A hódító Róma

Róma nagyságának alapja – a terjeszkedési kényszer A patríciusok polgárjoga a földbirtokon alapult, s katonai kötelezettséggel járt, ahhoz, hogy gyerekei is rendelkezzenek e joggal, új földeket kellett megszerezni Polgárjog Földbirtok Katonáskodás A plebejusok segédcsapatként vettek részt a harcokban, de fokozatosan ők lettek a legfontosabb katonai réteg, ezért követelésekkel léphettek fel: polgárjog a legfontosabb

A hódítások kezdete A földéhség és a terjeszkedési kényszer összekapcsolódik, eleinte önmagukat védték a külső támadásoktól, de később már ők támadnak a szomszédaikra Az elfoglalt földek 1/3-át kisajátították, s felosztották, a plebejusok coloniákat hoztak létre A hódítások alkalmazása a „divide et impera”, az oszd meg és uralkodj elve alapján

A hódítás szakaszai Róma és a környező települések-népek Etruszkok – Közép-Itália /szamniszi-háború/ Gallok – Észak-Itália Görögök – Dél-Itália /tarrentumi-háború/ Punok – Földközi-tenger a, Kelet felé való terjeszkedés (Ázsia) b, Dél felé való terjeszkedés (Afrika) c, Észak felé való terjeszkedés (germánok és a britek)

Események i.e. 396: Veii elfoglalása, az első jelentős siker az etruszkok ellen i.e. 387: gallok megtámadták a rómaiakat, Brennus: „Vae victis!” – Jaj, a legyőzötteknek! Ezt a rómaiak is megtanulták i.e. 340-290: Latium és Campania elfoglalása i.e. 282-272: Dél-Itália görögjeinek meghódítása: tarrenumi-háború A görög vezér Pürrhosz »pürrhoszi győzelem: győz a csatában, de nincs utánpótlása, a rómaiak új seregeket állítanak fel

Itália meghódítása

A római hadsereg Szakítanak a falanx harcmodorral Sakktáblaszerű alakzatot vesznek fel, három sorban: gyorsabban reagálhatnak az ellenség mozdulataira A leghátsó sorban állnak a legtapasztal-tabb katonák, ők a harc végén kerülnek bevetésre

Pun háborúk Itália meghódítása után a Földközi-tenger nyugati térségének urai a punok érzik fenyegetve magukat A pun sereg zsoldossereg, a római viszont parasztokból áll, akik elhivatottak, ha védeni kell a hazát Az érdekszférák ütközési pontja Szicília, amelynek egyik fele görög, másik pun terület volt

i.e. 264-241- Az első pun háború Tengeren a punok, szárazföldön a rómaiak voltak az erősebbek A csapóhíd segítségével a rómaiak tengeren is győznek A béke pontjai: Szicília római provincia lett: évi adót fizet Rómának, Róma nevezi ki vezetőit Hatalmas sarcot vetett ki Karthagóra Karthagó meggyengült, a zsoldosok elmenekülnek, s a rómaiak elfoglalják Korzikát és Szardíniát

A győzelem kulcsa: a csapóhíd

i.e. 218-201 A második pun háború Hannibal, a fiatal, tehetséges hadvezér felmérte a rómaiak erejét: nagy területet uraltak, ezért Hispaniát megszállta Új stratégiája: Rómát Itáliában kell legyőzni, úgy, hogy az Alpokon átkelve fel kell lázítani a Rómaiak által legyőzött népeket i.e. 216: Cannae: elsöprő győzelmet arat Hannibal

Hannibal ante portas. Hannibal a kapunk előtt Hannibal ante portas! Hannibal a kapunk előtt! – Rómáig vonul, de megostromolni nem meri Rómát, s ezzel elárulja gyengeségét Új római vezér: Cornelius Scipio felismeri ezt, s Hispaniaban győzi le Hannibal utánpótlását Ezután Karthagót támadja meg közvetlenül i.e. 202: Zamai csatában legyőzi Hannibal visszatérő seregeit A punok elvesztik a városon kívül minden földjüket

i.e. 149-146 A harmadik pun háború és következményei Róma demonstratív céllal lerombolja a Karthagót Ceterum censeo, Carthaginem delendam esse – mondta Cato (Egyébként az a véleményem, hogy Karthagót el kell pusztítani) Ezután elindultak keletre, fokozatosan legyőzve az ottani országokat i.e. 168: püdnai csata: Makedóniát győzik le i.e 146: görögséget provinciává teszik (Achaia)

Pun háborúk

A birodalom terjeszkedése

Legfontosabb provinciák - gyarmatok Szicília (i.e. 241) Korzika, Szardínia (i.e. 231) Hispánia (i.e. 197) Karthagó lerombolása – Africa (i.e. 146) Macedónia (i.e. 146) - makedónok Achaia (i.e. 146) – görögség (kiv.Athén-Spárta) Asia (i.e. 129) Gallia (i.e. 120 , i.e. 81) Kréta, Ciprus, Syria (i.e.74 – 64) Illyricum és Egyiptom (i.e. 33, i.e. 30)

A Római Birodalom tartományai

Provinciák a köztársaság korában i.e. 30-ig Kr. e. 241 Sicilia, propraetori Kr. e. 231 Corsica és Sardinia, propraetori Kr. e. 197 Hispania Citerior és Hispania Ulterior, propraetori provinciák Kr. e. 146 Macedonia-Achaea, propraetori provincia Kr. e. 146 Africa proconsularis, proconsuli Kr. e. 129 Asia, proconsuli Kr. e. 120 Gallia Transalpina (később Gallia Narbonensis), propraetori Kr. e. 81 Gallia Cisalpina, propraetori Kr. e. 74 Bithynia, propraetori Kr. e. 74 Cyrenaica és Creta, propraetori Kr. e. 64 Cilicia és Cyprus, propraetori Kr. e. 64 Syria, propraetori Kr. e. 33 Illyricum, propraetori Kr. e. 30 Aegyptus (Egyiptom), propraetori provincia, amely egy speciális rangú helytartót kapott (Praefectus aegypti)

Győzelmek - csaták i.e. 396 Veii etruszk háborúk– Latiumért A kelta gall törzsek elleni háborúk É-Italiában i.e. 343-290 szamniszi háborúk - Campaniáért i.e. 282-272 tarrentumi háború – Dél-Itáliáért (Pürrhosz– epeiroszi király)→Itália egységesítése i.e. 264 – 146 pun háborúk: Földközi-tenger-ért i.e. 216 Cannae i.e. 202 Zama i.e. 168 Püdna

Róma Trajanus alatt (i.sz.117)

A Római Birodalom

A hódítások és a római társadalom