A acetilén C mindkettő B butadién D egyik sem

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
S Sulfur.
Advertisements

Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból
Műanyagok.
Az ammónia 8. osztály.
A műanyagok.
Ismetlés (teszt) A metán C mindkettő B etilén D egyik sem
Szerves kémia.
A VII. főcsoport elemei és vegyületei
Butadién&izoprén C4H6 C5H8.
HIDROGÉN-KLORID.
Hexán (=benzin) brómozása Készítette: Kmetty Laura 10.b
Szerves kémia Fontosabb vegyülettípusok
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
Kénsav H2SO4.
A KLÓR klorosz = zöld A KLÓR klorosz = zöld KÉMIAI JEL: Cl2
SZÉN-MONOXID.
NitrogéN Anyagszerkezet Fizikai ,Kémiai tulajdonságok Előfordulás
A kén.
Kémiai BSc Szerves kémiai alapok
A HIDROGÉN.
ARÉNEK. gr. aroma = fűszer, illat gyűrűs szénhidrogének, jellegzetes szaguk van, stabil vegyületek, a sűrűségük kisebb a víz sűrűségénél, a kőolajból.
GMP alapelvek Növényi készítmények Prof. Lipták József Semmelweis Egyetem, Budapest, Gyógyszerésztudományi Kar.
Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének
Butadién, kaucsuk, műgumi, vulkanizálás, ebonit
Halogén-tartalmú szerves vegyületek
Az aromás vegyületek kémiája
Szerves kémia Alifás telítetlen szénhidrogének
Kémiai baleset egy fővárosi gimnáziumban, öten megsérültek
Bevezetés a szénvegyületek kémiájába
A víz.
Több kettőskötést tartalmazó szénhidrogének
Szénhidrogének heteroatommal: Halogénezett szénhidrogének.
Szénhidrogének - arének
Kovalens kötés különböző atomok között.
A kén Sulphur (S).
A réz-csoport I. A réz.
A nitrogén és oxidjai 8. osztály.
Kémiai kötések Kémiai kötések.
A halogén elemek SÓKÉPZŐK.
Helyettesitési reakciók
HIDROGÉN Hydrogenium = „vízképző”.
Szerves vegyületek jellemzése
Háztartási vegyszerek
Mi az élet, miért fontos a víz az élővilágban
Dürer kísérletbemutató
Foszfor phosphorum = “fényhordozó”. Az elemet először Henning Brandt alkimista állította elő 1669-ben, úgy hogy először napokig vizeletet desztillált,
A hidrogén. 1.Keresd meg a periódusos rendszerben a hidrogént! Hol a helye? Hány protonja, neutronja, elektronja van az atomjainak? Hány elektronhéja.
Aromás szénhidrogének
A NITROGÉN OXIDJAI. Nitrogén-dioxid A nitrogén változó vegyértékű elem. Többféle oxidja létezik. Nitrogén-dioxid NO 2 Vörösbarna, mérgező gáz. A salétromsav.
telített szénhidrogének
Kén oxidjai és a kénsav. Kén-dioxid SO 2 Fizikai tulajdonságai: Színtelen, szúros szagú, levegőnél nehezebb, gáz. Kémiai tulajdonságai: Vízben oldódik.
telítetlen szénhidrogének
Tulajdonságai: színtelen gáz, kellemetlen szagú vízben jól oldódik, polimerizálódik, mérgező! rákkeltő hatású, metanol lebomlásakor is ez mérgez oldata.
Hidrogén-klorid. A hidrogén gáz és klór gáz hő vagy fény hatására robban – klór- durranó gáz. A hidrogén folytatja „égését” a klórgázban. H 2 + Cl 2 =
A molekulák képződése. I.IV.V.VI.VII.VIII. H1He2 C4N5O6F7 Ne8 P5S6Cl7Ar8 Br7Kr8 I7Xe8 Rn8 A nemfémek atomjainak a fémekkel ellentétben „sok” vegyérték.
MŰANYAGOK Típusok, feldolgozás, alkalmazás
Környezetünk gázkeverékeinek tulajdonságai és szétválasztása.
Kovalens kötés I. elemmolekulák. 1.Hány vegyérték elektronjuk van a nemesgázoknak? 2.Miért nemesgáz a nevük? 3.Sorold fel a nemfémes elemeket főcsoport.
A KÉN
Milyen kémhatásokat ismersz?
Cukrok oxigén BIOKÉMIA VÍZ zsírok Fehérjék szteroidok DNS.
A kén=Sulfur.
Ki tud többet kémiából?.
A nitrogén és vegyületei
Alkének kémiai tulajdonságai
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Szakmai kémia a 13. GL osztály részére 2016/2017.
Oláh Liliána Kiss Liliána
Alkossunk molekulákat!
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
Előadás másolata:

A acetilén C mindkettő B butadién D egyik sem Alkén…. Konjugált kettőskötés van a molekulában…… Összenyomásra robban…. A PVC kiindulási anyaga……… A polietilén kiindulási anyaga….. Műgumit készítenek belőle….. Mesterséges vegyület….

A acetilén C mindkettő B butadién D egyik sem Fő előfordulása: a kőolaj….. A természetben csak karbidok formájában van jelen….. Reakcióképes… Szubsztitúciós reakciók jellemzőek…. Addíciós, polimerizációs reakciók jellemzőek…. Autogén hegesztésre is használják……. +1. Aromás vegyület….

Konjugált kettőskötés van a molekulában…… Összenyomásra robban…. Alkén…. Konjugált kettőskötés van a molekulában…… Összenyomásra robban…. A PVC kiindulási anyaga……… A polietilén kiindulási anyaga….. Műgumit készítenek belőle….. Mesterséges vegyület…. D B A A D B B

Fő előfordulása: a kőolaj….. A természetben csak karbidok formájában van jelen….. Reakcióképes… Szubsztitúciós reakciók jellemzőek…. Addíciós, polimerizációs reakciók jellemzőek…. Autogén hegesztésre is használják……. +1. Aromás vegyület…. D A C D C A D

Aromás szénhidrogének MBI®

Nevük Eredete: illatos (aromás) balzsamokból, gyantákból vonták ki őket Hivatalos név: Arének Benzolgyűrűt, vagy ahhoz hasonló gyűrűrendszert tartalmaznak …és nem mindegyik illatos

A Benzol C6H6 Szerkezete Sokáig nem tudták a kémiai tulajdonságait és a vélt szerkezetét összeegyeztetni 1865. Kekulé: gyűrűs szerkezet, egyszeres és kétszeres kötések váltják egymást

Modern vizsgálati módszerek alapján: Síkalakú molekula A C-C kötések azonos értékűek (kötéshossz, kötési energia) A C-C kötések a kétszeres és az egyszeres kötés közötti állapotnak felelnek meg Delokalizált π-elektronrendszer

Aromás jelző def: olyan sík alakú molekula, amelyben gyűrűsen delokalizált, stabil π-elektronrendszer van.

2. Fizikai tulajdonságai Házi feladat

Vegyipari feldolgozás első lépése 3. Kémiai tulajdonságai Nem reakcióképes Égése Szubsztitúciós reakciók Brómozás C6H6 + Br2 C6H5Br + HBr Nitrálás C6H6 + HNO3 C6H5NO2 + H2O Kat. Kénsav Vegyipari feldolgozás első lépése

4. Előfordulása 5. Felhasználása Kőszénkátrányban Előállítása: kőszén- és kőolajkátrányból 5. Felhasználása Vegyipari alapanyag (gyógyszer, robbanóanyag, műanyag, festékek, mosószerek gyártására) Oktánszám növelésére Régen oldószerként is

Egyéb aromás szénhidrogének Toluol (metil-benzol) Nitrálása Sztirol (vinil-benzol) Polimerizációja Naftalin C10H8 A nagyi molyirtója

Poliaromás szénhidrogének (PAH)

PAH-ok Biológiai hatás: erős rákkeltők (karcinogén) és utódkárosítók (terratogén) Képződésük: Kipufogógázok (dieselolaj!!!) Cigarettafüst Hulladékégetés Széntüzelés Olajtüzelés

PAH-ok Hogyan kerülnek a szervezetünkbe: Közvetlenül a légkörből (légzés, bőrön át) Közvetetten az élelmiszerekkel: zöldségfélék levelein lerakódott porral