Összehasonlító művelődéstörténet 5. előadás A reneszánsz tudás Forrás Francesco Petrarca: Önmagam és sokak tudatlanságáról Giovanni Della Casa: Galateo, avagy az illemről Pietro Aretino: beszélgetések, avagy a Hat nap Tommaso Campanella: A Napváros Montaigne: Esszék

Kérdések: Montaigne ‘a múzsák ölelgetéséből világra jött’ vagy a feleség öléből való gyermek szeretetét ajánlotta inkább ? 2. Petrarca kit tekintett a filozófia fejedelmének, illetve kinek a tekintélye ellen érvelt? 3. Campanella Napvárosának tisztviselőit kik választják? 4. Aretino Beszélgetéseiben milyen módon említődtek meg (két alkalommal) a magyarok? 5. „Már ez is több a kelleténél.” – ki a szerzője annak a műnek, amely ezzel a mondattal végződött?

Bármely társadalmi csoportra jellezőek a közös attitűdök: az istenről – vallásról – teológiáról a világmindenségről – világmindenséget vizsgáló tudományokról emberi csoportokról (társadalom, család, faj, stb) emberi egyedről / emberi természetről Van (nak)-e reneszánsz attitűd (-ök) Mely források használhatóak a vizsgálathoz? (P. Burke) - a világmindenségről vallott nézetek - a társadalomról vallott nézetek - az emberről vallott nézetek

A ptolemaioszi világ (1559)

Vitalista világkép

A világkép Az itáliai népességről kellő adat csak a városlakók köréből van Pl. időhöz való viszonyuk új Rabelais följegyzi, hogy a francia parasztok ‘avé’-ben mérik az időt Itália: mechanikus óra (1364, Padova, Giovandi Dondi fizikus-csillagász) 1450: Bolognai városháza 1478, Castello Sforzesco számára készítenek (Milano) 1499. Piazza San Marco, Velence hordozható órák: 15. sz. Filarepa utópiájában a fiú-és lányiskolák hálótermében vannak Giacomi Piacenza milánói csillagász ágya mellett ébresztőóra Párhuzam húzható a az új idő és az új térfelfogás között mindkettőt mérhetőnek vélik (Brunelleschi, Uccello, Piero della Francesca) a 15. század elbeszélő festményeinek meghatározottabb a ideje és a tere, mint a hasonló tárgyú 13. századiaknak.

Dondi mechanikus órája

Mauro Coducci (1496) Torre dell’ Orologio, Velence

Piero della Francesca: Krisztus megkorbácsolása (1456 – 57)

A két tér és időszemlélet időben párhuzamosan is létezik Világmindenség (Ptolemaiosz, Arisztotelész) 9 szféra – ebből 7 a bolygó (Hold, Merkur, Vénusz, Nap, Mars, Jupiter, Szaturnusz) a bolygók intelligibilisek – saját (teremtőtől eredő) intelligenciájuk van ezeket a nekik megfelelő ókori istenekkel azonosították a bolygók az alattuk álló szférákra hatással voltak Lorenzo de Medici: „tőlük ered minden jó s rossz dolog” Vasari: Leonardo életrajza: „Az emberi testre hulló legnagyobb adományok égi hatásoknak köszönhetők.” Girolamo Frascatoro: a szifilisz oka: a Szatrurnusz, a Jupiter és a Mars a Rák jegyében áll Marsilio Ficino: zene vagy énekhang és „talizmán” együttesével a bolygók szelleme megragadható E hiedelmek hatása: Palazzo Schifanoia, Ferrara 12 állatöv – 36 alosztás Palazzo Strozzi – alapkőletételéhez asztológus határozza meg az időt Michelangelo Dávidjának helyét így állapítják meg (Donatello Juditja helyén)

Pontormo (1494-1556): Cosimo Medici

Agostino Chigi (pápai bankár) – Raffaello képeinek asztrológiai utalásait elvárja Az egyház megtűri az asztrológiát (a tannal összeegyzetethető) Lorenzo de’ Medici „ A Jupiter olyan bolygó, mely csak saját szféráját mozgatja, de van egy nagyobb hatalom, mely a Jupitert mozgatja.” az állatöv 12 jele = a 12 apostol III. Pál Rómába kéreti azt az asztrológust, aki megjósolta pápává választását a teológiai és az asztrológiai meghatározottságú napok sokszor együtt járnak (szenteknek szentelt napok, bolygóknak szentelt napok) a ‘létezés létrája’ is azt állítja, hogy hierarchikus az elrendeződés, s abban a Csillagvilágnak is helye van (s nagyobb lélektartalmú, mint az Elemi világ) Botticelli Primaverájának alakjait létezőknek hiszik, s nem a költői fantázia termékeinek v. pl. Fortunát (ábrázolása: istennő v. kerék v. szél: Santa Maria Novella homlokzatán ezért van pl. vitorla) vannak, akik elutasitják vallási alapon az asztrológiát: Pico della Mirandola, Fra Girolamo Savonarola

A Merkúr jegyében született művészek és kézművesek. De sphaera. 1450-60. Milano, kézirat

Dürer: Melancholia

Hermész Triszmegisztosz ábrázolása a sienai dóm mozaikpadlóján (1488)

A földi világ megértésének technikái: alkímia mágia – boszorkányság asztrológia hermetikus és okkult tanok alkímia: a fémek hiararchiája csúcsán álló arany előállítása (7 bolygó = hét fém Au – Nap Ag – Hold Hg – Merkur Fe – Mars Pb – Szatrurnusz Ón – Jupiter Cu – Vénusz A ‘bölcsek köve’ egyetemes csodaszer is (orvosok ezért is keresik)

Giovanni Stradono: Az alkimista(16. sz.)

Az alkímiának megvan a maga képi jelképrendszere bölcsek köve = Krisztus kén és higany egyesülése: házasság Sokan szkeptikusak, tagadják, tiltják (X. Leó, velencei Tízek Tanácsa), sokan művelik (Polyphilus látomása, 1499. Velence, Parmigiano) Mágia (démonológia) célja: verbális hatással megváltoztatni a dolgokat a lények létrája hierarchiájában az egyház hisz benne (imádság a vihar, rontás, átok ellen pl.) népszerűbb és nyiltabban végzett fehér (építő) és fekete (romboló) formájú Pico della Mirandola 7 formáját különböztette meg irodalmi művekben varázslók, mágusok tömegesen vannak Artiosto: Orlandó Furioso Cervantes: Don Quijote köznapi boszorkányságok, boszorkányüldözés

A Halak jegyében passzív a Nyilas jegyében aktív Jupiter bolygó: a kereskedelem és az árucsere irányítója. (15. sz.)

A társadalomról vallott nézetek Pietro Pomponazzi: A varázslatokról – naturalista magyarázatok Gerolamo Cardano – vallatók sugallmazásának tartja A társadalomról vallott nézetek a ‘társadalom’ fogalma nem létezik (az individuummal együtt jelenik az meg) de beszélnek: kormányzás formáiról, csoportokról, jelen és múlt különbségéről uralkodó: a ‘sziv’-vel metaforizálják – ő a ‘politikai test’ (corpo politico) centruma pl. Castiglione: Udvari ember a ‘politikai test’ elképzeléssel párhuzamos az ‘állam’ fogalma Alberti Lorenzo de’ Medici Machiavelli: A fejedelem ( 115 alkalommal nevezi meg) mivel Itália fejedelemségek és köztársaságok konglomerátuma - természetes, hogy a politikai rendszer nem isten, de ember alkotta - kialakul az ideális államról egy elképzelés (utópiák) - a társadalmi státuszok is tudatosulnak (adózás mértéke függ ettől)

A társadalom rétegeire nagyon sok az utalás (nemes – nem nemes, kövér nép – kis nép – középosztály, politikai joggal bírók vagy nem bírók stb.) EZEK az elképzelések=vélemények tudósítanak az egyén értékéről Hangsúlyozódik az idő-szemlélet (a múlt) Lorenzo Valla: Constantinus adománylevele hamis voltának bebizonyítása Flavio Biondo nyelvész: a román nyelvek leszármazásának története A visszaállított Róma c. munkája (írásos emlékek és maradványok alapján rekonstruálja a régi Rómát) Mantegna képei alakjainak ruhái Vasari: Életrajzok c. munkája az időbeli fejlődés eszmeisége köré szerveződött a viszonylagosság hangsúlyozott s nem az állandóság ókori műtárgyak másolása (Mantegna, Michelangelo), szövegek idézése (Machiavelli) létrejönnek az első történeti munkák Guicciardini: Itália története értékké válik a modern (moderno)

Mantegna: Caesar diadalmenete. (1486 -94)

A reneszánsz emberkép

az emberi test szemléletét meghatározza az Antik- s középkor humorálpathológiája - 4 elem – minőség-testnedv-alkat következménye pl.: a kerativ ember egyszerre melankolikus és őrült (furioso) (a bomém modern mitoszának ez az alapja) ez is az individuum elfogadására mutat rá az ‘egyén’ elfogadása új mentális fejlemény! (a társadalomtörténetben először) öntudat önérvényesítés Önérvényesítés jelei hírnévre törekvés már a lovagregényekben is a dicsőség tovább demilitarizálódik versengés (pl. pályázatok, szimpoziumok) önéletrajzok, életrajzok – Alberti, Cellini, Leonardo da Vinci, II. Pius kb. 100 firenzei önéletrajz maradt fenn (pl. naplóban)

Holbein önarcképe (1542 k.) és Raffaelo önarcképe (1506 k.)

Leonardo önarcképe (1512 k.) és Maerten van Heemskerck: Önarcképe (1533)

Cosimo Rosselli: Pico della Mirandola, Marsilio Ficino és Angelo Poliziano (1486)

portrék megjelenése Benezzo Gozzoli: Háromkirály – a sarkában ott a portéja Raffaelo: Athéni iskola (több kortárs művész portréja) Parmigianio, Vasari, Tiziano illentankönyvek Castiglione: Udvari ember (1528) Giovanni Della Casa: Galateo (1558) Stefano Guazzo: Polgári csevely (1574) megnövekszik az ember méltóságára való hivatkozás a lélek = emberisten (Lorenzo Valla) a racionális ember akár isteni is lehet (Pomponazzi) az ókoriak isteniek (Lorenzo de’ Medici) Raffaelo halandó isten (Vasari) e szemlélet a képzőművészetre is hat tökéletes testek ábrázolása szépség ábrázolása (önmaga is attribútummá válik) az értelem (ragione) megbecsülése ragione = könyvelés, arány, mérték

az arányosság keresése pontos adatok kedvelése Bonvesin de la Riva: Milánó nagy dolgai export-import adatok feljegyzései lakosság számának követése kettős könyvelés (1427) az idő értékelése (a legfontosabbá válik)

Baldassare Estense: Umberto de Sacrati családja (15. sz.)

A kulturális elit véletlenszerűen oszlik-e meg? A gyakorlatban nem így van B. Burke: 600 itáliai alkotó elitet vizsgált meg Nem: 597 férfi – 3 nő (Vittoria Colonna, Veronica gambara, Tullia d’Aragona) - költők - a reneszánsz végén éltek ez a sajátosság nem itáliai nem csupán a reneszánszra korlátozódik mihelyst kisebb társadalmi és pszichológiai akadály – megjelennek a kreativ nők a művészek lányai pl. festenek Tintoretto lánya, Marietta portrékat fest (nem maradtakfenn) Uccello lánya, Antonia (rajzol,majd karmelita lesz) vannak költőnők is: Laura Cereta, Cassandra Fedele, Isotta Nogola stb általában gúny tárgyai A férfiakból álló alkotó elit sem véletlenszerűen oszlik meg földrajzi aránytalanság Itália 6 régiójából

Toscana – 26 % Veneto - 23 % Egyházi Állam – 18 % Lombardia – 11 % Dél-Itália – 7 % Piemont – 1,5 % Liguria – 1 % (7 % nem itáliai, 5,5 %-ról nincs adat) az első 4 terület elsöprő többsége de: Toscana- Veneto- Lombardia: főként képzőművészek máshol: Irók vannak túlsúlyban „Az a régió, amelybe az egyén beleszületik, nemcsak az alkotó elitbe való belkerülés esélyeit befolyásolja, hanem azt is, hogy az egyén mivel foglalkozik.” Közösségek nagysága a 600 kreativ ember 60 %-a az itáliaiak 13 %-át képviselő 10.000 v. annál nagyobb létszámú városok szülöttje - de Róma ebben kivétel (4 szülötte van) – ámbár ekkor a 8. legnagyobb város Itáliában Ferrara: 15 fő elitet ad Urbino: 7 főt

külhoniak: dalmáciai: 41 flamand: 21 görög: 3 spanyol: 3 sokan nem abban a városban dolgoztak, ahol éltek (Giorgone, Ficino, leonardo da Vinci stb) Alkotó elit társadalmi megoszlása 57 %-nak nem ismerjóük az apja foglalkozását (ez óvatosságra int!) a 43 % azonban szűk milliőből származik paraszt származású: 7 (pl. Fra Angelico) kézműves, boltos: 114 nemes: 84 kereskedő v. értelmiségi: 48 képzőművészek többsége kézműves/boltos származék: 96 fő nincs családi meghatározottság: 26 fő vm kapcsolat létezik (ács, kőfaragó): 34 fő apáról fiura száll a szakma képzőművész családok nagy számban vannak: 3 Bellini (Jacopo, Gentile, Giovanni) (sógor: Mantegna) 3 Lombardo (Pietro, Tullio, Antonio) az itáliai képzőművészek családjában 50 % az esély, hogy képzőművész akad 1/ szakma , 2/ géniusz-elképzelés írók többsége nemes ill. értelmiségi származék

vannak családok, akik a gyerekeiknek a nevét is erre utalva adták Sodoma a fiának: Apelles Vincenzo Seregni építész a fiának: Vitruvio (ő is építésszé vált) a céhbe lépéskor ha családtag az inas, neki nem kell fizetni (a rokon tandíjmentes!) a képzőművész-dinasztiák kialakulásának szociológiai oka van irodalmároknál kevésbé (27 %uk dinasztia-tag) Következtetések: feltehetőleg nem a társadalmi igény teremti a kreativ embereket képzőművészet és irodalom ott virágzik, ahol legkevésbé gátolják az alkotókat itáliában a leghátrányosabb elit: a nemes- és parasztifjak közül került ki - a nemesek lenézték a „mechanikus” foglalkozásokat Vasari többször említ ilyen tiltást pl. Brunelleschi esetében (az apa jegyzővé akarta nevelni) Michelangelo paraszti származásúak nem jutnak megfelelő képzéshez az egyházi v. fejedelmi v. humanista szolgálat segiti elő (Giotto, Cimabue, Fra Angelico) kézművesek gyerekei nem számíthattak ekkora ellenállásra szülői foglalkozási minta inkább adott városi környezet változatossága inkább adott (Itália és Németalföld Európa legvárosiasabb környeze)

irodalomban, humanizmusban, természettudományban miért a nemes- és értelmiségi családból származó ifjak vannak többségben? - az egyetemi tanulmányok sokba kerülnek (többe, mint az inaskodás) a kézművescsaládok ifjai olyan nehezen lehettek irók/humanisták/természettudósok mint a parasztifjak képzőművészek Guarino – kovács fia Michele Savonarola (a szerzetes apja) – ács fia Pietro Aretino - varga fia - a társadalmi elit két csoportból verbuválódott képzőművész – főként kézmüvesek közül irodalmár (literátor) – felsőbb osztályok (különös: csak külföldi zeneszerző van) másrész: a legjelentősebb képzőművészek (a leginkább újítók) - hivatalnok- ill,. patriciuscsaládból származnak! - földrajzi értelemben is ‘idegenek’. Más a származási helyük és az életterük

A reneszánsz képzés Tétel: a képzőművészek és a literátorok különböző kultúrát képviselnek a képzőművészek többsége inasként tanulta meg a szakmát viszonylag hosszú idő velencei szabályzat szerint. 5 év az inaskodás 2 év vándorlás ezután szerez ahhoz jogot, hogy műhelyt alapítson fiatalon fognak a céhes tanulásba Andrea del Sarto: 7 éves, Tiziano 9, Mantegna és Sodoma 10. Uccello 11 (Lorenzo Ghiberti műhelye), Michelangelo 13 (Ghirlandaio műhelye), Palladio 11, Botticelli 13, Leonardo 14 (Veroccio műhelye) előzetesen már a városi plébániai iskolában megtanultan irni-olvasni az abacus-iskolákban megtanulták a számtant (magasabb fokú tantárgy) - főleg a kereskedők gyermekei jártak ide az inas családtagként élt (étekés és oktatás biztositottak számára) Sodoma apja 50 dukátot fizet a 7 éves képzésért máskor a tehetségesen tanulónak fizetnek (pl. Michelangelo 6-8-10 dukátot kap az 1-2-3. tanuló évében) néhol az inasok felveszik a mesterük nevét művészláncok sora alakul ki

néhány műhely központi szerephez jutott Lorenzo Ghiberti ( Donatello, Michelozzo, Uccello, Polloiolo, Masolino) Verochio ( Leonardo da Vinci, Botticelli, Ghirlandaio, Lorenzo DI Credi, Perugino) Raffaello (Giulio Romano, Caravaggio, Lorenzo Lotti) a műhelyeknek saját rajzgyűjteménye van – ez egységesíti a műhely stílusát általában üzleti titok fátyolozza el néhol az individuális megformálást is szrogalmazták humanisták/irók/természettudósok egyetemen képzik őket a XV. századi itáliai egyetemek: Bologna, Ferrara, Firenze, Nápoly, Padova, Pavia, Perugia, Piacenza, Pisa, Róma, Salerno, Siena, Torino (15 db) ekkor már a padovai a legjelentősebb az elit 52 tagja itt végzett (a fele nem venetóból származott!) azaz a velencei fennhatóság toleráns lehetett főleg természettudományban jó (term. Filozófia és medicina) 18 padovában végzett ilyen van (az 53 term.tud elitben) a 2. Bologna a 3. Ferrara ( az elit 12 tagja járt ide) - kb 16 éves korukba mennek a diákok egyetemre a szokásos skolasztikus képzést (az ars-on a septem artes libarales) kiegésziti 3 humanióra: történelem, poética, etika

- az egyetemi költség magasabb, mint a céhes kötelkező a latin nyelvű oktatás ( a diákok egymás között is igy beszélnek)ű - az egyetemi költség magasabb, mint a céhes Toscanaban 1 év kb 20 forint (ebben 2 szolga is van) Az építészet nem számított külön mesterségnek épitészcéhek nem léteztek - általában másnak képezték ki őket Brunelleschi – aranyműves Alberti – universitast végzett humanista Összefoglalás: A 15. században Itáliában 2 kultúra és ennek megfelelően 2 képzési rendszer működött Kétkezi (olasz nyelv, céh v. műhely) Szellemi (latin, egyetem) A literátorok birtokában vannak a magasabb műveltség fontosságának Ghiberti a képzőművészeknek is tanitattné a hét szabaed művészetet + humaniórákat Alberti is azaz a mikro- és makrokozmosz ismeretét (csillagászat stb!, püthagoreusok) Sok értelmiségi egyetem után ‘akadémiák’ látogatója lesz Firenzei platonikus akadémia (alapító: Bertolo- szobrász) Milánó (Leonardo) Róma (Bandinelli) Az antik tudás ezeken a helyeken terjed el Általában vannak könyvgyűjteményei is

Javasolt irodalom Peter Burke (1988) The Italian Renaissance. Polity Press, Cambridge

Következő előadáshoz szükséges források Luther Márton: Négy hitvallása Kálvin János: magyarázata Abdiás és Jónás próféta könyvéhez Pascal: Gondolatok Baltasar Gratian: A Hős Jacobus Paleologus: válogatás a munkáiból