Nevelésfilozófia 3. előadás Az egyiptomiak tudásátadása Forrás: Egyiptomi halottaskönyv

Kérdések Milyen igeidejű az Egyiptomi halottaskönyv szövege? Melyik istenséghez törekszik mindenek előtt a halott? A halállal szellemtestként föltámadó lélek legelőször hová lép be? Mi a Ré-hez szóló – központi - himnusz címe? A túlvilágon milyen járművel közlekedik a lélek?

Jelenidő Osiris A fénybe Nap-himnusz csónak

A IV. dinasztia fáraói, Kheopsz, Khephrén és Mükkerinosz s az utóbbi feleségeinek piramisai. Gíza.

Egyiptomi kultúra Afrika, Nílus völgye – kb. i.e. 5. évezredtől „Egyiptom a Nílus ajándéka” Hérodotosz Nílus kb 1000 km az első vízeséstől a torkolatig, nyáron kiönt, szeptembertől áprilisig lassan visszahúzódik A területet sivatag határolja (s védi) – idegen támadás mindig a Sínai-félsziget felől érkezett A időjárási-áradási periodikusságot követik a mítikus elképzelések is Írás ismerete hieroglifa (képírás) Kronológia Menes, félig mondai-félig történeti első uralkodó, i.e. 4. évezred első fele – székhelye: Memphis Régi vagy Óbirodalom kora: i. e. 2000-ig első piramisok (Cheops pl.) Középső birodalom kora: i. e. 13. századig központja: vagy Théba vagy Fajjum Újbirodalom kora: i. e. 7. századig ekkor az asszírok hódítják meg

Kultúra alapja - földművelés (öntöző csatornák , gát- és víztározó-építés) - kézművesség Amihez nem értenek: kereskedelem Jellemzője: kulturális konzervativizmus nehézkes matematizálás (pl. kalendárium) a dolgok nagyon pontos meghatározása Államszervezet istenkirály (fáraó) mellette földbirtokarisztokrácia (a középső birodalomtól: hivatalnokarisztokrácia) írásbeliségen alapuló írnoki bürokrácia hieroglifek hieratikus írás (ékirásos jellegű írás) demotikus írás (mindennapokra szánt hieratikus írás) alapanyag: papirusz

A társadalmi hierarchia Fáraó funkciója: isten földi megszemélyesítése a káosszal szemben a kozmosz rendjének megtestesítője az életciklus megjelenítése minden egymást követő királyságnak 3 szakasza - a rend visszaállítása - Hórusz diadala az ellenség fölött - a két Egyiptom egyesítése Kormányzó oligarcha – fűszerkeben kapják a fizetésüket, földek urai nemesség magas rangú közhivatalnokok papok Beosztott hivatalnokok, technikusok, írnokok Felügyelők Szakmunkások, kézművesek Földművesek Szolgák Rabszolgák (hadifoglyok)

Halottkultusz Alapja: a mitikus világkép előtt már megjelent animizmus a második énben való hittel függ össze az egyiptomiak ezt a testtől elválni képes második én-t ka-nak nevezik várják a visszatérését ezért mindent megtesznek a befogadó test konzerválására és a ka táplálására, ‘életben’ tartására Hatalmas rendszert fejlesztenek ebből a kultuszból balzsamozás (nátronnal, aszfalttal) múmia kialakítása (Vászonyszalagba tekerése a testnek) „jól ellátott” sírok kialakítása - étel, ital, használati tárgyak, képes és hieroglif útmutatók, tevékenységre utaló dolgok, stb piramisok, előkelők kockasírjai (mastaba) a sírkamrák körül városok alakulnak ki, itt élnek a sírkamrákban lévő ka-k számára meg-megújuló ellátást biztosító papok (utóbb már nem étellel, itallal stb., csak annak másával…)

Hieratikus papirusz részlete. XIX. dinasztia. in Kákosy L. (1998): 1 Hieratikus papirusz részlete. XIX. dinasztia. in Kákosy L. (1998): 1. kép

Démotikus papirusz részlete. Ptolemaiosz-kor. in Kákosy L. (1998): 2 Démotikus papirusz részlete. Ptolemaiosz-kor. in Kákosy L. (1998): 2. kép

Konzervativizmus 1/ Matematizálódás - kalendárium I. e. 4241 évre tették (régen) a bevezetését (Meyer) 360 v. 365 napos évet ismernek július 19-én kezdődik (A Sirius feljötte, a Nilus kiöntése) három egyenlő (4 hónapos) részre osztották az évet mindegyik 30 napos a zavar ellenére is megmaradtak a 30 napos hónap mellett! 2/ vallás az egymást követő vallásos gondolatok/rendszerek nem olvadnak egymásba, hanem külön rétegként élnek tovább Az egyiptomi vallás rétegei - halottkultusz - állattisztelet (a növényi gazdálkodás ellenére!, istenek állati vonásokkal történő jellemzése és megjelenítése) - fetisizmus sakál – Anubis (lelkek kisérője); thén – Hathor (termékenység, az ég); sólyom- Ré (napisten) homlokén tüzet okád; oroszlán – Sechmet (harci istennő), macska – Bastet (harc másik istennője) fetisizmus pl az is, hogy Osiris (a legelvontabb istenük) alakját faoszlopban tisztelik Ezek a rétegek akkor is megmaradnak, amikor a lélek elvontabb felfogása is megjelenik.

Az egyiptomi világkép ábrázolása egy koporsóról. I. e. 4. század Az egyiptomi világkép ábrázolása egy koporsóról. I.e. 4. század. in Kákosy L. (1998): 104. kép

Antropológiai vonások Búzát őrlő szolgálónő szobra. Óbirodalom idején megjelent ábrázolási típus, sírmelléklet. Egyiptomi Múzeum, Kairó. in Mankiewicz, R. (2003): 119.

Az ember testhatárainak jelzései Ruházkodás: Lenvászon kötény (az óbirodalomtól fogva a rómaiakig viselik) Kötelező tisztaság (Ipuwer intelmei) A férfiaknak meztelen felsőtest A Középbirodalom idejétől a felsőtestre, a kötény felé is hatalmas kendőt terítenek Irnokok. Relief. Mankiewicz, R. (2003):130.

A nők bokáig érő, szűk, vékony, áttetsző fehér ruhát hordanak az Újbirodalomig. A fényűzés eredmény a férfiak külső és belső köténye megjelenése, s ezzel egyidőben a nők bő, laza köpenye. Legvégül a ingszerű ruhadarabot is viselnek. Rahotep és Noferet szobra. Óbirodalom kezdete. Kákosy L. (1998): 125.

Lábbeli (ha van): bőr-, háncssaru Újbirodalom idejében a papság öltözéke konzervatívabb kopaszra borotválkoznak Felolvasáskor széles mellszalagot viselnek, a Hórusz szerepét játszó papok pedig párducbőrt Előkelők, a vezírek is borotváltatják a fejüket, s hivatali öltözéket viselnek

Kezdetektől ünnepi viselet a paróka ezért a haj mindig rövid alatta Halotti tor. Gipszre készített festmény. XVIII. Dinasztia. Nebamon szobrász sírja, Théba. British Museum, London. in Mankiewicz, R. (2003): 83.

Fülre csatolható négyszögletes műszakáll vagy előre álló istenszakáll Természetes bajusz és a szakáll nagyon ritka Rahotep és Noferet szobra. Óbirodalom kezdete. Kákosy L. (1998): 125. Narmer király palettája, Hierakónpoliszból, a Hórusz-kultusz székhelyéről. Mankiewicz, R. (2003): 88.

Mind a nők és a férfiak hordanak: fajanszgyűrűkből fűzött uzeh (=széles gallér) nyaklánc Karperec gyűrű amulett fülbevaló szemfestés kenőcsök Trónus háttámlája a királyi párral. Tutanhamon-sír. Kákosy L. (1998): 129.

A test tere: az otthon Kevés lakóépületről maradt fenn forrás Többnyire csak piramis, masztaba, sziklasír, templom A hieroglif írás jelei (3000 év kb.) között 2 házalaprajzos van - h - per A házak anyaga: iszap- és agyagtégla, rikán égetve, némelykor fával kiegészítve

Sok helységesek Keskeny bejárat, keretes ajtószárnyak – lakat, kilincs nincs, csak retesz Kapusfülke Szűk folyosó vezet a ház belsejébe Férfi és női lakosztályok A ház belsejében udvar Az udvar közelében a konyha Esetleg: fogadószoba (díszes, gerendákkal alátámasztott) Udvaron gabonasiló, esetleg istálló Néhol: fürdőszoba (kőpadlós, teknőszerű vájattal középen) Kőülőkés árnyékszék A házak többsége egyszintes (de van emeletes is) Szobák döngölt iszappadlósok Ablakok magasan vannak, rácsosak v. gyékényfüggönyösek Bútorzat fából készül, esetleg csontberakásosak: karosszék, asztal, ágy, láda, ládikó, agyagedények – állványok, tartók. Tűzhely, tűzfúró

Szennefer sírbelsője, Théba. Újbirodalom ideje. Mankiewicz, R

A test megtartása: táplálkozás Ételek: gabonából többnyire Kenyérfélék lepény, csúcsos kenyerek, sütemények, kiflik kőlapon őrülnek a nők kézzel-lábbal dagasztanak kemencén sütnek vagy parázson Un-Szu írnok (aki az Amon-magtárak felügyelője) sírkápolnájában a paraszti élet ábrázolása. XVIII. Dinasztia. Mankiewicz, R. (2003): 132.

Népi élelem: hagyma, fokhagyma (Herodotosz, Kheopsz-piramis felirata) Főzelékfélék: bab, borsó, lencse Édesítés: méz Húsok: marha, szárnyasok, halak Gyümölcs: datolya, füge, szőlő. Később: alma, gránátalma, dinnye Étkezés: reggel, délben, este szokásos napi adag. 3-4 kenyér, 2 korsó sör A bor az előkelőek itala volt (kék szőlőből) Szőlőpréselés. Nait írnok sírja, Théba. Mankiewicz, R. (2003): 133.

Háziállatok Első haszonállatok: szarvasmarhák tavasszal a Felső-Egyiptomból áthajtották a lábasjószágot az északi mocsarasabb vidékre. Ez a legeltetési mód mindvégig megmaradt. 3 szarvasmarha-fajta: hosszú szarvú, rövid szarvú, szarvatlan, később: púpos szarvasmarhát importáltak is (Ciprus, Núbia, Szíria) Kecske Sertés Csak az Újbirodalomtól ismerik a lovat. Szamár Teve (Ptolemaiosz-kortól használják, bár korábbról ismerik) Kutya Neb = Uraság Páviánok, majmok, gepárd, oroszlán, egzotikus állatok, macska Szárnyasok: libák fajai, kacsák, galambok, tyúk (a I. évezredtől, Szíriából)

Marhák átvezetése a vízen. Ti sírja, Szakkara. V. dinasztia. Kákosy L

Macska koporsója. III. Amenhotep kora. Kákosy L. (1998): 117.

Az elhunytat ábrázoló madárvadászat. Nebamon sírja, Théba. Újbirodalom Az elhunytat ábrázoló madárvadászat. Nebamon sírja, Théba. Újbirodalom. Mankiewicz, R. (2003): 141.

Madártömés. Sír-dombormű. V. dinasztia. Kákosy L. (1998): 35.

Az egyiptomi vallás Központjában a napisten áll = Re (másik neve: Aten) Re gyermekei: földisten = Keb égistennő = Nut Keb és Nut gyermekei: Osiris Seth Isis Nephtis Osiris és Isis házasságban éltek

Osiris az egész föld fölött uralkodik, jóra tanítja az embereket Seth (sivatag istene) emiatt féltékeny, de Isis őrködik Osiris felett. Seth csellel ráveszi Osirist, zárassa magát faládába, melyet a tengerbe vet. Isis megkeresi Osiris holttestét, s Ré, fia, Anubis segítségével az oszlásnak indult tetemet összeállítja, s múmiává készíti. Isis szárnyaival levegőt lehet Osirisra, aki föltámad, új életet kezd: de nem a földön, hanem a halottak birodalmában. DE: Osiris majd vissza fog térni a földre, mert Horus (akit holtan nemzett Isissel, s akit Isis titokban nevel; sólyomfejű isten) meg fogja váltani. A felnőtt Horus megküzd Seth-hel, és legyőzi. Sethnek sikerül Horus szemét mégis kitépni. A verekedőket Thot választja ketté, és visszaadja Horus szemét is. Horus atyja torkába teszi a saját szemét, ezzel Osiris új életre kel. A holtak istenévé válik, s a lenyugvó napot képviseli. Éjszaka mindig meghal. (Horusként a felkelő napot látták.) A vallás -a testvérházasságot szentesíti - a gyermek kiemelkedő értékét hangsúlyozza (Horust, a gyermekét szoptató Isis, az egyiptomiak legkedveltebb istene) - ciklikusan képzeli el a történelmet (minden élő bejárja Osiris útját, s maga is istenné változik)

Síron túli élet A halál = másik életbe történő átmenet. Ekkor a lélek a kozmikus világba tér, amely végtelen és állandó túlvilág. Az ember teste csak anyagi burok, amelyben elhelyezkedik a nem anyagi elemek (a ba), amely a lélek, és a ka, amely a személy mása, csak nem ölt testet. (ábrázoláskor az egymás kezét fogó figura: a testi ember + a ka) - a lélek addig él a testtel, amíg nem lesz része az univerzumnak, és a test el nem tűnik - ha a halottat v. a mását képileg ábrázolják, akkor a ka beköltözik a képbe - ha az ember meg akarja kezdeni a második életét, szükséges, hogy teste egyesüljön a ba-val és a ka-val. Ezért halála órájában meg kell óvni a testet. - a mumifikációs rítusok a létezésénél is fontosabbak - a másik élettel való folytonosság biztosításához a halott lelkének lakást (sírt, piramist stb.) kell építeni, s a jólétét kell biztosítani (ha a lélek hiányt szenvedne, akkor bolyongani kezd) - a holtak birodalma a Nílustól nyugatra van. Ott vannak a temetkezési helyek. Ozirisz bizonyos munka elvégzése ellenében fogadja csak be a holtakat. A lelkek pedig úgy vándorolnak, mint Ré, a napisten: nappal a mennybolton, éjjel Ozirisz fökd alatti birodalmának 12 tartományában.

A test megtartása: mumifikálás

Az antropológia sajátosságai: az átadásra szánt tudás területei Szépség (ifjú test) = örökkévalóság jelképe Bölcsességkultusz (fáraó, istenségek) pl. fejfedő, szakáll, totemisztikus attribútumok Konzervativizmus (következmény: időálló anyagok kedvelése) A képmás nem a valóságot utánozza, az csak akkor lesz az, ha rá van írva a név is (mana) Az élet folytatódhat – megméretés után A papok által végzett szertartások legfontosabbja az élelem szellemének átadása a halott lelkének (ká-jának) – a mumifikálás ez biztosítja a végtelenségig a lélek életét

Egyiptomi halottaskönyv Az elhúnyt számára a túlvilági utazáshoz szükséges szent szövegeket tartalmazza. Az emberiség legrégebbi írásos emlékeinek egyike. Kb. 3500 évesek. (Korai változatuk a sakkarai piramisok falán található.) Az Újbirodalomban honosodott meg, hogy a szarkofágba betették a Halottak könyvét is Segítse az Ozirisz birodalmába vezető úton a halottat a második élet kezdetén színt kell vallani a másvilág 42 képviselője előtt, amely biróságot Ozirisz elnökli Legelőször a szív súlyának a megmérése kerül sor (tollpihekönnyűnek kell lenni) Ha annál nehezebb, akkor a démonok fölfalhatják az illetőt (ekkor a második, a végleges halála következik be.) Próbatétel után a lélek szabadon vándorolhat a égen-földön-alvilágban

Először csak a szarkofágok falára festett, majd Írnokok állítják elő a papirusztekercseket, amelyeken a mágikus szövegek vannak. Idővel már világi, hieratikus írással készültek a tekercsek. Alapszöveg fekete szinű (nigrum), kiegészítés vörös (rubrum) – ez a korszakonként eltérő értelmezés. A Halottaskönyv legrégebbi példánya: un. Nu-papirusz, i. e. 1580. A Halottaskönyv az Osiris-mítosz köré szerveződik. (de csak annak elemeire utal) - túlvilági kalauz - benne a halottat Osiris N N-nek szólítják. Sajátossága: csak jelenidejű a szöveg.

motívumok A szavak megmérettetése. Az elhunyt mennyei és alvilági utazásai Istenként lép az istenek köz, s átveszi Osiris örökét. Legyőzi a démonokat Újszülött gyermekké válik Az elhunyt határtalanul képes átváltozni Mennyei bárka Az ember lelki-szellemi sokszínűsége Analógiás gondolkodás (Ha Ré virul, virulok én is) Kozmikus katasztrófák az ősidőben Az ember kozmikus természete

Irodalom Kákosy L. (1998): Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Osiris, Bp. Mankiewicz, R. (2003): A matematika históriája. HVG könyvek, Bp. 8-37. Martínez. R. szerk. (2000): A korai civilizációk. Magyar Könyvklub, Bp. 73-152. Forrás Kilépés a fénybe. Egyiptomi halottaskönyv. Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 1994. h. n.