Hellas egységesítése Nagy Sándor i.e.336-323

Makedónia felemelkedése II. Philipposz (i.e. 357-336) A makedónok a görögök távoli rokonai Olümpia és Thrákia közötti területen éltek Királyságukat Philipposz szilárdította meg a kor legütőképesebb hadserege az övék (makedón falanx) Először veret aranypénzt Európában A görögségen belüli ellentétek (Iszokrátész-hódítás↔Démoszthenész-philippikák) i.e. 338 Khaironeia – a görögök legyőzése

Nagy Sándor hódításai i.e. 334 – átkel a Hellészpontoszon → Granikosz-folyó: a perzsák első legyőzése i.e. 333 isszoszi győzelem III. Dareiosz ellen → Fönícia, Palesztina, Egyiptom meghódítása → városalapítások (Alexandria)/ gordiuszi csomó i.e. 331 Gaugamela – végső győzelem a perzsákon → Asszíria (Mezopotámia), Perzsia meghódítása → fáraó majd perzsa király lett (szúzai menyegző)

Nagy Sándor Bukephaloson az isszoszi csatában; mozaikrészlet (Kr. e Nagy Sándor Bukephaloson az isszoszi csatában; mozaikrészlet (Kr.e. 250 körül)

III. Dareiosz az isszoszi csatában; mozaik (Kr.e. 250 körül) Türosz ostroma és Dareiosz második ajánlata (Kr.e. 333–332)

Nagy Sándor hadjáratainak útvonala

Alexandrosz birodalma Nagy Sándor birodalma a Dunától-Indusig terjedt Célja a görög kultúra terjesztése volt Nevelője Arisztotelész volt Átvette a perzsa közigazgatási rendszert Birodalmát csak a hadsereg tartotta össze egységes uralkodóréteget igyekezett kialakítani A korszak elnevezése: hellenizmus → a görög és a keleti műveltség ötvöződése i.e. 323 – fiatalon elhunyt

Birodalmának bukása ily rövid uralkodás után szinte törvényszerű volt Birodalmának bukása ily rövid uralkodás után szinte törvényszerű volt. Túl nagy volt, túl nagyok voltak a különbségek a túl sok nemzetiség között, és túl kevés ideje volt a megszilárdítására. Az egyes országok a gazdasági-társadalmi fejlődés különböző fokán álltak, és minden népnek más szokásai és politikai hagyományai voltak. A birodalom Nagy Sándor halála idején csak laza katonai-adminisztratív szövetség volt, amelyet Alexandrosz személye kötött össze, és halálával ez a kötelék megszűnt. Nagy Sándor és Arisztotelész

Alexandrosz halála Babilonban (Kr.e. 323) Kr.e. 323 februárjában Alexandrosz visszatért Babilonba. Itt felvázolta egy új hadjárat terveit: az Arab-félszigetet akarta meghódítani. Ez csak az első lépés lett volna, hiszen a hadjárat tovább folytatódott volna. Távolabbi terveiben szerepelt a Földközi-tenger nyugati medencéjének elfoglalása Karthágóval és Rómával együtt. Júniusban megbetegedett, s bár a görög orvosok mindent megtettek, Nagy Sándor emberfeletti megerőltetéstől és alkoholtól megtört szervezete nem bírt ellenállni a kórnak, és Kr.e. 323. június 10-én, harminckét évesen meghalt. Az antik leírások arra engednek következtetni, hogy Nagy Sándor tüdőgyulladással súlyosbított maláriában halt meg!

Nagy Sándor állítólagos szarkofágja

Nagy Sándor birodalmának sorsa Nagy Sándor nem jelölt ki örököst maga után.. Ezért szinte halála pillanatában megindult az önjelölt örökösök között a harc az örökségért. Kasszandrosz, Antipatrosz fia Makedóniát és Görögország európai részét szerezte meg, és megalapította az Antagonidák uralmát; Lüszimakhosz Kis-Ázsiában és Thrakiában alapított birodalmat (később megölték), I. Szeleukosz Mezopotámiában és Szíriában jutott hatalomra és I. Ptolemaiosz Egyiptomban.

A diadochosok