2010. Június 2-3.

A multinacionális társaságok működési modellje (RWE, E.ON)

A multinacionális társaság fogalma (Magyar Nagylexikon) Olyan cég, amelynek több országban vannak – többségében önálló jogi személyiséggel rendelkező – egységei (részlegei, leányvállalatai vagy tőkerészesedése helyi vállalatokban).

A multinacionális társaságokról általában A gazdasági globalizáció elsősorban a multinacionális társaságokon keresztül történik. A XX. Század végén világtermelés 1/4-ét adták a multinacionális társaságok, a világkereskedelemnek pedig 2/3-át. Nemzetközi kereskedelem egyre nagyobb hányadát már a multinacionális társaságokon belüli forgalom teszi ki. A belső kereskedelemmel és a belső (elszámoló) árak alkalmazásával lehetőség van a jövedelmek országok közötti láthatatlan áramoltatására, és a profitnak a legalacsonyabb adókulcsot alkalmazó országban való megjelentetésére. A multinacionális társaság általában úgy telepíti a különböző országokba az egységeit (tevékenységeit), hogy profitja és biztonsága minél nagyobb legyen.

A multinacionális társaságok jellemzői I. Közös döntéshozatali rendszer, Közös stratégiai célok, Központi tervezés, Közös személyzeti stratégia, Közös szervezeti döntések, Közös foglalkoztatáspolitika, Közös beruházási, fejlesztési döntések Profit optimalizálás a multinacionális társaság szintjén, Konszolidált eredmény- és mérlegkimutatás.

A multinacionális társaságok jellemzői II. A jellemzőket összefoglalva kimondhatjuk, hogy a multinacionális társaság a profit optimalizálás érdekében, a központ(ok)ban meghozott döntések alapján működik. Az önálló jogi személyiséggel rendelkező egységeknek a multinacionális társaságokhoz tartozása abban nyilvánul meg, hogy: - egy közös döntéshozatali rendszer részei, - tevékenységük a központ(ok)ban megfogalmazott közös stratégiai céloknak és meghozott döntéseknek van alárendelve. A jellemzőkből következik, hogy egy multinacionális társaságcsoportba tartozó cég esetében nem az adott társaság tényleges teljesítménye alapján történik - az eredmény kimutatás, - a javadalmazás, - a foglalkoztatás.

A multinacionális társaságok működési modellje ANYAVÁLLALAT Döntések: - stratégiai - szervezeti - gazdasági - pénzügyi - befektetési - fejlesztési - személyzeti (bér, foglalkoztatás) Érdekegyeztetés: -Európai Üzemi Tanács (konzultációs fórum) - anyavállalatnál működő szakszervezeti szövetség, illetve szakszervezet Leányvállalat Végrehajtási döntések Unokavállalatok Érdemi döntés nincs Érdekegyeztetés: Helyi szakszervezeti szövetségek, szakszervezetek

1) Beleértve az igazgatókat / ügyvezetőket és ipari tanulókat is – szeptemberi szint 2) Többek között Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Lengyelország  Németország ,4 %  Nagy-Britannia ,7 %  Románia ,4 %  Svédország ,2 %  Oroszország ,4 %  Magyarország ,2 %  USA és Kanada ,5 %  Cseh Köztársaság ,9 %  Bulgária ,2 %  további országok 2) ,1 %  Külföldiek aránya kb. 59 % A munkatársak térségek szerinti megoszlása az E.ON AG-ban 1) 69

Az RWE aktuális szervezeti struktúrája

A munkatársak térségek szerinti megoszlása az RWE AG-ban Németország: Nagy-Britannia: Magyarország: Csehország: Hollandia: Lengyelország: Belgium: 208 Szlovákia: 167 Spanyolország: 72 Luxemburg: 66 Franciaország: 20 Olaszország: 2 * Stand vom ** Stand vom Ausztria KELAG: * Szlovákia VSE a.s.: * „Nem Európai Uniós munkavállalók” Egyiptom (131), Líbia (79), Norvégia (59), Svájc (199)

A döntéshozatal struktúrája Európai szint Országos szintMultinacionális vállalatok Ágazati szintTársaságcsoport szint Munkahelyi szint

Döntések, amelyek befolyásolják a munkavállalók helyzetét Nemzetközi szint A döntéshozatal szintje: Az együttműködés színtere és az együttműködő szervezetek: Európai (Európai Bizottság) Multinacionális társaságok Európai Unió Szociális Párbeszéd Bizottságok (Európai Bizottság, Munkáltatói szövetségek, Nemzetközi szakszervezetek) Európai Üzemi Tanácsok Szakszervezeti érdekegyeztetés (anyavállaltnál működő szakszervezet)

Az Európai Üzemi Tanácsok megalakításának jogi háttere az Unióban szeptember 22. az Európai Unió elfogadja az Európai Üzemi Tanácsok létrehozásáról szóló irányelvet, ennek oka, hogy a nemzeti eljárások nem voltak összhangban a nemzetek feletti vállalkozások szerkezetével, az irányelv célja volt, hogy a közösségi vállalkozások munkavállalói akkor is megfelelő tájékoztatást kapjanak, ha a döntések nem abban a tagállamban születnek, ahol őket foglalkoztatják.

Az Európai Üzemi Tanácsok megalakításának jogi háttere Magyarországon évi XXI. Törvény, a törvény gyakorlatilag átvette az uniós irányelveket, nem minden vállalatnál köteles a vezetőség EÜT-t létrehozni., az európai üzemi tanácsokról szóló jogszabályok előírják, hogy a vállalkozásnak legalább 1000 munkavállalót kell foglalkoztatnia Európában és legalább 2 üzemnek különböző európai országokban kell működnie. Ebben a 2 országban legalább 150 munkavállalót kell foglalkoztatni.

Az Európai Üzemi Tanács összetétele az E.ON AG-ban AZ E.ON AG EURÓPAI ÜZEMI TANÁCSÁBAN 14 ORSZÁGBÓL 36 EÜT-TAG KÉPVISEL MINTEGY EURÓPAI MUNKAVÁLLALÓT

Európai Üzemi Tanács (gázipar) Európai Üzemi Tanács (energiaipar) Anglia Magyarország Hollandia Lengyelország Csehország Magyarország Szlovákia Ausztria Németország Az Európai Üzemi Tanácsok felépítése az RWE AG-ban 2009 novembere előtt Németország Vízi energia? ? ? ? Európai Konszern Fórum

Anglia Hollandia Lengyelország Csehország Magyarország Szlovákia Ausztria Németország Az Európai Üzemi Tanács új struktúrája az RWE AG-ban 2009 novemberétől Európai Üzemi Tanács RWE

Döntések, amelyek befolyásolják a munkavállalók helyzetét Nemzeti szint A döntéshozatal szintje: Az együttműködés színtere és az együttműködő szervezetek: Országos szint Ágazati szint Társaságcsoport szint Munkahelyi szint Országos Érdekegyeztető Tanács (kormányzat, munkáltatói szervezetek, szakszervezeti konföderációk) Ágazati Párbeszéd Bizottságok (munkáltatói szövetség, ágazati szakszervezetek) Érdekegyeztető Fórum (munkáltató(k), szakszervezetek) Érdekegyeztető Fórum (munkáltató, szakszervezet)

Axióma Az az érdekképviselet, amelyik nem tudja a döntéseket befolyásolni, eleve vesztes pozícióba kerül, hiszen ha a döntéseket nem tudja befolyásolni, annak ő maga és az általa képviseltek is elszenvedőjévé válnak.

Szakszervezeti együttműködési lehetőségek a multinacionális társaságok kapcsán

I. Multinacionális kapcsolatok A multinacionális társaságoknál működő szakszervezetek számára konzultációs fórum(ok) létrehozása, működtetése Lényeges feltétel: multinacionális szintű megállapodás megkötése a munkáltatóval, ezek működtetésére, jogosítványaira, hatáskörére

Érdekképviseleti kapcsolat-rendszer a multinacionális társaságokban Szakszervezeti szövetség vagy helyi szakszervezetek Leányvállalat ÜZEMI TANÁCS Unokavállalat Üzemi Tanácsok EURÓPAI ÜZEMI TANÁCS Konszern HELYI SZAKSZERVEZET ?

II. Kétoldalú kapcsolatok Az anyavállalatnál működő szakszervezetek és a nemzeti szakszervezeti szövetségek, a leányvállalatoknál (unokavállalatoknál) működő szakszervezetek között 1. Nemzetközi szint a) Az együttműködés színtere: EU Szociális Párbeszéd Bizottság területe: EU energiapolitika és szabályzás eszköze: konzultáció, véleménycsere b) Az együttműködés színtere: az EPSU rendezvényei területe: Az EPSU céljainak az energiaszektorra vonatkozó részei eszköze: konzultáció, véleménycsere 2. Multinacionális szint Az együttműködés színtere: konzultációs fórum területe: konszern szintű gazdasági, pénzügyi, üzleti, szervezeti változási, befektetési, fejlesztési, személyzeti (bér,foglalkoztatás) döntések és megállapodások eszköze: konzultáció, véleménycsere

III. Kétoldalú kapcsolatok 3. Országos, ágazati, társaságcsoport és munkahelyi szint a) Az együttműködés színtere: szolidaritás területe: egymás törekvésének támogatása eszköze: szolidaritási levél, konzultáció, egymás tiltakozó rendezvényein való részvétel b) Az együttműködés színtere: képzés, oktatás területe: egymás tapasztalatainak és működésének megismerése eszköze: tréningek

Az érdekképviseletek együttműködését minden szinten erősíteni kell! Együtt erősebbek vagyunk!

Köszönöm a figyelmet!