaságtudományi Szekció Gazdasági informatika és E-business Tagozat Készítette: Vrabély Balázs,
I S A A C N E W T O N.
3.3. Reverzibilis állapotváltozások(2)
SO 2, NO x felbontási hatásfokának vizsgálata korona kisülésben Horváth Miklós – Kiss Endre.
A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer
A hőterjedés alapesetei
Az egészségügy finanszírozásának informatikája
Kalman-féle rendszer definíció
FRAKTÁLOK.
Bevezető előadás. Összegzően meghatározhatjuk úgy is a személyiséget, mint az egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi és viselkedéses mintáit, melyek.
Készítette: Kálna Gabriella
A talajok mechanikai tulajdonságai III.
OLDATOK KOLLIGATÍV TULAJDONSÁGAI
A SZERVEZETI FORMÁK ALAPTÍPUSAI
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Mérnöki Fizika II. 3. előadás
Mérnöki Fizika II előadás
Fizika 3. Rezgések Rezgések.
Regresszióanalízis 10. gyakorlat.
Az élő sejtek belső rendezettségi állapotukat folyamatosan fentartják. Ezt bonyolult mechanizmusok biztosítják, amelyek révén a sejt energiát von el a.
Gazdasági modellezés,döntési modellek
Hálótervezés Készítette: Kosztyán Zsolt Tibor
A szociális segély indokoltsági célzása – önkormányzati esettanulmányok tapasztalatai (vázlat) Bódis Lajos – Nagy Gyula.
A mágneses indukcióvonalak és a fluxus
Koordináta-geometria
Az elemek periódusos (= ismétlődő) rendszere
A Stratégia értékelése, visszacsatolása
Szögek és háromszögek.
A tudat és a metaelmélet kapcsolata
Szervezeti viselkedés Bevezetés
Minőségtechnikák I. (Megbízhatóság)
Nyíregyházi Főiskola, 2006/2007. II. félév
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Személyiségelméletek
16. Modern díj- és tartalékszámítás
A sztochasztikus kapcsolatok (Folyt). Korreláció, regresszió
© Farkas György : Méréstechnika
Miért nem valóságos az idő?
Geotechnikai feladatok véges elemes
Jegyzet Készítette: Nikli Károly 2013
Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 5.
Személyiségünk szerepe - a lelki-, és energiaegyensúly megtartásában
Egyenes vonalú mozgások
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
Többdimenziós valószínűségi eloszlások
Munkakörelemés és –tervezés röviden
Korreláció-számítás.
Készítette: Mátyás István agrár mérnöktanár szakos hallgató,
TÁMOP /1-2F Informatikai gyakorlatok 11. évfolyam Alapvető programozási tételek megvalósítása Czigléczky Gábor 2009.
Operációkutatás I. 1. előadás
A évi kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
Informatikai gyakorlatok 11. évfolyam
Reakciókinetika.
Térelemek Kőszegi Irén KÁROLYI MIHÁLY FŐVÁROSI GYAKORLÓ KÉTTANNYELVŰ KÖZGAZDASÁGISZAKKÖZÉPISKOLA
Előadás másolata:

ELEMI FOLYAMATSZAKASZOK VIZSGÁLATA Válóczy István

ELEMI FOLYAMATOK x y fejlettség Erőforrás, (ráfordítás) Az egyenes hajlásszöge, a változás jellege (Állapotváltozások sorozata) Értéknövekedés iránya Skálák Koordinátatengelyek (x, y) (időtengely) szög időtengely

ELEMI FOLYAMATOK x y ABC D A. B. C. D. FeEf Fe Ef Fe Ef Intenzív Fe; Ef rovására Intenzív Fe; szolíd Ef Kiegyensúlyozott Fe; Ef Szolíd Fe; Intenzív Ef y = f (x) Fejlődés, vagy átmeneti függvény

A folyamatok valóban ilyen egyszerűek és lineárisak? természetesen nem! MIÉRT? A rendszerek határozatlanságát alapvetően befolyásolja a rendszer elemeinek, ezek kapcsolatainak (struktúráinak) mindenkori tényleges helyzete, vagyis a rendszer pillanatnyi ÁLLAPOTA. Az elemek csoportjába beleértve mindhárom, az átalakuló, változást előidéző, és az irányítást végző elemet, amelyek között, és az egyes csoportokon belül is a kapcsolatok nagyon sokrétűek.

Ennek megfelelően a rendszer határozatlanságát is két aspektusból vizsgáljuk. A rendszer egésze, az elemcsoportok közötti kapcsolatok szintjén, alapvetően a rendszer MŰKÖDÉSÉT jelentő, irányítást (irányítottságot) meghatározó elemcsoport és a többi (tehát az átalakítást előidéző, és az átalakuló) elemcsoportok közötti kapcsolatok szintjén, valamint az irányítást végző elemcsoporton belüli, rendszerelméleti ismeretekkel kezelhető kapcsolatok szintjén (beleértve az irányítás információs folyamatait is).

Az alapvető anyag-, energia- (információs) folyamatok szintjén (az átalakuló és az átalakulást előidőző elemek csoportjaiban) jelentkező, speciális szakmai, tudományági ismereteket feltételező kapcsolatokat külön, és csak akkor vizsgáljuk, ha a rendszer határozatlansága szempontjából fontos, és egyáltalán kezelhető. A rendszerek sztochasztikus jellege (csak valószínűsíthető határozatlansága, véletlen-szerűsége) annyira fontos, általános tulajdonság, hogy ezt pontosabban meg kell vizsgálnunk.

Egyrészt, a meghatározhatatlan rendszertulajdonság azt eredményezi, hogy a rendszer meghatározásához bizonyos elemeket, ezek lehetséges kapcsolatainak egy részét, és ezáltal a rendszer lehetséges állapotainak egy részét már eleve figyelmen kívül hagyjuk. Mivel ezek a figyelmen kívül hagyott tényezők ezáltal véletlenszerűen hatnak a rendszerben lezajló folyamatokra, hatásukat véletlenszerű hatásként, a rendszertulajdonságból, vizsgálati módszeréből eredően jelentkező, határozatlanságot okozó tényezőkként kell figyelembe vennünk.

Másrészt, a rendszer határozatlanságát befolyásoló fenti tényezőkön kívül van még egy fontos hatás, nevezetesen az, hogy milyen kapcsolatban (struktúrában) vannak a rendszer elemei. Ez, abból a kibernetikában megfogalmazott alapelvből ered, amely szerint a bonyolult rendszerek viselkedése (határozatlansága) nem elsősorban attól függ, hogy milyen elemekből áll maga a rendszer, hanem, hogy hogyan vannak ezek az elemek rendszerré szervezve. A rendszer határozatlanságát befolyásoló tényezőkként mindezekkel együttes hatásukban kell számolnunk.

A folyamatok, az állapotváltozások sorozata, a holografikus és kvantummechanikai szemléletmódban vizsgálva, a kifejezett valóságok alapján, elemeiben olyan véletlenszerű (sztochasztikus) tulajdonságokat mutatnak, amelynek okait, a burkolt rendezettségből feltárva, és vizsgálva, a mélyebb rendezettség szintjén az állapotváltozások, elemeiben, determinisztikusan kezelhetővé válnak. MIT JELENT EZ? BELJEBB KELL HATOLNUNK AZ ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK SOROZATÁBA, A FOLYAMATOKBA!

PIRAMIS OLDALA MESSZIRŐL PIRAMIS OLDALA KÖZELEBBRŐL x y kvantumok szög Ef Fe Szög, (amit a kifejezett valóság szintjén értelmeztünk,) bennfoglalva, meghaladva. y = f (x 1 x 2 x 3..x n ) Fejlődés, vagy átmeneti függvény, Ami függ az elemi folyamatszakaszok struktúrájától Nagyobb szög: fejlesztés Kisebb szög: felhalmozás

ELEMI FOLYAMATOK x y ABC D A. B. C. D. FeEf Fe Ef Fe Ef Intenzív Fe; Ef rovására Intenzív Fe; szolíd Ef Kiegyensúlyozott Fe; Ef Szolíd Fe; Intenzív Ef

A B C D Érdekes, hogy az „A” változat a „kifejezett valóság” szintjén folyamatos Ef csökkenést, itt a „burkolt rendezettség” szintjén az Ef kisebb növekedési szakaszokat is mutat! Ef Fe

AZ ELEMI FOLYAMATSZAKASZOK STRUKTÚRÁJA kvantumszög tengelyszög kvantumszakasz időtengely x y x, y tengelyiránnyal bezárt szög Elemi folyamatszakaszok (vektorok) által bezárt szög Az állapotváltozások időbeli egymásutánjának iránya Elemi folyamatszakaszok (induló állapot, végállapot) Ef Fe +

Kvantum (vektor) szög 90 0, kiegyensúlyozott, (indifferens) állapotváltozások < 90 0, gyorsabb, (labilis) állapotváltozások  90 0, lassabb, (stabil)  állapotváltozások

+x +y -x -y

S X Z Z M

kő növény állatok Ember TÁRSADALOM a i e o o van lesz volt A1 A2 Átalakulás jellemzői Az elemi folyamat jellemzői A1, A2 pont jellemzői (szuperhúr) o o Elemi folyamatok mezője Holografikus mezők

I. III. II. IV. x y X + Y + X + Y - X - Y - X - Y + Sajáterős fejlesztés Fejlesztés hitelből Leépítés hitelből Felhalmozás leépítésből

PROBLÉMÁK Sokféle elemi folyamatszakasz adódik (az atomi méret alatti részecskékhez hasonlóan). DE! egységesen (holografikusan) kezelhető. Az állapotváltozások többdimenziósak.