Megyék, régiók és központjaik Készítette: Koi Tímea

Régió: A régió többé-kevésbé lehatárolt terület, amely valamilyen szempontból egységesnek tekinthető, vagy valamilyen rendezői elv alapján jön létre, amely megkülönbözteti a többi térségtől. http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:HU_NUTS_2.png

Megye: A megye a hivatalos területi beosztás egyik eleme, amelyhez területi igazgatási funkciók járulnak. Magyarország az 1950-es megyerendszerezés óta 19 megyére oszlik. http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:HU_NUTS_3.png

Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye: A hét magyarországi statisztikai régió egyike. Az ország északkeleti részében helyezkedik el. Régióként Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyéket foglalja magába. Régióközpontja Miskolc. Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Magyarország északkeleti részében található. Megyeszékhelye Miskolc. Az ország egyik legváltozatosabb megyéje. Itt találkozik az Alföld az Északi-középhegységgel és a közé ékelődő medencesorral. A megye déli része ezért síkság, északi területe pedig hegyes, dombos. A megye legmagasabb pontja a Bükk hegységben található Kukucsó-hegy (945 m). Az éves középhőmérséklet a hegyek miatt az országos átlagnál alacsonyabb, a napsütéses órák száma kevesebb, a csapadék több (7-800 mm). Vízrajz: Sajó, Hernád, Bodrog, Bódva, Lázbérci-víztározó, Rakaca-víztározó stb…

Heves megye: Nógrád megye: Magyarország északkeleti részében található. Megyeszékhelye Eger. Északi része a Mátra és a Bükk hegyvidéke, míg déli fele alföldi síkság. A Mátrában található Magyarország legmagasabb pontja is, az 1014 méter magas Kékes tető. Az évi középhőmérséklet 8-10 °C közötti, attól függően, hogy a megye északi vagy déli részéről van-e szó. A megyét délkeletről a Tisza-tó határolja, amely Magyarország legnagyobb mesterséges tava. A megye nagyobb folyóvizei a Tisza, a Zagyva, a Tarna, a Laskó- és az Eger-patak. Nógrád megye: Az ország északkeleti részében található. Megyeszékhelye Salgótarján. Területének nagy része dombos vidék, illetve középhegység. A megye területén négy hegység kapcsolódik egymásba. A Mátra, a Börzsöny, Karancs-Medves hegyvidék és a Cserhát. A megye kistájai az Ipoly-völgy, a Nógrádi-medence, a Zagyva-völgy és a Medves-vidék .A megye legmagasabb pontjai a Piszkés-tető(946m), valamint a Csóványos (938m). A megye éghajlatát a Cserhát alacsonyhegységi jellege határozza meg. A Cserhát évi középhőmérséklete 9 °C, míg évi csapadékmennyisége 550-600 mm. A megye természetes vizekben szegény. Említésre méltó folyók: Ipoly, Zagyva, Galga. Tavak: Diósjenői-tó, Bánki-tó, Berkenyei-tó, Pusztaszántói-tó

Miskolc Miskolc Észak-Magyarország legnagyobb városa. A város Borsod-Abaúj-Zemplén megye tájegységeinek földrajzi központja: itt találkozik a Bükk hegység, a Cserehát, a Zempléni-hegység és az Alföld szegélye. A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt a paleolit kori leletek tanúsítják. Miskolcnak kiemelkedő szerepe van az oktatás területén: általános és középiskolákból közel 50 található a városban (diákváros). Nevezetességei: Diósgyőri Vár, Avasi arborétum, Minorita templom, Deszkatemplom, István-barlang stb… http://www.lamarck.hu/referenciak/kepek/miskolc_hosok_t.jpg

Észak-Alföld Hajdú-Bihar megye: a hét magyarországi statisztikai régió egyike. az ország északkeleti részében helyezkedik el. Régióként Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket foglalja magába. Régióközpontja: Debrecen. Hajdú-Bihar megye: Az ország negyedik legnagyobb megyéje. A megye székhelye Debrecen. Természeti földrajzi szempontból a megye nem egységes. Északkeleti részét a homokbuckás Nyírség dél-nyírségi résztája alkotja. Közepén húzódik a Hajdúság. Nyugati részét a Hortobágy foglalja el. Déli pereme, a Berettyó-Körös-vidék. A megye legmagasabb pontja (170,5 m) a Nyírségben található. Az időjárást a sok napsütés (évi 2000-2100 óra) és a kevés csapadék jellemzi. Az évi középhőmérséklet 10,5 - 11 °C. Északnyugaton a megyehatáron folyik a Tisza, délen található a Berettyó és a Sebes-Körös. A Tiszát a Berettyóval a Keleti-főcsatorna köti össze, és ebből ágazik ki a Nyugati-főcsatorna. A megye mesterséges tavakban és hévízekben viszonylag gazdag.

Jász-Nagykun-Szolnok megye: Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva. Megyeszékhelye Szolnok. A megye az Alföldön terül el, teljes területe síkság. A csapadék kevés, gyakori a szárazság. A napsütéses órák száma magas. A megye nagyobb folyóvizei a Tisza, a Zagyva, a Tápió és a Hortobágy-Berettyó. A megyéhez tartozik a Tisza-tó délkeleti része. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Magyarország legkeletibb megyéje. Megyeszékhelye Nyíregyháza. Földrajzilag a megye változatos, dombság és síkság is található itt. Két tájegységre tagolható, a Nyírségre és a Felső-Tisza-vidékre. A megye legmagasabb pontja a Kaszonyi-hegy (240 m). Éghajlata kontinentális. Az Alföldön itt a leghidegebb a tél. A megye legnagyobb folyója a Tisza. További jelentősebb folyóvizei a Szamos, a Túr, a Kraszna, valamint a Lónyai-főcsatorna. Nagyobb állóvizei a Nagyvadas-tó, a Királyteleki-tó, valamint a Bujtos-tó és a Sóstó.

Debrecen Magyarország második legnagyobb és legnépesebb városa. A régió szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja. Az ország egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa. Egyetemváros, a Debreceni Egyetem több mint 30000 hallgatójával, 1500 oktatójával az ország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye, 15 karával és 24 doktori iskolájával a legszélesebb képzési és kutatási kínálatot nyújtja. Nevezetességei: Református Nagytemplom, Déri Múzeum, Kölcsey Központ, Református Kistemplom, Irinyi-ház, Aranybika szálló, Csanak-ház, Debreceni Botanikus kert, Debreceni Egyetem stb… http://patakiapartman.hu/images/debrecen1.jpg

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye: Az ország délkeleti részében helyezkedik el. Régióként Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéket foglalja magába. A régió központja Szeged. Bács-Kiskun megye: Magyarország legnagyobb területű megyéje .A Duna–Tisza közén helyezkedik el. Székhelye Kecskemét. Földrajzilag három tájegységre különíthető el: a Duna-menti síkságra, a Duna–Tisza közének homokhátságára és a Bácskai löszhátra. A megye területe sík vidék, legalacsonyabb és legmagasabb pontja közt mindössze 80 méter a különbség.A megye legmagasabb pontja az Ólom-hegy (174 m.) A megye az ország legnapfényesebb területei közé tartozik. Korán kitavaszodik. A homokon a hőérzet más, hiszen hidegebbnek vagy melegebbnek érezzük a valóságosnál a levegő hőmérsékletét. A csapadék viszonylag kevés. Az éves középhőmérséklet 10–10,5 °C. A terület két nagy folyóvize a Duna és a Tisza. Nagyobb állóvizei a Szelidi-tó és a Vadkerti-tó.

Békés megye: Csongrád megye: Magyarország délkeleti részén fekszik. Székhelye Békéscsaba. Az Alföldön helyezkedik el, területe sík. Legmagasabb pontjai a Battonya térségében egyes halmok, amelyek a 106 méteres magasságot is meghaladják. Éghajlata kontinentális, meglehetősen hideg téllel és meleg nyárral. Az éves csapadék-mennyiség 550–600 mm. A évi napsütéses órák száma magas országos viszonylatban. Viszonylag sűrű folyóhálózat. Folyói: Körösök (Fehér,- Fekete..), Berettyó.. Nagyobb állóvizek: Biharugrai halastavak, Kákafoki-holtág. Csongrád megye: Magyarország délkeleti részén található. A Tisza szeli ketté, székhelye Szeged. Az ország legalacsonyabb területe, teljes egészében síkság. A megye legmagasabb pontja az öttömösi Bukor-hegy (130 m). A napsütéses órák száma országos viszonylatban igen magas. A megyében található Gyálarét az ország legmelegebb tája. A megye legjelentősebb folyója a Tisza, amely kb. 100 kilométer hosszan folyik át a területén. További jelentős folyóvizei a Maros és a Körös.

Magyarország 3. legnagyobb városa a Tisza és a Maros találkozásánál. Az ország legmélyebben fekvő városa. Mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz. Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült. Az ország egyik élelmiszer-ipari központja. Egyetemi város és kulturális központ is. Egyeteme a Szegedi Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme. Nevezetességei: Széchenyi tér, Aradi vértanúk tere, Stefánia, Zenélő óra, Új Zsinagóga, Dóm, Gróf-palota stb.. Szeged http://szeged.network.hu/kepek/klubkepek/szegedi_dom

Közép-Magyarország Pest megye: Az ország legfejlettebb régiója. Pest megye és Budapest főváros alkotja. Központja Budapest. Pest megye: Pest megye Magyarország középső részén található. Székhelye Budapest, az ország fővárosa, amely azonban önálló területi egység, nem tartozik Pest megyéhez. A megyében található Magyarország földrajzi középpontja, Pusztavacstól 1 km-re északkeletre, természetvédelmi területen. Területe igen változatos, hegység és dombság éppúgy található itt, mint síkság. A megye legmagasabb pontjai a Csóványos (939 m.), a Pilis (757 m.) és a Dobogó-kő (700 m.) Változatos domborzata következtében a megye éghajlata is változatos. Nagyok a különbségek a csapadék és a napos órák száma tekintetében is. A Duna magyarországi szakaszának kb. negyede a megye területén található. További nagyobb folyóvizei az Ipoly, amely a Duna egyetlen jelentős Pest megyei mellékfolyója, valamint a Galga és a Tápió, amelyek a Tisza mellékfolyói. A megye legnagyobb állóvizét a délegyházi tórendszer alkotja.

Budapest Magyarország fővárosa, és egyben legnagyobb, legnépesebb városa is. A város a magyar politikai, kulturális, kereskedelemi, ipari és közlekedési központja. Budapest kedvelt idegenforgalmi célpont is, világ 25., és Európa 6. leglátogatottabb városa. Budapesten több világörökségi helyszín is található, többek között a Duna-part látképe, a Budai várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút. Közép-Európa egyik pénzügyi központja. Turisztikailag jelentősek még gyógyfürdői, mivel Budapest a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa. Itt van a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere, Európa legnagyobb zsinagógája, az Országház a világ 3. legnagyobb parlamenti épülete. http://www.radreisen.at/fileadmin/Fotogalerien//Budapest_Parlament.jpg

Közép-Dunántúl Komárom-Esztergom megye: Három megye, Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém alkotja. Központja Székesfehérvár és Veszprém. Komárom-Esztergom megye: Az ország északnyugati részén található. Székhelye Tatabánya. Az ország legkisebb területű, és a második legsűrűbben lakott megyéje. A megye tájai két nagytájhoz, a Dunántúli-középhegységhez és a Kisalföldhöz tartoznak. A Dunántúli-középhegység három nagy vonulata közül a Bakony, a Vértes-Velencei-hegyvidék és a Dunazug-hegység egyaránt érinti a megyét. A megye legmagasabb pontja a Pilis hegységben található Nagy-Szoplák (710 m). A megye éghajlata mérsékelten meleg, száraz, enyhe telű. Az évi középhőmérséklet 10.5 °C. Az évi csapadékmennyiség 550–600 mm a hegyekben 700 mm. A megye legnagyobb folyóvize a Duna. További nagyobb folyóvizek: Komáromi-ér, Által-ér, Bajóti-patak, Bakonyér, Galla-patak…. A jelentősebb állóvizek közé tartozik a tatai Öreg-tó és az esztergomi Palatinus-tó.

Fejér megye: Veszprém megye: Dunántúlon található. Székhelye Székesfehérvár. Fejér megye az egyik legváltozatosabb területe hazánknak. A megye nagyobb déli része az Alföld dunántúli nyúlványának számító Mezőföld területére esik. Ezenkívül a Bakony keleti része és a teljes Vértes hegység, valamint a Gerecse, továbbá a Bicskei-dombság és a Velencei-tó színesítik a terület domborzatát. Tavai : Velencei-tó Folyóvizei: Duna ,Gaja, Sárvíz ,Sió ,Váli-víz. Veszprém megye: Veszprém megye a Közép-Dunántúlon helyezkedik el. Az ország közepes nagyságú megyéihez tartozik. Területe három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakony hegységre és a Balaton-felvidékre bontható. Székhelye Veszprém. A megye legmagasabb pontja az Északi-Bakonyban található Kőris-hegy (709 m.) Veszprém megye éghajlata kiegyenlített. Veszprém megye legfontosabb természetes vize a Balaton. A megye folyóvizei: Gaja ,Marcal ,Rába ,Torna ,Eger-víz (patak)…

Székesfehérvár Veszprém Az egyik legnagyobb múltú magyar város, hajdani királyi székhely. Székesfehérvár a Közép-Dunántúl gazdasági központja. Székesfehérvár volt a magyarság első, valódi városa. Ennek megfelelően történelmi látnivalókban igen gazdag. Nevezetességei: Bory-Vár, Középkori Romkert, Hiemer-ház, Rác-templom, Országalma, Órajáték, Mátyás király emlékmű stb… Egyetemváros A első magyar király, István és felesége Gizella, itt alapították az ország első püspökségét. a várban királynéi palota is épült, ezért nevezzük Veszprémet a királynék városának. Nevezetességei: Gizella-kápolna, Veszprémi vár, Érseki palota, Az első magyar királyi pár szobra, Szent György-kápolna, Bakonyi ház stb… http://utazas.sk/wp-content/2009/03/szfehervar-430x322.jpg http://vilagszam.hu/hirimages/125/galeria/veszprem%202.jpg

Dél-Dunántúl Baranya megye: Az ország délnyugati részében helyezkedik el. Három megye, Baranya, Somogy és Tolna alkotja ezt a régiót, melynek központja Pécs. Baranya megye: Magyarország legdélebbi megyéje. A Dunántúl déli részén helyezkedik el. Székhelye Pécs. Baranya földrajzilag változatos terület, északi része hegyes, dombos vidék, hatalmas, egybefüggő erdőségekkel, míg déli és keleti részén síkság található. A megye, egyben a Mecsek legmagasabb pontja a 682 méteres Zengő. Másik fontos kiemelkedés a Villányi-hegység. Baranya megye éghajlatában érzékelhető a Földközi-tenger közelsége (mediterrán hatás). A napfényes órák száma magas. A bőséges napsütés hatása a déli fekvésű hegy- és domboldalakon még fokozottabb. A hőmérsékletingadozások viszonylag alacsonyak, a telek enyhék. A csapadék mértéke jelentős, az országban a legmagasabb. Nagyobb folyóvizei:Duna ,Dráva Nagyobb állóvizei:Orfűi-tó

Somogy megye: Tolna megye: Magyarország egyik megyéje a Dunántúlon. Székhelye Kaposvár. Az ország egyik legritkábban lakott megyéje, a népsűrűségi mutatója 53 lakos négyzetkilométerenként. Területén helyezkedik el a Külső-Somogy, Belső-Somogy, Balaton-medence és a Zselic. Az évi középhőmérséklet átlaga 10-10,5 C°. A csapadék évi összege 600-800 mm. Jelentősebb felszíni vízfolyások: Dráva, Kapos, Koppány, Rinya.A megyében a Balaton mellett 490 halastó és 69 víztározó van. A felszín alatti vízkészletek gazdagok. Tolna megye: Tolna megye a Dunántúl délkeleti részén fekszik. Megyeszékhelye Szekszárd. Tolna megyében több dombvidék is található. A megye legmagasabb pontja a Dobogó (593 m). Éghajlata átmenet az Alföld és a Dunántúl jellemző klímája között. A megye nagyobb folyóvizei a Duna, a Kapos és a Sió.

Pécs Magyarország ötödik legnagyobb városa, Baranya megye székhelye. Nagy Lajos király alapított először egyetemet Pécsett 1367-ben, ez volt az ország első egyeteme. Nevezetességei: Belvárosi plébániatemplom Gázi Kászim pasa dzsámija, Pécsi Nemzeti Színház, Zsolnay Múzeum, Kodály Központ, Jakováli Hasszán Pasa dzsámija és minaret, Barbakán, Mecsek-kapu stb… http://www.thermalhotelharkany.eu/files/pecs1.jpg

Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron megye: Az ország északnyugati részében helyezkedik el. Három megye, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala alkotja ezt a régiót, melynek központja Győr. Győr-Moson-Sopron megye: Az ország nyugati határszélén helyezkedik el. A kelet-nyugat irányban elnyúló megye két országgal ,Ausztriával és Szlovákiával határos. Székhelye: Győr. Győr-Moson-Sopron megye három tájegység találkozásánál fekszik, ezek: a Dunántúli-középhegység, az Alpokalja és a Kisalföld. Legmagasabb pontja a Bakonyban található Kőris-hegy.(709 m). Éghajlatát a kontinentális klíma jellemzi. Viszonylag ritka a zord tél és a száraz nyár, időjárási szélsőségek nem fordulnak elő.  A megyét érintő Alpokalja térsége azonban hazánk egyik legcsapadékosabb része. A megye nagyobb folyóvizei a Duna, a Rába és a Rábca. Legnagyobb állóvize a Fertő-tó. A megye területén haladnak keresztül a Közép- és Nyugat-Európával összekötő fontos útvonalak (kettős vágányú Budapest-Bécs-vasútvonal, M1-es autópálya, Duna mind nagyobb fontosságú vízi útja).

Vas megye: Magyarország nyugati részén található. Székhelye Szombathely. Az ország egyik legváltozatosabb területe, felerészt síkság, nyugati része hegyes, délnyugati része dombos terület. Éghajlata hűvösebb, csapadékosabb, mint a magyarországi átlag. Az évi középhőmérséklet 8,5-9 oC, kevés a napsütéses órák száma, a csapadék általában 600-700 mm, de a Kőszegi-hegységben eléri a 800-900 mm-t. Vas megye felszíni vizekben és termálvizekben egyaránt gazdag. Tavak: Szajki-tó, Vadása-tó, Bajánsenyei-tó, Máriaújfalui-tó, Döröskei-tó.. Folyóvizek: Rába, Gyöngyös, Pinka, Répce, Marcal.. Zala megye: Zala megye a Dunántúl délnyugati részén terül el. Székhelye Zalaegerszeg. Felszíne többnyire dombos, hullámos. A területet 2 tájegység határozza meg: a Keszthelyi-hegység, amely a Dunántúli-középhegység része és a Zalai-dombság, amely a Dunántúli-dombság része. A táj éghajlatát meghatározza, hogy hazánknak ez a tengerhez legközelebb eső területe. A téli kemény fagy és az erős nyári felmelegedés az ország többi tájához viszonyítva egyaránt ritkább. Folyók: Zala, Mura, Sárvíz, Cserta… Fontosabb patakok: Gyöngyös-patak, Szentgyörgyvölgyi-patak, Medesi-patak... Fontosabb állóvizek: Balaton, Kis-Balaton.

Győr Magyarország 6. legnépesebb városa. Jelentős gazdasági, ipari, vallási, oktatási, kulturális és sportközpont. Kiváló közlekedési adottságok, egyik legdinamikusabban fejlődő város. Az ország műemlékekben 3. leggazdagabb városa. A település belvárosának szinte mindegyik épülete műemlék vagy műemlék jellegű. Nevezetességei: Széchenyi tér, Zichy-palota, Altabak-ház, Karmelita templom, Zsinagóga, Bezerédj-kastély, Bazilika, Radó-sziget stb… http://ingatlan.net/magazin/wp-content/uploads/2010/06/gyor.jpg

Teljes népesség Népsűrűség Terület Legmagasabb pont Észak-Magyarország 1 209 142 fő 90 fő/km² 13428 km² Kékes (1014 m) Észak-Alföld 1 502 409 fő 85 fő/km² 17749 km² Kaszonyi-hegy (240m) Dél-Alföld 1 325 527 fő 72 fő/km² 18339 km² Ólom-hegy (174 m) Közép-Magyarország 2 925 500 fő 423 fő/km² 6919 km² Csóványos (938 m) Közép-Dunántúl 1 103 132 fő 98 fő/km² 11237 km² Pilis (756 m) Dél-Dunántúl 952 982 fő 67 fő/km² 14169 km² Zengő (680 m) Nyugat-Dunántúl 998 187 fő 89 fő/km² 11209 km² Írott-kő (882 m )

Köszönöm a figyelmet!