IV. A vállalkozások erőforrásainak elemzése II.

3. A készletgazdálkodás kiemelt témaköreinek elemzése A készletgazdálkodás kiemelt elemzési feladatai - az anyagellátás elemzése, amely történhet = preventív célból, operatív jelleggel = utólag, minősítő jelleggel - készletalakulás elemzése, amely elvégezhető = a készletnormákhoz, = a bázis időszak készleteihez, vagy = a nyitó időpontban meglévő készetekhez történő viszonyítással.

3.1. Az anyagellátási tevékenység elemzése 3.1.1 A termelés anyagellátásának elemzése operatív jelleggel Célja annak megállapítása, hogy kellő minőségű és mennyiségű anyagok megfelelő időpontban állnak- e a termelő üzem rendelkezésére.

Módszerei: - változó termelési feladatok esetén a termeléshez szükséges anyagok teljes körére kiterjedő tételes, komplettségi módszerek. - állandó termelési feladatok esetén a raktárkészlet folyamatos figyelemmel kiségése az anyagkészlet nyilvántartások adatai alapján

3.1.2. Az anyagellátás utólagos, minősítő elemzése Az anyagellátási hibák miatt keletkezett termelési zavarok elemzése célszerűen az állásidők elemzésével valósíthatók meg.

3.1.3. az anyagellátás és a termelés összefüggései Az anyagellátás és a termelés kapcsolata kölcsönös. A termelés volumenét befolyásolhatja: - az anyagellátás mennyisége - a termelékenységre eső (fajlagos) anyagfelhasználás változása - az anyagkészlet változása

3.2. Az anyagfelhasználás elemzése Az anyagfelhasználás elemzése operatív üzemi, vagy utókalkulációs adatokból kiindulva, anyagfelhasználási vagy anyagkihozatali mutatószámok segítségével történhet: Fajlagos anyagfelhasználás = Felhasznált összes anyagmennyiség Előállított termékek mennyisége

Anyagkihozatal= Termelt gyártott mennyiség Felhasznált összes anyagmennyiség Az anyagmegtakarítás mennyiségét a fajlagos anyagfelhasználási mutatók különbözeteként határozhatjuk meg. Torzító tényező a befejezetlen termelés állományváltozása.

Az anyagfelhasználás utókalkulációs adatok alapján is elemezhető: Az anyagfelhasználási mutatók formái: - bruttó anyagfelhasználási norma - A termékegységre eső tényleges anyagfelhasználás - normaváltozások kihatása - a folyó normáktól eltérő anyagfelhasználások - a bruttó és nettó anyagfelhasználási normák különbözeteként megállapított előkalkulált hulladékkal szemben ténylegesen keletkezett hulladék

Anyagellátás rendellenességei - anyaghiány - túlméretezett, felesleges készlet Anyaghiány lehetséges következményei állásidők, amelyeknek további kihatással lehetnek:

- termelési zavarok, termeléscsökkenés - termelékenység romlása - túlóráztatás - termelő berendezések kihasználásának romlása - rezsiköltségek növekedése, - a dolgozók keresetcsökkenése - a befejezetlen termelés felhalmozódása

Helyettesítő anyagok felhasználása, amelynek kihatásai: - anyagtöbblet költség, - megmunkálási idő és bérköltség növekedése - a termelő kapacitás lekötése a többletmegmunkálásra. - a minőség romlása

Túlméretezett, felesleges készletek káros hatásai: - kamatköltség növekedése - a felesleges készletek többletkiadások keletkeztetnek (raktározási költségek) - tárolási veszteségek keletkezhetnek - pénzügyi nehézségeket idézhetnek elő

Az anyaghiány és felesleges készletek keletkezésének okai lehetnek a) anyaggazdálkodással és anyagbeszerzéssel kapcsolatos okok b) termeléssel összefüggő okok c) anyagszállítással kapcsolatok okok

3.3. A készletalakulás vizsgálata A termeléshez kapcsolódó készletek fajtái: - anyagok - befejezetlen termelés körébe tartozó készletek - félkész termékek - késztermékek

A készletállományokkal kapcsolatban elemezni célszerű - a készletállományok adatait a készletnormákhoz képest - a készletcsökkenést, vagyis a készleteket a bázis időszakhoz képest - a készletgazdálkodásra utaló figyelmeztető adatokat - az elfekvő készleteket

3.3.1. A készletállományok elemzése a készletnormákhoz képest A készletek normalizálása ún. készlet időnormák alapján történik. Az anyagkészlet= átlagos anyagtárolási idő, szorozva az egy napi anyagfelhasználással Az anyagkészletek csökkentésére két lehetőség: a) az átlagos anyagtárolási idő lerövidítés b) az egy napi anyagfelhasználás csökkentése

A befejezetlen és félkésztermék-készlet= átlagos gyártásfinanszírozási idő szorozva az egy napi összes (közvetlen) termelési költséggel Csökkentésének lehetőségei: - az átlagos gyártási idő lerövidítése - az átlagos készültségi fok csökkentése - az egy napi közvetlen termelési költség csökkentése

A készárukészlet= átlagos készáru-tárolási idő, szorozva az egy napi összes (közvetlen) termelési költséggel Csökkentésének lehetősége: - az átlagos készáru tárolási idő lerövidítése - az egy napi összes termelési költség csökkentése

3.3.2. A készletgazdálkodás tevékenységére vonatkozó figyelmezető adatok - az anyagár-különbözetek - a távolsági fuvardíjak - az anyagok (felesleges készletek) értékesítése során keletkezett veszteségek - készletek értékvesztéseiből és a leltárkülönbözetekből adódó veszteségek - a fizetett bankkamatok - a fizetett kötbérek - a fizetett bírságok

az anyagár-különbözetek növekedésénél meg kell vizsgálni: = milyen okok miatt = milyen anyagféleségeknél haladja meg az anyagok tényleges beszerzési ára az elszámoló árat

A távolsági fuvardíjak emelkedése anyagbeszerzési hiányosságokra utal. Az anyagértékesítésből származó veszteség vizsgálata - felesleges készletek képződésének okai - anyageladás során milyen engedménnyel adta „áron alul” a vállalkozás az anyagokat

Készletek értékvesztése: - felesleges készletekkel, hibás konstrukció, technológia, gyártási eljárás alapján legyártott készletekkel függ össze - leltárkülönbözet sem tekinthető normális jelenségnek (pl. forgalmazási veszteségen felüli leltárhiányok, pontatlan nyilvántartások, gondatlan raktározás, eltulajdonítás) Kifizetett kamatok: a raktározáshoz felvett hitelek kamatai Kötbér: termékek értékesítésével kapcsolatos, megrendelőnek

3.3.3. A készletek alakulásának dinamikus elemzése A készletgazdálkodást elemezhetjük a) abszolút eltérések b) relatív eltérések c) egyéb elemzési szempontok alapján.

a) Abszolút eltérések módszerének alkalmazás Különböző időponti készletállományok összehasonlítását jelenti. Egyes időpontokban mért készletállományok különbségének vagy indexének számításával történik . (kronologikus átlag, vagy az adott mérési időpont minimum-állománya alapján)

b) Relatív eltérések módszere Történhet: - forgási sebesség mutatóival - az eszközlekötés változásainak elemzésére alkalmas láncbehelyettesítéses módszerrel - reagálási fokot alkalmazó elemzéssel.

- Forgási sebesség: A készlet megtérülésének gyorsasága Mutatói: - fordulatok száma - forgási sebesség napjainak a száma Fordulatok száma: egy meghatározott időszakban hányszor térül meg a vállalkozás készlete. Képlete: fordulatok száma(fsz)= Időszak értékesítési forgalma(É) Időszak átlagos készletértéke(K) (kronologikus átlag)

Forgási sebesség napokban: Egy körforgás időtartamát fejezi ki. Képlete: f(n) = Időszak napjainak száma(n) fordulatok száma (fsz) A forgási sebesség gyorsasága növekszik, ha - a forgóeszközök (készletek) értéke csökken - a termelési érték növekszik

- Eszközlekötés változására ható tényezők: Két időszak eszközlekötésének eltérését okok szerint, láncbehelyettesítés módszerével elemezhetjük Arra a kérdésre kapunk válasz, hogy a forgóeszköz gazdálkodásban bekövetkezett változások milyen okokra vezethetők vissza. Az okok számszerűsítését eszközféleségenként végezzük.

- Reagálási fokkal történő elemzés: Reagálási fok azt fejezi ki, hogy a forgalmi adat 1%-os változása a forgóeszköz lekötés hány %-os változását idézi elő. Számítása: Eszközváltozás %-a Forgalmi adat változásának %-a