A acetilén C mindkettő B butadién D egyik sem Alkén…. Konjugált kettőskötés van a molekulában…… Összenyomásra robban…. A PVC kiindulási anyaga……… A polietilén kiindulási anyaga….. Műgumit készítenek belőle….. Mesterséges vegyület….
A acetilén C mindkettő B butadién D egyik sem Fő előfordulása: a kőolaj….. A természetben csak karbidok formájában van jelen….. Reakcióképes… Szubsztitúciós reakciók jellemzőek…. Addíciós, polimerizációs reakciók jellemzőek…. Autogén hegesztésre is használják……. +1. Aromás vegyület….
Konjugált kettőskötés van a molekulában…… Összenyomásra robban…. Alkén…. Konjugált kettőskötés van a molekulában…… Összenyomásra robban…. A PVC kiindulási anyaga……… A polietilén kiindulási anyaga….. Műgumit készítenek belőle….. Mesterséges vegyület…. D B A A D B B
Fő előfordulása: a kőolaj….. A természetben csak karbidok formájában van jelen….. Reakcióképes… Szubsztitúciós reakciók jellemzőek…. Addíciós, polimerizációs reakciók jellemzőek…. Autogén hegesztésre is használják……. +1. Aromás vegyület…. D A C D C A D
Aromás szénhidrogének MBI®
Nevük Eredete: illatos (aromás) balzsamokból, gyantákból vonták ki őket Hivatalos név: Arének Benzolgyűrűt, vagy ahhoz hasonló gyűrűrendszert tartalmaznak …és nem mindegyik illatos
A Benzol C6H6 Szerkezete Sokáig nem tudták a kémiai tulajdonságait és a vélt szerkezetét összeegyeztetni 1865. Kekulé: gyűrűs szerkezet, egyszeres és kétszeres kötések váltják egymást
Modern vizsgálati módszerek alapján: Síkalakú molekula A C-C kötések azonos értékűek (kötéshossz, kötési energia) A C-C kötések a kétszeres és az egyszeres kötés közötti állapotnak felelnek meg Delokalizált π-elektronrendszer
Aromás jelző def: olyan sík alakú molekula, amelyben gyűrűsen delokalizált, stabil π-elektronrendszer van.
2. Fizikai tulajdonságai Házi feladat
Vegyipari feldolgozás első lépése 3. Kémiai tulajdonságai Nem reakcióképes Égése Szubsztitúciós reakciók Brómozás C6H6 + Br2 C6H5Br + HBr Nitrálás C6H6 + HNO3 C6H5NO2 + H2O Kat. Kénsav Vegyipari feldolgozás első lépése
4. Előfordulása 5. Felhasználása Kőszénkátrányban Előállítása: kőszén- és kőolajkátrányból 5. Felhasználása Vegyipari alapanyag (gyógyszer, robbanóanyag, műanyag, festékek, mosószerek gyártására) Oktánszám növelésére Régen oldószerként is
Egyéb aromás szénhidrogének Toluol (metil-benzol) Nitrálása Sztirol (vinil-benzol) Polimerizációja Naftalin C10H8 A nagyi molyirtója
Poliaromás szénhidrogének (PAH)
PAH-ok Biológiai hatás: erős rákkeltők (karcinogén) és utódkárosítók (terratogén) Képződésük: Kipufogógázok (dieselolaj!!!) Cigarettafüst Hulladékégetés Széntüzelés Olajtüzelés
PAH-ok Hogyan kerülnek a szervezetünkbe: Közvetlenül a légkörből (légzés, bőrön át) Közvetetten az élelmiszerekkel: zöldségfélék levelein lerakódott porral